Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban

Élőhelytérképezés ÁNÉR 2011 Története Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejleszté- seként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat szerzés eredményeként 2001- ben mÁNÉR néven jelent meg az első jelentősebb változás. 2003-ban egy jelentős átdolgozást követően mmÁNÉR néven jelent meg. (ÁÉR 2003) 2007-ben további kiegészítések következtek, melynek eredménye az ÁNÉR 2007. Legutóbb 2011-ben került átdolgozásra a rendszer (ÁNÉR 2011).

Élőhelytérképezés ÁNÉR 2011 Célja Országos léptékben egységesen alkalmazható, összehasonlításra alkal- mas élőhely-osztályozási rendszer. A teljes tájat fedő, koherens rendszer (tehát a teljesen antropogén élőhe- lyek is szerepelnek benne). Kompatibilis a Natura 2000 élőhely-kategóriákkal. Az élőhely-kategóriák az egész országban terepen jól használhatók legyenek, a felhasználó számára operatív legyen.

Élőhelytérképezés ÁNÉR 2011 A rendszer sajátosságai A rendszerben az alapegység az élőhely, mely a szüntaxonómiai rend- szerek növénytársulásánál általában tágabb értelmezésű. Az egyes élőhelyek definíciója elsődlegesen a fiziognómia – termőhely – fajösszetétel hármas alapján lett megalkotva. A rendszer használata legalább középszintű növény- és vegetációisme- retet feltételez. Élőhely-mozaikok esetén „hibrid” kategóriák is alkalmazhatók.

Élőhelytérképezés ÁNÉR 2011 Példa Láp- és ligeterdők J1b – Nyírlápok, nyíres tőzegmohalápok J2 – Láp- és mocsárerdők J4 – Fűz-nyár ártéri erdők J5 – Égerligetek J6 – Keményfás ártéri erdők

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Élőhelytérképezés ÁNÉR 2011 Példa Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok L1 – Mész- és melegkedvelő tölgyesek L2a – Cseres-kocsánytalan tölgyesek L2b – Cseres-kocsányos tölgyesek L5 – Alföldi zárt kocsányos tölgyesek M5 – Homoki borókás-nyárasok

Élőhelytérképezés ÁNÉR 2011 természetesség Németh-Seregélyes-féle rendszer Alapvetően a fajkészlet karakteressége alapján értékel, mely kiegészít- ésre került a termőhelyre, táji környezetre, eredetre, szerkezetre és használatra vonatkozó szempontokkal. Kategóriák 1: Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot 2: Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot 3: közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot 4: „Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott állapot 5: Specialista, kísérő és termőhelyjelző fajokban gazdag, jó szerkezetű, szentély értékű terület A természetesség megítélésénél fontos, hogy nem az adott táj, vagy térképezett területhez kell viszonyítani, hanem önmagához az élőhelyhez (tehát a definíciójához).

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Természetvédelmi kezelési tervek Jogszabályi háttér 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról.

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Természetvédelmi kezelési tervek Definíció Természetvédelmi kezelési terv: a védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá - egyebek mellett gazdasági, gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó - korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amely a tervezési terület vonatkozásában előírásokat állapít meg.

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Természetvédelmi kezelési tervek Fontosabb szabályok Az országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozó termé- szetvédelmi kezelési terv előkészítéséért a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság felelős. A helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó természet- védelmi kezelési terv előkészítéséért a települési önkormányzat felelős. Ebben az esetben az érintett nemzeti park igazgatóság a kezelési tervet szakmai szempontok szerint véleményezi.

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Természetvédelmi kezelési tervek Tartalom 1. Természetvédelmi célkitűzések A kívánatos és elérendő célállapotot, illetve az elérendő természet- védelmi célokat tartalmazza. Egyes (pl. védett vagy fokozottan védett) természeti értékekre vonatkozó speciális célkitűzések, célállapotok kiemelhetők. 2. Természetvédelmi stratégiák A meghatározott természetvédelmi célkitűzések, illetve célállapot elérése érdekében követendő kezelési irányelveket, illetve a célállapot eléréséhez szükséges eszközöknek általános jellegű meghatározását tartalmazza.

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Természetvédelmi kezelési tervek Tartalom 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak A természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak részletes meghatározását tartalmazza, a természetvédelmi célkitűzéseknek és a természetvédelmi stratégiáknak megfelelően. Művelési ághoz köthető és ahhoz nem köthető előírásokat külön-külön kell tárgyalni.

