Polgári demokratikus forradalom Angliában. Anglia a XVIII. században Egyetemes és európai történelem I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2016/2017. őszi félév

I. A Stuart-abszolutizmus időszaka (1603-1640) I. 1603. március: Erzsébet királynő halála. VI. Jakab skót király (1567-1625) I. Jakabként (1603-1625) vette át a hatalmat. Skócia és Anglia közötti perszonálunió létrejötte. Abszolutizmus korlátozott lehetőségei: hivatásos bürokrácia, nagy és állandó hadsereg hiánya, adó és hadsereg megszavazása a parlamenten múlott. 1603. O'Neil vezette ír felkelés vége. 1604. Békekötés a spanyolokkal.

I. A Stuart-abszolutizmus időszaka (1603-1640) II. 1605. Guy Fawkes és Thomas Winter vezette lőpor-összeesküvés. III. Fülöp célja: angol katolikusok lázadásának támogatása volt. 1614. „Megzavart parlament”: segély elutasítása a királynak. Főbb témák: kormányzat gazdaságpolitikájának bírálata + vesztegetéssel vádolt Francis Bacon főkancellár elleni vádemelés. 1624. Negyedik parlament megszavazta Spanyolország elleni háborúhoz szükséges összeget.

I. A Stuart-abszolutizmus időszaka (1603-1640) III. I. Károly (1625-1649): felesége katolikus volt (Marie Henriette). Éles támadás a parlament részéről az uralkodó ellen. „Makrancos ill. engedetlen parlament”: Petition of Rights elfogadása: parlamenti hozzájárulás nélkül nincs adóbeszedés + polgárok személyes szabadságának sérthetetlensége. 1629. Törvényhozás bezárása, majd a király személyes uralma.

I. A Stuart-abszolutizmus időszaka (1603-1640) IV.

I. A Stuart-abszolutizmus időszaka (1603-1640) V. Király új támaszai: William Laud, később Sir Thomas Wentworth lettek. Katolicizmus erősödése (pápai képviselő fogadása). Pénztelenség miatt hajópénz bevezetése, melyet kikötővárosok mellett belső városokra is kiterjesztettek. 1637. Anglikán imakönyv bevezetése Skóciában. Skót válasz: nemzeti egyezség megkötése, hadsereg toborzása, bevonulás Észak-Angliába. 1640. április: „rövid parlament”:

II. Forradalom, polgárháború és köztársaság (1640-1660) I. 1640. november 3. „Hosszú parlament”: Srafford és Laud vád alá helyezése, kiváltságos bíróságok megszüntetése, vallási és politikai okok miatt bebörtönzött puritánok szabadon engedése. Triennial Act: parlament rendszeres összehívása. 1641. november: ír felkelés kitörése. Nagy Tiltakozás: király bűneinek felsorolása, mely alsóház által elfogadott határozattá vált. Gavallérok (király követői) és „kerekfejűek” (puritánok) szembenállása.

II. Forradalom, polgárháború és köztársaság (1640-1660) II. Kerekfejűek szövetségesei: paraszti (yeoman) tömegek, köznemesség vállalkozói része. Királypárti oldal: főnemesség mellett, udvarhoz kötődő vállalkozói körök. Földrajzi megosztottság a fejlettebb keleti-déli és kevésbé fejlett északi-nyugati területek között. 1642-1648. Angol polgárháború. 1643. Parlamentiek Ünnepélyes Ligát és Szövetséget kötöttek a skótokkal.

II. Forradalom, polgárháború és köztársaság (1640-1660) III. Oliver Cromwell: „vasbordájú” lovascsapat szervezése (puritán, independens harcosok). 1644. Marston Moor és 1645. Naseby: királypárti sereg feletti győzelem (1646. Oxford elfoglalása). Puritánok megosztottsága: presbiteriánusok (megegyezés a királlyal) és independensek (nem akartak mindenáron egyezkedni). 1645. Önkéntes lemondási határozat: főrendek és presbiteriánus képviselők megfosztása hadseregbeli tisztségüktől (kiv: Cromwell).

