A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosítása, Munkavédelmi képviselők választása Budakalász 2017. szeptember 15. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

„ Ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról” (Mózes: V. könyve 22.8)

Kivonat a Munkavédelmi Hatóság munkabaleseti tájékoztatójából: A munkavállaló egy építkezésen a IV. szinten a lefóliázott, de védőkorláttal még nem rendelkező helyről leesett. A helyszínen meghalt!!! 3

4

5

6

A római rabszolgatartó társadalom vége felé (Hadriánusz 117-138) előírták, hogy a bányában dolgozók részére fürdőt és lábbelit kell biztosítani. A közelben dolgozó szakképzett munkaerő (pl.: szakács, írnok, stb.) még ennél is több juttatást kaptak.

„Ha egy építőmester házat épít, de rosszul végzi a munkáját Idézet Hammurabi kódexéből „Ha egy építőmester házat épít, de rosszul végzi a munkáját és a ház összedől és a tulajdonos meghal, akkor ezt az építő mestert meg kell ölni” Kelt: Babilon Kr.e. 1816-ban 229§

ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKVÉDELEM A munkavédelmi érdekegyeztetés intézményei:

Ágazati Párbeszéd Bizottságok Országos szint: (ORSZÁGOS) MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG (Mvt. 78§.) Ágazati érdekegyeztetés : Ágazati Párbeszéd Bizottságok Közép szint: MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK Munkavédelmi bizottságok (Mvt. 70§) Paritásos Munkavédelmi Testület (Mvt. 70/A§) Munkáltatói szint:

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS. Mvt. VI. FEJEZET

2016. évi LXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról* Megjelent a Magyar Közlöny 90.sz. 3. Az Mvt. módosítása

ÉRDEKVÉDELEM, ÉRDEKKÉPVISELET AZ Mvt. ELŐÍRÁSAIBAN MI VÁLTOZOTT? 14

Munkavédelmi képviselő(k) választása Mvt. 70/A §

70/A. § (1) A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani: Megj: Ez a szövegrész nem változott

a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;

b) amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, az a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;

Munkavédelmi képviselővé választható: az a cselekvőképes munkavállaló, aki – az újonnan alakult munkáltatót kivéve – legalább 6 hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. Nem választható munkavédelmi képviselővé, aki munkáltatói jogot gyakorol, vezető hozzátartozója, választási bizottság tagja, munkáltatónál munkaviszony keretében munkavédelmi feladatot lát el.

. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.

A választás forgatókönyve

A Választási Bizottság létrehozása: A választás előkészítése, lebonyolítása, a választási eljárási szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata. Létszáma legalább 3 fő. A választás időpontja előtt legalább 60 nappal meg kell alakítani. A bizottságot az üzemi tanács, ennek hiányában a munkavállalók hozzák létre.

Jelöltállítás: Választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg. A névsort a választást megelőzően legalább 50 nappal közzéteszi. Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább 10%-a vagy választásra jogosult 50 munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább 30 nappal nyilvántartásba veszi. A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább 5 nappal közzéteszi (helyben szokásos módon). A jelöltállítás akkor eredményes, ha a jelöltek száma az előre meghatározott munkavédelmi képviselők számát eléri vagy meghaladja. Ha eredménytelen jelöltállítás: a jelöltállítási időszakot 15 nappal meg kell hosszabbítani.

Választás: Egyenlő, titkos, közvetlen szavazással választják meg 5 évre a munkavédelmi képviselőt. Választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van. Érvénytelen a szavazat, ha nem az előírt módon adták le, nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak szavazatot.

A választás eredménye: Megválasztott munkavédelmi képviselőnek azokat kell tekinteni, akik a leadott szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezték. A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg. A választás eredményről a választási bizottság jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet haladéktalanul közzé kell tenni. A munkavédelmi képviselő megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik A jegyzőkönyv megőrzése: a munkavédelmi képviselőnek kell a megbízatás megszűnéséig, érvénytelen választás esetén ez a munkáltató kötelezettsége. .

