Dr. Barabás Katalin SZTE ÁOK Magatartástudományi Csoport MI A PSZICHOLÓGIA? Dr. Barabás Katalin SZTE ÁOK Magatartástudományi Csoport

ORVOSI PSZICHOLÓGIA „Psyché” görögül „pillangót” és lelket” jelent. A lelket gyakran ábrázolják pillangónak, amint éppen elröppen a testből a halál után. Psyché a századok során a szenvedélyek és a boldogtalanság által megtisztított LÉLEK jelképévé vált, ami végül a szerelemben örök boldogságot talál.

„DESCARTES TÉVEDÉSEI” „Descartes óta (az utóbbi három évszázadban) a biológiai és orvosi vizsgálódások célja a test fiziológiájának és kórtanának megértése. Mindennek az lett a következménye, hogy amputálták az emberségnek azt a fogalmát, amellyel az orvoslásnak dolgoznia kellene.” Antonio R. Demetrio

AZ ORVOSI PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETE ÉLETTAN – PSZICHOLÓGIA - FILOZÓFIA ORVOSI PSZICHOLÓGIA KÉRDÉS: TEST – LÉLEK VISZONY Parallelizmus (Leibnitz, 1646-1716) egymás mellett, egymástól függetlenül vannak Dualizmus (Descartes) a test és a lélek egymás mellett vannak, és hatnak egymásra Materializmus (Hobbes, 1588-1679) Csak fizikai realitás létezik Lelki folyamatok járulékos jellemzője Test-lélek identitás (Spinoza) agyi folyamatok és lelki jelenségek csupán ugyanannak a dolognak különböző értelmei

JELENKORI ORVOSTUDOMÁNYI SZEMLÉLETEK Biomedikális modell Rendszerelmélet Biopszichoszociális modell

BIOMEDIKÁLIS MODELL Elsődlegesnek tekintik a biológiai tudományok eredményeit. BIOLÓGIAI-BIOKÉMIAI-ÉLETTANI ELTÉRÉSEKET VIZSGÁL HIBA - HIBA KORRIGÁLÁSA /BETEG - A KORREKCIÓT VÉGZŐ ORVOS/ ___

A BIOMEDKÁLIS MODELL NEGATÍVUMAI A beteg szétdarabolása A személyt a szervek összességének tartja A beteget akadálynak tekinti a hibás működés kijavításában

BIOMEDICINA KÖVETKEZMÉNYE „Egyre jobban vagyunk, de egyre rosszabbul érezzük magunkat”

ÁLTALÁNOS RENDSZERELMÉLET 1940-1950-es években alakult ki Sok biológiai jelenség nem írható le a részek összességével!!! A RENDSZER SOKKAL TÖBB, MINT RÉSZEK MATEMATIKAI ÖSSZEGE

A RENDSZEREK ALAPVETŐ SZABÁLYAI CIRKULÁRIS OKSÁG /az előre- és visszacsatolás fontos szerepet játszik, a következmény visszacsatolása és a különféle, pl. asszociatív gondolkodási mód jelentősége/ A NONSUMMATIVITÁS ELMÉLETE AZ EKVIFINALITÁS ELVE /Ugyanazt a végeredményt különböző folyamatok is létrehozhatják, pl. gyógyszer- és pszichoterápia/ A KOMMUNIKÁCIÓ HOMEOSZTÁZIS /stabilitásra törekvés/ MORFOGENEZIS /krízis után újjáépülés, továbblépés/ A NYITOTT RENDSZER KÉPES A TÚLÉLÉSRE

BIOPSZICHOSZOCIÁLIS MODELL A betegség értelmezésében nemcsak a biológiai tényezőket kell figyelembe venni, hanem a pszichológiai és társadalmi összetevők is kulcsfontosságúak Az elmélet alapvető tézise, hogy a természet hierarchikus rendbe szervezett, amelyben a komplexebb rendszerek az alacsonyabb szintre épülnek. Semmi nem jelenik meg izoláltan, minden rendszert befolyásol azon rendszerek konfigurációja, amelynek részét képezi

A BIOPSZICHOSZOCIÁLIS MODELL VÁZLATA (Sarafino, 1997) A VILÁG A SZEMÉLY Társadalmi rendszerek Pszichológiai rendszerek (élmény és viselkedés) Biológiai rendszerek (genetika és élettan) a benne lévő rendszerekre példák: társadalom kogníció szervek közösség emóció szövetek család motiváció sejtek

BIOPSZICHOSZOCIÁLIS MODELL Egy eseményt, ami bármelyik szinten jelenik meg, megközelíthetünk egy másik szint vizsgálatával is. Így érthető, hogy a TEST ÉS LÉLEK HASÍTÁS NEM A TERMÉSZETBŐL JÖVŐ LÉNYEGI JELENSÉG, HANEM A RENDSZERNEK MINT EGÉSZNEK A SAJÁTOSSÁGÁBÓL, DINAMIKUS KÖLCSÖNHATÁSBÓL ADÓDIK EZ MAGYARÁZZA MEG, HOGY EGY OKOT NEM LEHET MEGJELÖLNI BETEGSÉG KIVÁLTÓJAKÉNT

BIOPSZICHOSZOCIÁLIS MODELL NINCS EGY OK! Meg kell különbözetni Predisponáló - hajlamosító tényezőket Precipitáló - kiváltó trigger tényezőket Fenntartó tényezőket Ezek együtt alakítják ki a betegséget.