II. Forradalom, polgárháború és köztársaság (1640-1660) IV.

II. Forradalom, polgárháború és köztársaság (1640-1660) V. 1646. október: püspökségek megszüntetése, de vita a két tábor között a polgárháború befejezését illetően. Hadseregen belüli zendülés felszámolása Cromwell részéről. Hadseregtanács felállítása, kiáltvány elfogadása (a hadsereg nem oszlik fel, amíg sérelmeiket nem orvosolják). 1647. London megszállása, tizenegy presbiteriánus képviselő eltávolítása a parlamentből.

II. Forradalom, polgárháború és köztársaság (1640-1660) VI. Londoni radikálisok (Lilburne) terve: Nép Szerződése. Cromwell: rendteremtés a hadseregben. 1648. Skót támadás, de Preston mellett skót vereség. 1648. december: „Csonka parlament” időszaka. 1649. január 30. I. Stuart Károly kivégzése. 1649-1660. Köztársaság időszaka. Hatalom élén a Rump állt: csonka parlament tagjaiból kiválasztott Államtanács.

II. Forradalom, polgárháború és köztársaság (1640-1660) VII. Ír kérdés megoldása 1649-ben. 1650. Cromwell benyomulása Skóciába. Ok: II. Károlyt (1660-1685), I. Károly fiát ott királlyá koronázták. Durnbarn és Worcester: angol győzelem. 1651. Hajózási törvény (Navigation Act). Angol-holland háború 1652-1654. Eredményes béke, Jamaica angol gyarmat lett. 1653. „Csonka parlament” szétkergetése, helyette hadsereg vezetőiből és independensekből álló „barebones” (vékonypénzű) parlament összehívása.

II. Forradalom, polgárháború és köztársaság (1640-1660) VIII. 1653. december: parlament feloszlatása, a tényleges hatalom a hadsereg és Cromwell kezébe került. 1653-1659. „Protektorátus időszaka”: Lambert tábornok által szerkesztett „A kormányzás eszköze” c. alkotmány alapján működött. 1654. Parlament összehívása (új alkotmány követelése), de 1655-ben Cromwell feloszlatta. Anglia katonai körzetekre való felosztása (élén tábornokokkal) + katonai diktatúra. 1656. Parlament újbóli összehívása.

II. Forradalom, polgárháború és köztársaság (1640-1660) IX. Alázatos kérelem és tanács: korona felajánlása Cromwellnek, cserébe a végrehajtói hatalom ellenőrzésének jogáért. 1658. Cromwell feloszlatta a parlamentet, majd szeptemberben elhunyt (Fia: Richard a legfőbb közjogi méltóság birtokosa lett). 1659. május. Richard Cromwell lemondása, a hatalom Monck tábornok kezébe került. 1660. április. „Konvent parlament” (presbiteriánusok és királypártiak): király visszatérésének előkészítése.

III. Restauráció és Dicsőséges forradalom (1660-1689) I. 1660. április II. Károly „bredai nyilatkozata”: amnesztia, földbirtokviszonyokban bekövetkezett változások elismerése, vallásszabadság biztosítása + hadsereg pénzügyi követeléseinek teljesítése. 1660. május 25. II. Károly visszatérése Angliába. II. Károly (1660-1685): kompromisszumkészség, vallási tolerancia. 1661-1679 között „gavallér” vagy „csatlós parlament”. Clarendon-törvények (Sir Edward Hyde Clarendon gróf és főkancellár).

III. Restauráció és Dicsőséges forradalom (1660-1689) II. Testületi törvény (1661): városi önkormányzatokról; az egység törvénye (1662): vallási egység foglalata; imaháztörvény a nem anglikán gyülekezetről (1664); ötmérföldes törvény (1665). Cél: anglikán egyház tekintélyének visszaállítása. Háromévenkénti törvény (Triennial Act, 1664): Hajózási törvény, terméktörvény (1663) elfogadása. Felsőház és egyházi bíróságok újbóli visszaállítása (kiv: Magas Bizottság).