A választás érvényes: ha a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. Nem nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót aki: keresőképtelen beteg, fizetés nélküli szabadságon van, Kivéve, ha részt vett a választáson! Érvénytelen választás esetén: A választást 90 napon belül meg kell ismételni. Új választást 30 napon belül nem lehet tartani.

A megismételt választás érvényes: ha a választásra jogosult munkavállalók több mint egyharmada részt vett. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb választást 1 év múlva lehet tartani. A választás eredményes: ha az előzetesen meghatározott számú jelöltek megkapták a leadott szavazatok 30%-át. A fennmaradó helyekre 30 napon belül új választást kell tartani amelyre új jelöltek is állíthatók.

Leggyakrabban felmerülő kérdések I.

A munkavédelmi képviselők megválasztásánál van-e kötelező, minimális létszám, illetve alkalmazni kell-e az Mt.-ben meghatározott üzemi tanács tagjaira vonatkozó létszámokat?

Az Mvt. nem írja elő, hogy hány fő munkavédelmi képviselőt kell megválasztani és a megválasztható képviselők számának meghatározásánál nem kell az üzemi tanács tagjaira vonatkozó létszámokat figyelembe venni.

A képviselők létszámának megállapításánál az alábbi tényezőket érdemes figyelembe venni: munkavállalói létszám, munkarend, területen folyó tevékenység jellege, a munkavédelmi képviseletet mennyien tudják ellátni, érvényesüljön a gazdasági racionalitás.

II .A közfoglalkoztatottakat, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat, a szezonálisan foglalkoztatott munkavállalókat, valamint a munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkavállalókat a munkavédelmi képviselő választásnál miként kell figyelembe venni, azaz választhatnak-e, továbbá választhatók-e?

A munkavédelmi képviselő választáson szavazhatnak, azaz választásra jogosultak. De munkavédelmi képviselővé csak akkor választhatók meg, ha a munkáltatónál legalább 6 hónapja dolgoznak. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót kivéve a többi jogviszony határozott időre jön létre. Az Mvt. alapján a munkavédelmi képviselő megbízatása 5 évre szól, ezáltal a határozott ideig foglalkoztatott munkavállaló nem biztos, hogy kitölti az 5 éves időtartamot, így a munkavállalók képviselet nélkül maradhatnak.

A munkáltatónak mi a teendője abban az esetben, ha biztosítja a választás feltételeit, de pl. jelölt hiányában nem lesz eredményes a választás? Milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia a sikertelen választás esetén?

A munkáltató írásban, részletes tájékoztatást ad a munkavállalóknak a munkavédelmi képviselő választás szabályairól. Egyidejűleg a munkáltató megszervezi a választási bizottság megválasztását. Ha a munkáltató a fenti kötelezettségeknek eleget tett, de munkavédelmi képviselő megválasztására nem került sor: pl.: munkavállalók nem jelöltek senkit, a munkavállaló nem fogadta el a jelölést, akkor eleget tett az Mvt.-ben foglalt kötelezettségének és további feladata nincs.

A sikertelen választás a munkáltató számára nem jár jogkövetkezménnyel A sikertelen választás a munkáltató számára nem jár jogkövetkezménnyel. De célszerű a választást megismételni az érvénytelen választásnál alkalmazott határidővel!!

Az Országos Munkavédelmi Bizottság két anyagot készített a választás egységesebb, könnyebb lebonyolítása érdekében: Munkavédelmi Bizottság Tájékoztatása és Ajánlása a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről. Függelék az Ajánláshoz: Munkavédelmi képviselők választásának szabályai. Az Ajánlás és a Függelék megtalálható a munkavédelem hivatalos honlapján (www.ommf.gov.hu)

Végezetül egy jó tanács!!! Soha ne keverjék össze a „különféle” dolgokat…!

39

Köszönöm megtisztelő figyelmŰKET.