BIOPSZICHOSZOCIÁLIS MODELL Az elmélet inkább a kutatást szolgálja; a klinikai gyakorlathoz ki kell egészíteni még három kulcsfontosságú szemponttal: A megismerés / tudás ismeretelmélete Az etikai kérdésekkel A pragmatizmussal (amely leginkább jövőre való felkészülést jelenti)

BIOPSZICHOSZOCIÁLIS MODELL A mentális és fizikális dolgok nem a valóság különböző formáiként értelmezhetőek, hanem a megismerés különböző nyelvi-fogalmi leírásaként. A betegségek megközelítésének módjai: Narratívák Életidőtartam Élet kontextus

ÉLET-KONTEXTUS A személyes életet tartjuk az összerendező erőnek. Négy terület megértése fontos a betegség megértéséhez: Intencionalitás (a beteg mennyire akarja a változást) Időbeli kiterjedés - az életének hosszmetszetében kell tekinteni a betegséget Jelentés - miden embernek mást jelenthet az adott betegség (szimbólum, élmény) A kompetencia és diszfunkció együttes előfordulása (nem csak zavar, hiba látható meg a betegségben, hanem a személy és környezetének forrásait is figyelembe kell venni.)

AZ AGYKUTATÁS EREDMÉNYEI Valamennyi pszichés funkció az emberi agy közvetítésével befolyásolja minden életjelenségünket, élettani állapotunkat. Az élettani változások szintén az agy közvetítésével hatnak vissza a pszichés állapotunkra.

Információ menedzsment Hivatásbeli értékek, beállítódás GLOBÁLIS KURRIKULUM Klinikai készségek Kritikus gondolkodás Információ menedzsment Tudományos alapok Populáció egészségi állapota Kommunikáció Hivatásbeli értékek, beállítódás

AZ ORVOSI PSZICHOLÓGIA MEGHATÁROZÁSA Az orvosképzésben rendkívül nagy ismeretanyag vonatkozik az emberi testre, sokkal kevesebbet foglalkozik emberi elmével, a lélekkel, a pszichével pedig …. VAJON MIÉRT VAN, HOGY EMBEREK LEGNAGYOBB SZENVEDÉST IS KITARTÁSSAL VISELNEK, MÁSOK KICSITŐL IS ÖSSZEROPPANNAK? VALAKI KITŰNŐ TANULÓ, MÉGSEM BIZTOS, HOGY JÓ ORVOS VÁLIK BELŐLE. VAJON MIÉRT?

MI AZ ORVOSI PSZICHOLÓGIA TÁRGYA? Az orvosi pszichológia azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyek a külső és belső határok, személyközi kapcsolatok, valamint a személyiségfejlődés adott szintjén az emberi agy, a központi idegrendszer közvetítésével befolyásolják az egészségi állapotot, illetve a betegségek kialakulását, lefolyását.

A GYÓGYÍTÁSHOZ ELENGEDHETETLEN PSZICHOLÓGIAI Alapfogalmakkal Mechanizmusokkal Pszichológiai és fiziológiai jelenségek összefüggéseivel Gyógyítás lélektanával Orvos-beteg kapcsolat fejlesztésével foglalkozik.

ORVOSI PSZICHOLÓGIA FŐ TERÜLETEI Egészség-lélektan – az egészségmegőrzés, megelőzés pszichológiája Pszichoszomatikus orvoslás, magatartás orvoslás

EGÉSZSÉG-LÉLEKTAN A testi-lelki egészség lélektani törvényszerűségeinek megismerése, alkalmazása (segítő foglalkozásúak, testi-lelki egészség) Fejlődéselmélet, személyiség, személyközi kapcsolatok Stressz, megküzdés Pszichofiziológiai összefüggések Önkárosító magatartásformák Lelki egészség és zavarok epidemiológiája

PSZICHOSZOMATIKUS ORVOSLÁS A „pszichoszomatika atyja” Franz Alexander Hét pszichoszomatikus betegség: Hypertonia Nyombél fekély Colitis ulcerosa Asthma bronchiole Rheumatoid arthritis Atopiás ekcéma Anorexia nervosa A magatartásorvoslás elsősorban azokat a pszichoterápiás módszereket jelenti, amelyek az általános orvosi gyakorlatban is jól alkalmazhatóak, viszonylag rövidek, a tünetek, panaszok kezelésére koncentrálnak.

A MAGATARTÁSORVOSLÁS CÉLJA A magatartásorvoslási szemlélet célja, hogy az orvosok legalább annyira tisztában legyenek a pszichoterápiás alapelvekkel, mint a gyógyszeres vagy a műtéti eljárások alkalmazási területeivel és módszereivel.