Arisztotelész és a hellenizmus filozófiája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Antropológia VIII. A lélek.
Advertisements

Arisztotelész (Kr.e ) Minden embernek természete, hogy
Pedagógiatörténet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 16. Körmendy Zsolt.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Tudás, közösség, hatalom
Miről szól a Katégoriák? Cat.3: „Amikor valamit másvalamiről, mint alanyról állítunk, mindaz, amit az állítmányról mondunk, az alanyról is mondható. Pl.
Fizika Bevezető 6. osztály.
Antropológa III. Az élet.
Görög filozófia.
Az antikvitás akropolisz.
Epikurosz élete és tanításai
Arisztotelész életútja.
Albert Schweitzer Tucy
PLATÓN Kakuk Ádám 12.D.
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK © kurtán sándor pefele 2009.
Pitagorasz tétel és életútja.
A test-lélek probléma a filozófiában
Mi a filozófia? bevezetés. Mi a filozófia? bevezetés.
ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).
PLATÓN (Kr. e ).
A hellénizmus korának filozófiája (Kr. e Kr. u. 3. sz.)
Középkori istenérvek.
F. Bacon ( ) és a modern tudományok alapvetése.
Építészet.
A locke-i azonosságkoncepció értelmezésének problémái Szívós Eszter.
George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet Bartha Dávid.
4. Elmefilozófia.
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
ESZMÉNY, CÉL, FELADAT A NEVELÉSBEN
6. előadás A hellenizmus kora
Gondolkodástörténet 4. A hellenizmus kora.
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
Bevezetésafilozófiába. φιλοσοφία filosz = valamit kedvelni szophia = szakértelem, bölcsesség Filozófia = a bölcsesség szeretete.
ban született a francia Le Haye-ben - jezsuita és katonaiskolában tanult - sokat utazott, pl. Magyarországon is - Ulm-ban misztikus álmot látott:
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
- Előkelő athéni családból származott - Fiatalként politizált, de csalódott a demokráciában, ezért a filozófia felé fordult, Szókratész tanítványa lett.
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
A szövegértési feladatok összeállítása
A szövegértési feladatok összeállítása
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
Antropológia VII. Személy - Lélek I..
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév.
Arisztotelész I.e 384-i.e 322.
Az ókori Görögország Hellas
VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.
Püthagorasz ( ) Fizika és matematika Fizika és misztika
Filozófiatörténet előadások 7.
Készítette:Kökényesi Márk.   Életének kezdete  Filozófiája  A tudományok felosztása  Etika és utópia  Képek Tartalomjegyzék.
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika I, II, VI
Milétoszi filozófusok
A CSALÁDOK HITVALLÁSA.
Schopenhauer és Nietzsche a művészetről
Filozófiatörténet előadások 4.
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
Általános esztétika – bevezetés és az antik görögök művészetfelfogása
Hegel ( ) művészetfilozófiája
Máté András
Filozófiatörténet előadások 1I.
Aquinói Szent Tamás.
A tanárképzés filozófiája és gyakorlata. Hogyan készíti fel a tanárképzés a jelölteket a NAT nevelési feladataira?
Lehetőségek az esztétikai nevelésben - esztétikai nevelés és drámajáték -
Filozófiatörténet – bevezetés, a korai görög bölcselet
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Bevezetés a filozófiába
Logika szeminárium Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic
A fizika mint természettudomány
Az újkori bölcselet első jelentős képviselői: F. Bacon és Descartes
Bevezető Mivel foglalkozik a fizika? Az anyag megjelenési formái a természetben 6. osztály Fizika.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Előadás másolata:

Arisztotelész és a hellenizmus filozófiája

Arisztotelész (i. e. 384-322.) É-Görögországban született, apja a Makedón király udvari orvosa. Széleskörű természettudományos ismeretekre tesz szert apja révén. 17 éves korában kerül Athénba, ahol a platóni Akadémián tanul. Később szembefordul mestere tanításával, maga is iskolát hoz létre (Lükeion, peripatetikus iskola). Nagy Sándor nevelője volt.

