Alapvetés, az emberi jogok rendszere 2017. szeptember 12.

Vannak-e emberi jogaink?? A német nép „elismeri, hogy a sérthetetlen és elidegeníthetetlen emberi jogok képezik az alapját a világon minden emberi közösségnek, békének és igazságosságnak Grundgesetz, 1. cikk Vannak-e emberi jogaink??

Vannak-e emberi jogaink? AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. Magyarország Alaptörvénye, I. cikk (1)-(2) bekezdés Vannak-e emberi jogaink?

Vannak-e emberi jogaink? A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége Alkotmány, 8. § (1) bekezdés Vannak-e emberi jogaink?

Vannak-e emberi jogaink? Az Európa Tanács tagjai, […] újra megerősítve mélységes hitüket azokban az alapvető szabadságokban, amelyek az igazság és a béke alapjai a világon és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egyrészt a hatékony politikai demokrácia, másrészt azoknak az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása, melyeken ezek a szabadságok alapulnak Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény, preambulum Vannak-e emberi jogaink?

Vannak-e emberi jogaink? Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, ENSZ, 1948 Vannak-e emberi jogaink?

alapjogok/alapvető jogok Fogalmi megalapozás emberi jogok alapjogok/alapvető jogok alkotmányos jogok emberi minőséghez tapad jogi elismeréstől független filozófiai, erkölcsi kategória morális gyökerű, államilag elismert, embert emberi voltánál fogva, polgárt a politikai közösség tagjaként megilletőjogosultság szocialista jogtudományban meggyökeresedett terminológia jogpozitivista megközelítés

Morális igazolás Különböző megközelítések: természetjogi – léteznek az ember alkotta jognál magasabb rendű normák (Locke, Montesquieu) haszonelvű – Mill: társadalmi szabadság, mások károsodásának megakadályozása kantiánus – az ember racionális és akarattal bíró lény, a szabadság az ész posztulátuma Következmények: az állam „elismeri”, nem biztosítja vagy teremti érvényesülésüknek csak alkotmányos korlátai vannak, feltételhez nem köthetők

Az alapjogok tételes joggá válása Anglia: az angolok ősi jogait és szabadságait megerősítő jognyilatkozatok és törvények, az egyetemesség igénye nélkül, a bíróságok jelentősége meghatározó. Amerikai jognyilatkozatok: az angolok ősi jogaira való hivatkozás helyett természetjogi alapon a minden embert megillető jogok az amerikaiakat is megilletik, ezek alkotmányba foglalása (Bill of Rights) A francia deklaráció: az emberi jogok egyetemességének megjelenítése

Az alapjogi normák nemzetközivé válása a II. világháború után 1948. december 10. ENSZ - Emberi jogok egyetemes nyilatkozata 1966 ENSZ – Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 1966 ENSZ – Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya

Az alapjogi normák nemzetközivé válása 1950 ET – Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 1961 ET- Európai Szociális Karta Uniós alapjogfejlődés: EUSZ 6. cikk és az Európai Unió Alapjogi Chartája (2000, általánosan kötelező: 2009)

Az alapjogok rendszere, az alapjogi katalógus Dinamikus történeti fejlődés Klasszikus szabadságjogok mellett új jogosultságok Alapjogok fogalmi kereteinek bővítése Nemzetközi meghatározottság Állami szuverenitás korlátozása

Az alapjogok generációi Első generációs szabadságjogok (XVII-XVIII. sz) klasszikus szabadságjogok Szerkezetük – alanya: egyén, kötelezettje: állam, Egyéni alapjogok tartalma: tartózkodás, be nem avatkozás

Az alapjogok generációi Második generációs jogok (XIX-XX. sz) gazdasági, szociális, kulturális jogok állami szerepvállalás, tevőleges kötelezettség terjedelmük mérlegeléstől függ nem egyéni alapjog

Az alapjogok generációi Harmadik generációs jogok (XX. sz. második felétől) globális és csoportjogok önmagában vett intézményvédelem új kihívásokra adott válasz

Alapjogi jogviszony; alapjogi jogalanyiság élve születés (ld. AB abortuszhatározatok) Kezdete halál Vége azon jogok tekintetében, amelyek természetüknél fogva megilletik őket, de a közhatalom: nem Jogi személy

Alapjogi jogviszony; alapjogi kötelezett a közhatalom szervei, közhatalom nevében eljáró személyek nem közhatalmi szervek is, ha állami funkciót, közfeladatot látnak el – e feladat erejéig tradicionálisan vertikális jogviszony – de magánjogba kisugárzó hatás kivételesen magánszemélyek között is közvetlen hatállyal érvényesül - egyes alapjogi törvények a tételes jogban is elismerik az adott alapjog érvényesülését magánviszonyokban, vö. Infotv., Ebktv.