Nagy-Britannia a két világháború között Egyetemes és európai történelem II. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2015/2016. tavaszi félév

I. Nagy-Britannia belpolitikai viszonyai a két világháború között I. 1918. Új választójogi törvény elfogadása. 1918. Lloyd George vezette koalíciós kormány (konzervatívok és liberálisok). Ír kérdés végleges rendezése: 1916 tavaszán húsvéti felkelés kitörése és angolok általi leverése (ír közvélemény Sinn Fein mellé állt). Írország kettéosztása: 26 déli katolikus megye Ír Szabad Állam néven domíniumi stástuszt kapott + hat északi protestáns grófság az Egyesült Királyság része maradt.

I. Nagy-Britannia belpolitikai viszonyai a két világháború között II. 1922 novemberében parlamenti választások, ahol először Andrew Bonar Law, majd Stanley Baldwin alakított kormányt. 1924. január-november: Ramsay MacDonald vezette munkáspárti (kisebbségi) kormány megalakulása. 1924-1929. Stanley Baldwin kormánya: 1926 májusában brit szénbányászok tíznapos sztrájkja. 1928. Korhatár nélkül minden nő szavazati jogot kapott, majd 1929-ben 1834-es „szegénytörvény” korszerűsítése.

I. Nagy-Britannia belpolitikai viszonyai a két világháború között III. Ramsay MacDonald Stanley Baldwin

I. Nagy-Britannia belpolitikai viszonyai a két világháború között IV. 1929. Ramsay MacDonald munkáspárti kormánya: világgazdasági válság kitörése miatt restriktív gazdaságpolitika meghirdetése. 1931. május. MacDonald lemondása, de felkérték a válság megoldására alakított koalíciós „nemzeti” kormány vezetésére. Restriktív program: munkanélküli-segélyek 10%-kal való csökkentése, hivatalnokok, tanárok és rendőrök fizetésének csökkentése. 1931. október. Parlamenti választások. Macdonald miniszterelnöksége, de tory többség a parlamentben.

I. Nagy-Britannia belpolitikai viszonyai a két világháború között V. 1935. november. Parlamenti választások: konzervatív győzelem, de a Munkáspárt megháromszorozta képviselőinek számát. 1936. Trónutódlás kérdése. V. György halála után VIII. Edward visszalépett öccse javára, akit 1936 májusában VI. Györgyként koronáztak meg. 1937. Neville Chamberlain miniszterelnöksége: kompromisszumokra hajló, brit belpolitikát és gazdaságot jól ismerő, de külpolitikában járatlan személy.

II. Gazdaság és társadalom az 1920-1930-as években I. Első világháború után: gazdasági fellendülés kedvező hatása a brit gazdaságra. Fellendülés helyett azonban recesszió alakult ki. Gazdaság strukturális rugalmatlansága: katonai célokat kiszolgáló hagyományos iparágak túlfejlesztése más területek rovására. Munkanélküliség mellett a világkereskedelem jelentős csökkenése és a magas infláció problémája. Gazdaság strukturális problémái a szénbányászatban.

II. Gazdaság és társadalom az 1920-1930-as években II. 1929. Világgazdasági válság: először akut pénzügyi válság kialakulása. Nemzetközi pénzügyi körök: szigorú takarékossági intézkedések bevezetése kormány részéről a kölcsönök fejében (munkanélküli-segély csökkentése). Szakítás a szabad kereskedelem gyakorlatával:1932-ben 10%-os vám bevezetése az importtermékek után, ha azok nem a birodalomból érkeztek. 1933. Nagy-Britannia és a domíniumok megalakították a sterlingövezetet.

II. Gazdaság és társadalom az 1920-1930-as években III. 1933. Brit állam megszabadult az USA-val szembeni adósságától is. Gazdasági program hatásai: fizetési mérleg kiegyenlítődése, munkanélküliek számának csökkenése + az ipari termelés szintje elérte az 1929. évit. Fellendülés egyenetlensége: hagyományos iparágak lassú fejlődése mellett új modern iparágak (elektrotechnika, vegyészet, autógyártás) kialakulása. Gazdasági irányításban az ortodox liberális szemlélet volt a meghatározó.

II. Gazdaság és társadalom az 1920-1930-as években IV. Második világháború által kikényszerített fegyverkezési program felgyorsítása + nemzet gazdasági erőforrásainak maximális összpontosítása. Második világháború alatt: lakosságra nehezedő anyagi terhek növekedése + áruhiány és 1940 januárjától jegyrendszer bevezetése. Első világháború alatt: nemzeti vagyon egynegyedének elvesztése, államadósság megháromszorozódása, 700 ezer lakóépület megsemmisülése. Népesség: 1921-ben 42 millió fő, 1940-ben 47 millió fő.

II. Gazdaság és társadalom az 1920-1930-as években V. Mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának csökkenése és a szolgáltató szektorban dolgozók számának növekedése. Munkásság életszínvonalának javulása a két világháború között. Közép- és felsőosztály: 1920 és 1939 között életszínvonaluk 50%-kal emelkedett. Közlekedés forradalma: 1937-re félmillió személygépkocsi gyártása (Austin, Morris és Ford).