A tudományok csoportosítása Rendszerező műveket írt; tudományos értekezések. Logika: a helyes gondolkodás módszere: Organon. Poiétikus (‚létrehozó’) tudományok: a mesterségekben; valamint Poétika (költészettan). Elméleti tudományok: Természettudományos művek:Fizika; A lélekről Metafizika: az „első filozófia” problémáit tárgyalja (‚fizikán túli, fizika utáni’). Matematika – ezzel nem foglalkozott. Gyakorlati tudományok: Nikomakhoszi etika, Politika, Retorika.

Kategóriák: a létezőkre vonatkozó kifejezéseink típusai: Logika: a kategóriák, az ítéletek és a következtetések (szillogizmusok) tana. A formális logika alapvető törvényszerűségeit fogalmazza meg. Kategóriák: a létezőkre vonatkozó kifejezéseink típusai: Szubsztancia: lat. ‚alapként fennálló’, önálló létező; önmaga által és önmagában létezik’: Egyedek, elsődleges szubsztanciák: pl. Platón. Másodlagos szubsztanciák, vagyis fajok: pl. ember. Mennyiség; minőség; viszony; hely; idő; helyzet (pl. fekszik, ül); birtoklás; cselekvés; elszenvedés (szakad, bomlik stb.).

Ontológiája, a szubsztancia elmélete A Metafizika fő kérdései: metafizika=„első filozófia” (próté filoszofia): a szaktudományokkal szemben a létezők legáltalánosabb kérdéseivel foglalkozik. Melyek a szubsztancia alkotórészei? Melyek a legáltalánosabb okok, amelyekkel a szubsztancia keletkezése és létezése magyarázható? Platón idea-tanának bírálata: fölöslegesen kettőzi meg a világot. A szubsztancia két alkotórésze: anyag (passzív), forma (aktív). Négyféle oksági törvényszerűség: anyagi, formai, ható- és célok. (Lásd pl. a szobrász tevékenységét!) Teleológia (telosz: ‚cél’,célokság elmélete): a természetben minden szükségszerű és célszerűen berendezett.

Végső mozgató és célkitűző: a „formák formája”: az embertől független, elvont gondolkodás, a hierarchikus világrend csúcsa. A világ két nagy része: „Hold alatti”: a földi szféra: négy elem (tűz, levegő, víz, föld) alakul át egymásba: élettelen anyag, növények, állatok, ember: háromféle lélek: növényi (vegetatív, az élet általános elve), állati (érzékelés, vágy stb.), értelmes lélek; a lélek a test formája. „Hold fölötti”: az égi szféra; közvetlenül az első mozgatótól kapják a mozgást; a földi szférát ők mozgatják.

Etikája Erénytan: Az erények kialakításához nem elég a jó ismerete, fontos az életgyakorlat. Phronészisz (‚okosság, életbölcsesség’): „helyes gondolkodással párosult lelki alkat, ami arra irányul, ami az embernek jó”. Az erények lényege: a „közép” eltalálása: lásd Nikomakhoszi etika B, 4-6. f.: „Az erény tehát olyan lelki alkat, amely az akarat elhatározására vonatkozik; abban a hozzánk viszonyított középben áll, amely egy szabálynak megfelelően határozható meg, mégpedig azon szabálynak megfelelően, amely szerint az okos ember határozná meg.” A boldogság kulcsa az erényes élet.

Államtana Az ember „zoón politikon” (közösségi lény). Az állami közösség az „erényes cselekedetek ápolására áll fenn.” Bírálja Platón állam-felfogását, helyteleníti a vagyon- és nőközösséget. A rabszolgaságot viszont elfogadja. Jó (királyság, arisztokratikus köztársaság, politeia, avagy mérsékelt demokrácia) és rossz államformák (zsarnokság, oligarchikus állam, szélsőséges demokrácia). A harmonikus államközösség alapját a széles „középosztály” és a viszonylag kis vagyoni egyenlőtlenségek adják.

