Mindennapok munkajoga – 8. Dr. Csőke Rita

Időzzünk el kicsit a munkaidőnél… (De csak röviden…) Mt. 86-135.§ Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Bevezetés a témába Csak nagyon általánosan fogunk foglalkozni a témával, és csak a főszabályokkal. Nagyon bonyolult téma, sok-sok részletszabállyal és kivétellel. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Teljes vagy részmunkaidő? A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló a) készenléti jellegű munkakört lát el, b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő). A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő). Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Pár fogalom 1: Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott a) teljes napi munkaidő vagy b) részmunkaidő. Ez lényegében egy számítási egység, de nem szükségképpen egyezik meg azzal, hogy adott napon hány órát kell dolgozni. Beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő. – vagyis amennyit az adott napon konkrétan dolgozni kell. Beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő. Általános munkarendben a kettő (napi és beosztás szerinti munkaidő) lényegében megegyezik. Mindkét fogalmat rendkívüli munkavégzés nélkül értjük. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Pár fogalom 2: Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Pár fogalom 3. – És mi nem munkaidő? a) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaidő beosztása Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaidő beosztása – a munkarend A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaidő beosztható: Egyenlően Általános munkarend Egyenlőtlenül Munkaidő keret Elszámolási időszak A munkavállaló által munkáltatói engedély esetén Kötetlen munkarend Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkarend Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Általános munkarend Hétfőtől péntekig napi 8 óra. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Eltérés az általános munkarendtől: munkaidőkeret alkalmazása 1. Rugalmas munkaidő beosztás. (Nem kötetlen, az más.) Munkaidőkeretnél a napi munkaidő csak számítás alapja, de nem feltétlenül aszerint történik a munkaidő beosztása. A munkaidő nagyobb egységekbe foglalható. Egyes napokra eltérő munkaidő osztható be. Egy nap azonban 4 óránál nem lehet rövidebb (kiv. részmunkaidő), és 12 óránál nem lehet hosszabb (és a heti munkaidő max. 48 óra). Hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. (Néhány kivétel van csak.) A munkaidő kereten belül ugyanannyit kell ledolgozni, mint az általános munkarendben, csak az egyes napok közt eltérő megosztásban, és – bizonyos korlátokkal – összevonhatók a pihenőidők. Vagyis lehetővé teszi az egyenlőtlen munkaidő beosztást. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Munkaidőkeret alkalmazása 2. Csökkenthető a rendkívüli munkavégzés költsége. Elkerülhető a műszakpótlék. De: a rendkívüli munkaidő sem kizárt Kereten felüli munka Vagy a napi beosztáson felüli munka is lehet. A pótlékok is járnak. Pihenőidőre vonatkozó szabályokat be kell tartani. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. – (Emlékezzünk a korábbi órán elhangzottakra: ezt a helyben szokásos módon is lehet!) Kijelölni a pihenőnapokat (heti 2) és a szabadnapokat. Nem mindegy, ha mégis munkát kell elrendelni, mert más pótlék ját a kettőre. Fontos a kommunikáció. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Munkaidőkeret alkalmazása 3. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A törvény szerinti kivételek esetén max. 6 hónap, ill. 26 hét. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Példa: Forrás: http://slideplayer.hu/slide/8028312/ Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Példa (hol a hiba?) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. Forrás: http://slideplayer.hu/slide/8028312/ Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Elszámolási időszak, mint munkarend Új szabály a Munka Törvénykönyvében. A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse. Egyelőre még alig alkalmazzák. Nem teljesen világos, hogy mit kell ezalatt érteni. Ez is egyenlőtlen munkaidő beosztást tesz lehetővé. Egyebekben meg nagyrészt a munkaidő keret szabályait kell alkalmazni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Kötetlen munkarend A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Kötetlen munkarend esetén a munkaidő beosztás szabályait nem kell alkalmazni, és a munkaidő nyilvántartásokból is csak a szabadság-nyilvántartás kell. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Munkavégzés vasárnap és más munkaszüneti napokon Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjelleggel, c) a megszakítás nélkül, d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során, i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Rendkívüli munkavégzés (amiben semmi rendkívüli nincs) – Mt. 107-109.§ Rendkívüli munkaidő a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) az előző (baleset, elemi csapás, stb.) esetben rendelhető el. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Rendkívüli munkavégzés (amiben semmi rendkívüli nincs) – Mt. 107-109 Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A 250 órát arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony nem teljes évben áll fenn, b) vagy a munkaviszony részmunkaidős. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Rendkívüli munkavégzés bérpótléka „Túlórapótlék” Feltétele: a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten felül vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka. Mértéke: munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján: Bérpótlék (a munkabéren felül) – óránként – az egy órára eső alapbér 50%-a, vagy A rendkívüli munkavégzéssel legalább egyező időtartamú szabadidő és legalább a szabadidőre eső arányos alapbér. