Kompetenciamérés a Szakiskolai Fejlesztési Program II. keretében 2006 Kompetenciamérés a Szakiskolai Fejlesztési Program II. keretében 2006. szeptember 6. Dr. Ranschburg Ágnes csala.ranschburg@chello.hu

Az előadás vázlata Az elképzelések A résztvevők Problémák és gondok A koncepció Az eredmények

Az elképzelések kompetenciamérés a szakiskolák tanulói számára fontos 2-3 kompetencia területen szöveges értékelés iskolai feldolgozás lehetősége

Kompetenciamérés

Kompetencia-értelmezések Chomsky Országos kompetenciamérések és a PISA (2003-ig): ‘literacy’ illetve műveltség „ (..) bizonyos tudásterületekhez kapcsolódó általános tájékozottság, biztonságos eligazodás, áttekintés, a nagy összefüggések átlátása, alkalmazható tudás” (Csapó) „A műveltség a kulturális beágyazottságot nyomatékosítja, míg (a kompetenciánál) a pszichikus folyamatok, az értelmi képességek szerveződése kap nagyobb hangsúlyt”. (Csapó)

Mi a kompetencia?? competo: valamire törekszik, átv. valamire képes (latin) OECD (2003): A kompetencia nem szinonimája a képességnek (skill), hanem képesség (ability) komplex feladatok adott kontextusban való sikeres megoldására. PISA(2003): „A problémamegoldás az egyén képessége arra, hogy kognitív eljárásokat használjon olyan reális…. helyzetekben, amikor ..”

A szöveges értékelés Előnyei az osztályzathoz képest: árnyaltabb értékelésre ad lehetőséget érezhető benne a személyre szóló figyelem kevésbé félelmet keltő

Az iskolai feldolgozás lehetősége Olyan számítógépes programra van szükség, amely könnyen kezelhető a tanulónkénti adatok beírása után nyomtathatóvá teszi a személyre szóló szöveges értékelést és javaslatot az adatokat adatbázisban tárolja egy esetleges későbbi összehasonlításhoz lehetőséget ad arra, hogy az iskola osztályonkénti százalékos összesítést is kapjon egy-egy területről lehetővé teszi a mért – és kiegészítő-adatok eljuttatását a központhoz további feldolgozásokhoz

Akik jelentkeztek, hogy részt vennének: 1. Bajzáth Anna 13. Kakusziné Körtvélyesi Anikó 2. Banai Valéria 14. Kiss János 3. Bratinka Gábor 15. Kiss Róbert 4. Berkéné Sajti Ilona 16. Kondor László 5. Bratinkáné Magyar Éva 17. Kondor Lászlóné 6. Budainé Gulyás Gabriella 18. Kovács Béla 7. Bulyovszkyné Borók Edit 19. Petrovits István 8. Egri Judit 20. Ranschburg Ágnes 9. Fülöpné Strohner Irén 21. Ruzsinszkyné Lukácsy Margit 10. Gábri Katalin 22. Vadasi Béláné 11. Gálosné Szűcs Emília 12. Gyuricza Zsolt

és akik maradtak: Ranschburg Ágnes Kakusziné Körtvélyesi Anikó 1.csoport 2.csoport Kakusziné Körtvélyesi Anikó Gálosné Szűcs Emília Budainé Gulyás Gabriella Gyuricza Zsolt Kovács Béla Berkéné Sajti Ilona Fülöpné Strohner Irén Kiss Róbert Bartha Júlia 3.csoport Vadasi Béláné Ruzsinszkyné Lukácsy Margit Gábri Katalin

Problémák és gondok a munka a kiválasztott területek struktúrájának feltárásával kezdődik (ami sok esetben rendkívül munkaigényes és vitatható is) ehhez a munkához gyakori személyes találkozás, közös beszélgetés szükséges, ami nem oldható meg képviselettel sem az értékelés, mérés alapelveit, szabályait akkor is figyelembe kell venni, ha kompetenciamérésről és szöveges értékelésről van szó a járatlan területekkel együtt járó bizonytalanságok