Poétikája, művészetfelfogása A művészetek szerepét Arisztotelész pozitívan értékeli, a különböző műfajokat egyaránt elfogadja. A művészetek szerepét a nevelésben Arisztotelész is hangsúlyozza: pl. Politika c. könyvében a zenéről. A művészeti szép nem csak a nevelésben fontos, a szépség gyönyörködtet. A drámaköltészet és a valóság: Poétika „nem az a költő feladata, hogy valóban megtörtént eseményeket mondjon el, hanem olyanokat, amelyek megtörténhetnek és lehetségesek a valószínűség vagy a szükségszerűség alapján.” (51b, IX. fej.) - A költészet filozofikusabb és mélyebb a történetírásnál: IX. fej.

A hellenisztikus filozófia (kb. i.e. IV. sz. vége – i. sz. III. sz.) I. Epikureus, sztoikus, szkeptikus filozófia: közös jellemzők: A filozófia három résztudományból áll: etika, logika, fizika. Legfőbb elméleti célkitűzés: az igazság kritériumának a kutatása. A filozófia etikai haszna: a boldog élet megvalósításának feltételeit kutatja; az ember természetes állapotához visszajutni; a filozófiát életgyakorlatként is művelni.

Epikurosz (I. e. 341-270.) A démokritoszi természetfilozófia követője: a lélek halhatatlanságának elutasítása. Az élőlények, így az ember alapvető, elsődleges érzései: gyönyör és fájdalom. Igaz ismeret és helyes tett kísérője: gyönyör. Téves ismeret és helytelen tett kísérője: fájdalom. Legfőbb jó: ataraxia (‚zavaroktól való mentesség’), a lélek indulatoktól mentes állapota. A hedoné (‚gyönyörűség’): Epikurosznál nem a féktelen kicsapongást (hedonizmust) jelenti. Lásd Levele Menoikeuszhoz!

Sztoikus filozófia Megalapító: Zénón (i. e. 336-264.) Főbb képviselői: Seneca, Epiktétosz, Marcus Aurélius. Természetfilozófiájuk alapja: passzív anyag, aktív pneuma („szellem”). Az ember etikai célja: követni és megvalósítani a jót; ennek megjelenési formái az erények. Az emberi világ dolgai és eseményei a jó és a rossz között helyezkedik el, így etikailag közömbösek. A helyes emberi magatartás alapja: apatheia (‚szenvedélymentesség’), a közömbös dolgokkal szemben közömbösnek lenni; a lélek szabadsága: azokkal a dolgokkal foglalkozni, amelyek „hatalmunkban” vannak.

Epiktétosz: Kézikönyvecske I Epiktétosz: Kézikönyvecske I. fejezet: „Egyes dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül alkotunk meg. Nem tőlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk és a tisztségeink, tehát mindaz, amit nem egyedül hozunk létre.”

A szkeptikus filozófia Megalapítója: Pürrhón (i. e. 360-270.) Szkeptomai (‚kutat’): a filozófus mindig kutat, vizsgálódik, de kerüli a szilárd ítéletalkotást; jellemzője az igazságban való kételkedés. A külvilágról nem lehet biztos ismeretet alkotni. A tapasztalati (empirikus) megismerés adatai félrevezetőek. Tíz troposz (érv) a szkepticizmus mellett: lásd Diogenész Laertiosz: Híres filozófusok élete, IX. k. Helyes magatartás: a lélek nyugalma: epokhé (‚felfüggesztés’), az ítéletektől való tartózkodás.

II. Az újplatonizmus Megalapítója: Plótinosz (i. sz. 203-269.) Platón filozófiájához kapcsolódik: A mindenség tisztán szellemi természetű része magasabb rendű, mint a természeti világ. A természeti világ dolgainak és folyamatainak valódi okai szellemi természetűek. Az ember testénél fogva a természeti, lelkénél fogva a szellemi világhoz tartozik. Plótinosz stílusa metaforikus, költői, az európai misztika egyik első képviselője.

A mindenség arkhéja az Egy, ez azonos a Jóval: minden létezés alapja, a létezésnél is korábbi; értelmileg megragadhatatlan, megnevezhetetlen. Emanáció: ‚kiáramlás’: az Egy túlcsordulásából keletkezik a Szellem (nusz, az ideák lakhelye), a Szellem kiáramlásából jön létre a Lélek. Az anyag: önmagában sötét és rossz, a lélek visz bele formát és fényt.