III. Nagy-Britannia külpolitikája a két világháború között I. Brit Birodalom megőrzése mellett az európai erőegyensúly és stabilitás fenntartása. Lloyd George: párizsi békekonferencián a „mérséklet” híveként lépett fel. Francia hegemónia megakadályozása a kontinensen. Közel-Kelet: brit ellenőrzés alá került (népszövetségi mandátumterületként) Palesztína, Transzjordánia és Irak (Irak és Egyiptom: függetlenség biztosítása).

III. Nagy-Britannia külpolitikája a két világháború között II. 1922. évi törökországi válság: Musztafa Kemál felkelése a szultáni kormányzat ellen. Brit külpolitika stratégiai célja: kontinentális méretű francia hegemónia megakadályozása és Németország gazdasági konszolidációjának támogatása volt. 1925. Locarno: francia-német és belga-német határ sérthetetlenségét garantáló egyezmény aláírása (brit részvétel a nemzetközi politikai rendszer stabilizálásában).

III. Nagy-Britannia külpolitikája a két világháború között III. Első világháború: korszakhatár a domíniumok történetében. 1926. Balfour-jelentés: a domíniumok „autonóm közösségek a Brit Birodalmon belül, azonos státuszúak, egyik a másiknak sem bel-, sem pedig külpolitikailag nincs alárendelve”. 1931. Westminsteri Statútum: Brit Nemzetközösség létrejötte. India: függetlenségi mozgalom (Indiai Nemzeti Kongresszus és Gandi) és alkotmány kikényszerítése az angoloktól 1935-ben.

III. Nagy-Britannia külpolitikája a két világháború között IV. 1930-as évektől kezdve a brit vezetés és közvélemény jelentős része a „megbékélési” politika híve volt. Hitleri Németország helyett inkább francia térnyeréstől, és francia-szovjet együttműködéstől való félelem. London tétlensége és külpolitikai irányvonalának ellentmondásossága: 1935. Olaszország és Nagy-Britannia kiállása a nemzetközi szerződések betartása mellett, majd angol-német flottaegyezmény megkötése. 1935. Mussolini Abesszínia elleni hadjárata: kollektív biztonság megőrzése melletti kiállás, de London nem zárta le a Szuezi-csatornát az olasz hajók előtt.

III. Nagy-Britannia külpolitikája a két világháború között V. London passzivitása a rajnai demilitarizált övezet német megszállásakor. Antoni Eden és Chamberlain: megbékítési politika folytatása. 1938. Ausztria annexiójába való brit beletörődés. Angol kormány bíztatása Prágának, hogy engedjen Berlin nyomásának a szudétanémetek követelése ügyében. 1938. szeptembere: müncheni konferencia.

IV. Az angliai csata I. 1939. szeptember 1. Német támadás Lengyelország ellen, majd szeptember 3-án brit hadüzenet a németeknek. 1940. május 10. Winston Churchill kormányalakítása: ötfős háborús kormány alakítása (Attlee és Bevin munkáspárti politikusok bevonása). Főbb intézkedések: polgárőrség megszervezése, katonai fegyelem bevezetése a hadiipari üzemekben. 1940 augusztusától megkezdődött az „angliai csata”: német gépek számbeli fölénye ellenére a brit légierő nyerte meg.

IV. Az angliai csata II. Arthur Neville Chamberlain Stanley Baldwin (Arthur) Neville Chamberlain Winston Churchill

IV. Az angliai csata III. A folyamatos bombázások (1940 novemberéig Londont, majd a többi angol várost és 1944-től V-1 és V-2 bevetése) ellenére a németek nem tudták megtörni a briteket. 1942. Létbiztonság követelése minden állampolgárnak a „bölcsőtől a sírig” (Lord Beveridge tervezete). 1944. Butler-féle új oktatási törvény: iskolakötelezettség kiterjesztése 15 életévig és középfokú oktatási rendszer átalakítása. 1941 decembere. USA kongresszus elfogadta a kölcsönbérleti törvényt (hadianyag és fegyver Nagy-Britannia számára).

IV. Az angliai csata IV. Churchill: Szovjetunióval és kommunizmussal szembeni mély ellenszenv, de Moszkvával való együttműködés. 1942. Churchill moszkvai útja. 1943. augusztus. Brit-amerikai partraszállás Szicíliában. 1943. november, teheráni konferencia: Churchill beleegyezése Roosevelt és Sztálin tervébe, hogy 1944-ben újabb frontot nyissanak Normandiában.

IV. Az angliai csata V. 1944. június 6. „Overlord” hadművelet. 1945. január: jaltai konferencia (európai érdekszférák megosztása, de Churchill számos kérdésben magára maradt). 1945 júliusa: potsdami konferencia (Churchill helyett Attlee). Távol-keleti hadszíntér: Hátsó-India visszafoglalása a britek, a csendes-óceáni szigeteké pedig az amerikaiak feladata (1943. québeci konferencia). Brit flotta felajánlása a távol-keleti harcokban.

V. Felhasznált irodalom Németh István (szerk.:) 20. századi egyetemes történet. I. Európa, Osiris Kiadó, 2006. pp. 73-82. Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006, pp. 1056-1058. Térképjegyzék: Történelem Klub. In: http://www.tortenelemklub.com/terkepek/vilagterkepek

Köszönöm a figyelmet!