A koncepció A választott kompetenciaterületek: Csoportvezető: Gálosné Szűcs Emília kommunikáció Csoportvezető: Kakusziné Körtvélyesi Anikó néhány szociális kompetencia Csoportvezető: Vadasi Béláné Problémamegoldás és szabálykövetés

Kommunikáció dimenzió/szint Szöveg-értés szókincs tájékozódás alkalmazás kommunikációs tényezők egy szempont több kritérium nyilvánvaló információ rejtett információ jelentésrétegek denotatív jelentés árnyalatok értése közlésmódok szerző szándéka kritikus gondolkodás Szöveg-kezelés és meg-jelenítés kódolás információkeresés átkódolás forma és struktúra formaészlelés kreatív megformálás Szöveg-alkotás köznyelvi egyéni, árnyalt szóhasználat közlésmód szabályalkalmazás egyéni megjelenítés

megadott nem megadott szabályok közül Szabálykövetés dimenzió/szint 1. 2. 3. 4. szabályosság felismerése egy helyzetben több helyzet között szabály követése lépések száma nő lineáris algoritmus,párhuzamos tevékenységlánc szabályválasztás egy több egy több helyzethez szabály megadott nem megadott szabályok közül szabályalkotás lépések száma nő feltételek száma nő

Szociális kompetenciák I. A társadalmi környezettel kapcsolatos kompetenciák kompetencia/szint 1. szint 4. szint önvezérlés nem ismeri fel a szükségleteit ö. hangolja az elvárásokkal realitásérzék „álomvilág”- ban él a normák felülvizsgálatára is képes racionalitás nem látja be a normák szerepét érvel is mellettük szenzibilitás nem számol a következményekkel figyelembe veszi azokat szociális extenzivitás érdekei szerint tartja be a normákat betartja a normákat legitimitás nem ismeri fel a devianciát a normák felülvizsgálatára is képes konfliktuskezelés nem tudja kezelni a konfliktust képes a konfliktust megoldani empátia mások igényeit észre sem veszi átérzi, és úgy is viselkedik kezdeményezőkészség kerüli a kezdeményezést helyzet szerint kezdeményez önmenedzselés „ahogy lesz, úgy lesz” reális céljai vannak önbecsülés irreális reális az énképe

dimenzió/szint 1.szint 4.szint Szociális kompetenciák II. Természeti környezettel kapcsolatos kompetencia dimenzió/szint 1.szint 4.szint problémaérzékenység nem ismeri fel a fenntarthatóság elvét a problémát univerzálisan értelmezi felelősségvállalás a „sorsra” bízza a elismeri az egyén és a környezet közösség felelősségét megmentését tevékenység/ mindennapi élet mentségeket talál a a saját és társai felelőtlen magatartásra viselkedését ökológiai szempontok szerint irányítja

a megoldás logikus előadása (leírása) Problémamegoldás dimenzió/szint 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint a probléma megértése egy forrás több forrás explicit implicit információ a probléma jellemzése, reprezentálása egyszerű rejtett összefüggések felismerése és bemutatása a probléma megoldása próbálkozással stratégia mentén a megoldás bemutatása a megoldás logikus előadása (leírása)

A teljesítmények értékelése kommunikáció szociális kompetenciák problémamegoldás szabálykövetés 5 szint 4 szint 4 szint dimenziónként 5 feladat a feladatok több szinten oldhatók meg kompetenciánként 2 feladat feladatonként 1szint feladatonként 4szint a szint teljesítése csak az előző szintek teljesítése esetén értékelési kategóriák: a szint teljesítése = feladat teljesítése algoritmus a szint megállapításához szint alatt szint nélkül rendszer nélkül 1.szint 2. szint 3. szint 4. szint esetleg a magasabb szint megoldása előfordulhat az alacsonyabb nélkül is! alacsony: 11,12,21,22 ingadozó:13,14,41,31,42,24 átmeneti: 23,32 fejlett: 33,34,43,44

Az iskolai feldolgozást lehetővé tevő számítógépes program „Kompetenciamérés 2006.” szoftverfejlesztő: Csala István

Kommunikáció szöveges értékelése

Százalékos teljesítmények Kommunikáció

Köszönöm a figyelmet!