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Természetvédelmi kezelési tervek Tartalom 3.1. Művelési ághoz nem köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme Élőhelyek kezelése, fenntartása, fajok védelme Táj- és kultúrtörténeti értékek Látogatás, oktatás és bemutatás, kutatás, vizsgálatok Terület- és földhasználat Természetvédelmi infrastruktúra

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Természetvédelmi kezelési tervek Tartalom 3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak Szántó művelési ágú területek kezelése Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése Szőlő, kert és gyümölcsös művelési ágú területek kezelése Nádas művelési ágú területek kezelése Erdők kezelése Fásított terület művelési ágú területek kezelése Halastó művelési ágú területek kezelése Művelés alól kivett területek kezelése

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Natura 2000 fenntartási tervek Jogszabályi háttér Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez (Természet- megőrzési Főosztály, Budapest)

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Natura 2000 fenntartási tervek Tartalom I. Natura 2000 fenntartási terv II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Natura 2000 fenntartási tervek Tartalom I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai (név, kód, kiterjedés, jelölő fajok és/vagy élőhelyek, érintett települések, egyéb védettségi kategóriák, tervezési és egyéb előírások)

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Natura 2000 fenntartási tervek Tartalom I. Natura 2000 fenntartási terv 2. Veszélyeztető tényezők A veszélyeztető tényezőket előre magadott listából kell kiválasztani. A tervezési területre vonatkozóan csak a legrelevánsabb, maximum 20 veszélyeztető tényező adható meg, melyeket rangsorolni is kell (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű).

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Natura 2000 fenntartási tervek Tartalom I. Natura 2000 fenntartási terv 2. Veszélyeztető tényezők Példa a veszélyeztető tényezők listájából: Kód Leírás A Mezőgazdálkodás A01 Földművelés A02 művelési mód változása A02.01 gazdálkodás intenzívebbé válása A03 gyepterület kaszálása/vágása A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A03.02 extenzív kaszálás A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya A04 legeltetés A04.01 intenzív legeltetés A04.01.01 intenzív szarvasmarha-legeltetés

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Natura 2000 fenntartási tervek Tartalom I. Natura 2000 fenntartási terv 3. Kezelési feladatok meghatározása (természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése, kezelési javaslatok, élőhelyek kezelése, rekonstrukciója, fejlesztése, fajvédelmi intézkedések, kutatás, monitorozás) (a kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében: agrártámogatások, pályázatok)

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Natura 2000 fenntartási tervek Tartalom I. Natura 2000 fenntartási terv 3. Kezelési feladatok meghatározása (kezelési javaslatok) Ebben a fejezetben valamennyi, a területek védelmi célkitűzéseinek elérését, a területek és jelölő értékeik megőrzését szolgáló javaslatot meg kell jeleníteni. Az intézkedési javaslatok rendszere Az intézkedések alapvetően két nagy csoportot alkotnak. A gazdálkodáshoz nem köthető általános javaslatok. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A kezelési javaslatok lehetnek nem előírásszerű javaslatok, vagy támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok konkrét, agrártámogatási programoknak megfeleltethető előírások, illetve előírás-javaslatok.

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Natura 2000 fenntartási tervek I. Natura 2000 fenntartási terv 3. Kezelési feladatok meghatározása (kezelési javaslatok) Tartalom

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Natura 2000 fenntartási tervek Tartalom I. Natura 2000 fenntartási terv 3. Kezelési feladatok meghatározása (kezelési egységek) A kezelési egység az azonos kezelést igénylő élőhelyek, élőhely-komp- lexumok térben lehatárolt egysége, amelynek alapját az ÁNÉR alapú élőhelytérkép vagy vegetációtérkép adja, figyelembe véve a jelölő fajok előfordulását is (aktuális és potenciális egyaránt). A kezelési javaslatokat és előírásokat a kezelési egységekhez kell rendelni, tehát egy kezelési egységbe az azonos kezelést igénylő területek tartoznak (ezek akár különböző élőhelytípusok is lehetnek). A kezelési egységekhez rendelhető előírásokat előre megadott előíráscsomagból kell kiválasztani

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Natura 2000 fenntartási tervek Tartalom I. Natura 2000 fenntartási terv 3. Kezelési feladatok meghatározása (kezelési egységek) Példa az előírások listájából: E01: A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. E03 A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. E04 Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. E05 Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen….

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban ÁNÉR élőhelytérkép kezelési egységek

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Natura 2000 fenntartási tervek Tartalom II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése (környezeti adottságok, előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok, egyéb jelentős fajok, területhasználat, művelési ág szerinti megoszlás, tulajdoni viszonyok, területhasználat és kezelés) 2. Felhasznált irodalom 3. Térképek

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban Ajánlott irodalom