III. Restauráció és Dicsőséges forradalom (1660-1689) III. Cabal-kormány (Clifford, Arlington, Buckingham, Ashley Cooper és Lauderdale). Kettős külpolitika folytatása. Szövetség Hollandiával, Svédországgal Franciaország ellen, de II. Károly szövetsége – doveri szerződés – XIV. Lajossal. 1672. Francia-holland háború: Károly a franciákat támogatta. Türelmi rendelet (1672): katolikus és nonkonformista protestánsok elleni büntetőintézkedések eltörlése. Parlament által elfogadott Próba- vagy Eskütörvény.

III. Restauráció és Dicsőséges forradalom (1660-1689) III. Cabal-kormány (Clifford, Arlington, Buckingham, Ashley Cooper és Lauderdale). Kettős külpolitika folytatása. Szövetség Hollandiával, Svédországgal Franciaország ellen, de II. Károly szövetsége – doveri szerződés – XIV. Lajossal. 1672. Francia-holland háború: Károly a franciákat támogatta. Türelmi rendelet (1672): katolikus és nonkonformista protestánsok elleni büntetőintézkedések eltörlése. Parlament által elfogadott Próba- vagy Eskütörvény.

III. Restauráció és Dicsőséges forradalom (1660-1689) IV. Lényege: anglikán szertartások szerinti rend előírása (király egyházfőségére tett eskü +katolikus tanok elleni nyilatkozat az állami és katonai tisztviselők számára) 1677. Házasság Jakab lánya, Mária és Orániai Vilmos között. 1678. Katolikus összeesküvés lelepleződése. 1679. Habeas Corpus Act elfogadása. 1679-1681 között: parlament szembekerülése a kormánnyal és két „pártszerű képződmény” kialakulása.

III. Restauráció és Dicsőséges forradalom (1660-1689) V. Whigek: királyi hatalom parlamentáris korlátozása (Ashley Cooper). Toryk (korábbi udvari párt): Jakab melletti kiállás. II. Jakab visszatérése: bíró terror a whigek és nonkonformisták ellen. II. Jakab (1685-1688): katolikusok kinevezése kulcspozícióba + katolikus haderő szervezése. 1687. Türelmi nyilatkozat: hűségeskü rendszerének megszüntetése.

III. Restauráció és Dicsőséges forradalom (1660-1689) VII. 1688. Nonkonformisták számára vallási türelem megtagadása, majd püspöki ellenállás. 1688. június 30. Hét magas rangú angol úr meghívta Orániai Vilmost Angliába (fegyveres segítség nyújtása) Parlament összehívása, törvénytelen intézkedések visszavonása a király által. Jakab visszautasította XIV. Lajos katonai segítségét. 1688. november 5. Orániai Vilmos partra szállt 13000 fős haderővel.

III. Restauráció és Dicsőséges forradalom (1660-1689) VIII. 1688. decembere: angol főrendek Orániai Vilmost kérték fel az államügyek intézésre. 1689. „konvent parlament”: közjogi helyzet rendezése. 1689. február 13. III. (Orániai) Vilmos elfoglalta az angol trónt. 1689. február: Jogok Nyilatkozata (Bill of Rights elfogadása). Edward Somers szerepe a megszövegezésben. Alkotmányos monarchia alapokmánya.

III. Restauráció és Dicsőséges forradalom (1660-1689) IX.

III. Búcsú a Stuart dinasztiától (1689-1714) I. 1690. július. Drogheda melletti Boyne folyó: Jakab veresége Orániai Vilmostól. 1701. Trónöröklési törvény (Act of Settlement): katolikusok kizárása a trónöröklésből, Stuart-ház kihalása esetén az angol trón a hannoveri választófejedelem protestáns családtagjait illeti meg. II. Mária (1689-1695) és III. Orániai Vilmos (1689-1702). 1694. Háromévenkénti törvény elfogadása, Angol Bank megalapítása. Engedélyezési törvény (Licensing Act) eltörlése.

III. Búcsú a Stuart dinasztiától (1689-1714) II. 1692. La Hogue. Francia hajóhad súlyos veresége az angoloktól. 1697. rijswijki béke: XIV. Lajos ígérete, hogy senkinek nem nyújt segítséget, aki Vilmos hatalmára tör. DE: 1701-ben XIV. Lajos elismerte a bukott király fiának jogát az angol trónra. Anglia belépése a spanyol örökösödési háborúba a hollandok és a Habsburg Birodalom oldalán XIV. Lajos ellen.

III. Búcsú a Stuart dinasztiától (1689-1714) III. Anna (1702-1714): John Churchill (angol szövetséges erő főparancsnoka) és feleségének, Sarah-nak növekvő befolyása. Marlbrough és Godolphin vezette koalíciós kormány: whigek túlsúlya és 1707-ben Anglia és Skócia uniójának létrejötte. 1710. Tory irányítású minisztérium létrejötte Robert Harley főkincstárnok vezetésével. DE 1714-ben a királynő menesztette a politikust és a whigek kerültek kormányra. 1715. Sikertelen jakobita partraszállási kísérlet.

IV. Anglia a XVIII. században I. 1707. Egyesítő törvény (Act of Union): alkotmányos unió Anglia és Skócia között. Két ország parlamentjének egyesülése, közös vámterület, de egyházi és törvényszéki rendszerük önállósága fennmaradt. I. György (1714-1727) és II. György (1727-1760): politikai élet irányítása a whig párt által. Alapelv: külhatalmakkal vívott háborúk elkerülése, kereskedők és iparosok adóterheinek csökkentése. Robert Walpole (1721-1742): miniszterelnök.

IV. Anglia a XVIII. században II. Alkotmányos monarchia és kabinetrendszer létrejötte. Miniszterek királynak tartoztak felelősséggel (prime minister: ország fő tisztségviselői). Királyi kincstár kancellárja: véleményformáló szerep. 1721. Walpole Prime minister lett. Nyílt választások, 245 ezer választó 7-8 millió lakosból. Whig kormányzati hatalom egészen 1761-ig. Párton belüli harcok, tényleges ellenzéki párt nélküli kormányzás.

IV. Anglia a XVIII. században III. Osztrák örökösödési háború: Anglia a Habsburg Birodalmat támogatta a poroszokkal szemben. Hétéves háború: Anglia Poroszországot támogatta. William Pitt: külügyminiszter, majd miniszterelnök lett. 1763. párizsi béke: franciák feletti győzelem és az európai és Európán kívüli (észak-amerikai, indiai) frontok összekapcsolása. Cél: angol tengeri hegemónia, világkereskedelem és amerikai, indiai gyarmatbirodalom biztosítása.

IV. Anglia a XVIII. században IV. Flottapolitikai alapelv: angol flottának nagyobbnak kell lennie, mint az utána következő két tengeri hatalomnak együttvéve. III. György (1760-1820): Pitt menesztése, és torykra való támaszkodás (John Stuart min. elnök 1762-1763). DE 1783-ban amerikai gyarmatok elvesztése. Ifjabb William Pitt tory min. elnök (1783-1801): Anglia és gyarmatbirodalmának modernizálása. Kelet-Indiai Társaság kabinet ellenőrzése alá vonása + szabadkereskedelmi egyezmény Franciaországgal.

IV. Anglia a XVIII. században V. XVIII. század: angol mezőgazdaság és ipar „forradalmi átalakulása. Mezőgazdaság: váltógazdaság (vetésforgó) átvétele a kelet-angliai grófságokban (Norfolk, Suffolk). Nagyüzemi gazdálkodás kereteinek kialakulása. Váltógazdaság új rendszere: „norfolki négyes” (tarlórépa, árpa, lóhere és búza). Belterjes állattenyésztés kialakulása az új takarmánynövények révén.

IV. Anglia a XVIII. században VI. Tejgazdaságok, sajtüzemek mellett hústermelés, juh- és lótenyésztés növekvő szerepe (vaseke és borona használata). Birtokkoncentráció befejeződése: átlagos birtoknagyság a XVIII. század végén 300 acre volt. 1760. Ipari forradalom kezdete Angliában. Manufaktúrák helyett gyáripar: gépek elterjedése, de súlyos gazdasági és szociális problémák.

V. Felhasznált irodalom Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006, pp. 636-650 és pp. 673-675. Térképjegyzék: Történelem Klub. In: http://www.tortenelemklub.com/ujkor/kora-ujkor-1500-1700/321-az-angol-polgari-forradalom

Köszönöm a figyelmet!