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Pihenőidő, ünnepek Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Pihenőidők fajtái Munkaközi szünet Napi pihenőidő Heti pihenőidő Heti pihenőnap Szabadság Rendes szabadság Pótszabadság Betegszabadság Fizetés nélküli szabadság Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Munkaközi szünet (Készenléti jellegű munkakört kivéve) – nem része a munkaidőnek (bár ettől eltérő megállapodás lehet) A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama a) a hat órát meghaladja, húsz perc, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben a 3 és 6 óra közötti egyik részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Napi pihenőidő 104. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. (2) Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani a) az osztott munkaidőben, b) a megszakítás nélküli, c) a több műszakos, d) az idényjellegű tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Heti pihenőnap, heti pihenőidő A pihenőnapot a munkáltató egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén beosztja. Nem mindegy, hogy pihenőidő vagy pihenőnap. Más a pótléka, ha mégis munkavégzést rendelnek el. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. (De van kivétel.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Heti pihenőnap, heti pihenőidő 2. 106. § (1) A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. (2) A munkavállaló számára a heti pihenőidőt – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munka- és pihenőidő nyilvántartása 134. § (1) A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. (3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A szabadság Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Szabadságok fajtái Alapszabadság Pótszabadságok Betegszabadság Fizetés nélküli szabadság Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az alapszabadság A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke évi húsz munkanap. A munkában töltött időbe beleszámít egy sor olyan idő is, amikor nem történik munkavégzés (pl. szabadság, gyermekgondozás első 6 hónapja, a keresőképtelenség, és egyes munkavégzés alóli mentesülések is.). De nem minden, így erről ajánlott tájékozódni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Leggyakoribb pótszabadságok Életkor alapján: A munkavállalónak 25-45 éves kora között az életkorával együtt növekszik a száma. Maximuma: évi +10 nap pótszabadság 16 év alatti gyermekek alapján: 1 gyermek – 2 nap, 2 gyermek – 4 nap, három vagy több gyermek – 7 nap. Ha a gyermek fogyatékos: +2 nap „Apanapok”: Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Fiatal munkavállalónak 18. életéve betöltéséig: évi +5 nap Van még: egyes veszélyes munkahelyeken, vagy fogyatékos munkavállalóra Ha arányosítani kell, a töredéknapokat egész napként kell figyelembe venni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A szabadság kiadása 1. A szabadságot nem „kivesszük”, hanem azt – a munkavállaló előzetes meghallgatása után - kiadja a munkáltató. A munkavállaló igénye szerinti rész: Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kötelező kiadni. Ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja. (Akkor is, ha nincs próbaidő.) Az évi 7 munkanapot arányosítani kell az évre, attól függően, hogy mikor jött létre a munkaviszony. (Töredéknapot egész napra felfelé kerekítünk.) Igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A szabadság kiadása 2. Egyébként: A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A szabadság kiadása 3. A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. (kivéve az okt. 1. után keletkezett munkaviszonyt – itt jövő év márc. 31.) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A szabadság kiadása 4. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Rendkívüli munkavégzés díjazása Jogeset: Rendkívüli munkavégzés díjazása Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1.

A tényállás A felperes 2006. május 5-től értékesítési igazgatóként állt az alperes alkalmazásában. A munkaszerződésben a felek 1.300.000 forint személyi alapbérben állapodtak meg. A munkaszerződése azt tartalmazta, hogy „A Munkavállaló munkaideje a Munkáltató rendes üzleti óráival megegyezik, ideértve azon szükséges további munkaidőt, amely a Munkavállaló munkaköri kötelezettségének teljesítéséhez szükséges. Az ezen többlet munkaidő tekintetében a Munkavállaló nem jogosult túlóra díjazásra”. Munkaviszonyának megszűnését követően a felperes keresetlevelében a 2007-2008-2009. évek vonatkozásában 7.543.707.-Ft túlmunkadíj átalány megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes pontosította a keresetét, kimutatást csatolt, és követelését 14.234.598 forintra felemelte. Hivatkozott arra, hogy munkaszerződés 4./pontja jogszabályba ütköző kikötést tartalmaz, továbbá azt állította, hogy feladatainak elvégzéséhez szükség volt a rendszeres túlmunka végzésre. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A tényállás 2. A felperes állításai igazolására tanúbizonyítási indítványokat tett, továbbá DVD lemezen csatolta azokat az email levelezéseket és a levelezések mellékleteit, amelyekkel az alperes érdekében folytatott munkaidőn kívüli tevékenységének tényét, szükségességét és időtartamát bizonyítani kívánta. Nem vitatott tényadat volt, hogy a felperes értékesítési igazgatóként, munkaköréből adódóan az alperesi irodán kívül is végezte munkáját, hiszen feladatai közé tartoztak az irodán kívül ellátandó olyan tevékenységek is, mint pl. az ügyfelek látogatása. A felperes emellett hivatkozott arra, hogy rendszeresen kénytelen volt munkahelyén, munkaidőn túl, sőt otthon és egyéb helyeken is munkát végezni. Az elektronikus beléptető rendszer adatai szerint a felperes munkahelyi jelenléte az alperesi kötött munkaidőtől számos alkalommal eltért. Az alperes a kereset elutasítását kérte, utalva arra, hogy a felperesnek lehetősége volt munkaidejét beosztani, emellett a munkáltató egy bizonyos beosztási kategória felett lévő munkavállalóknak nem fizetett túlmunka díjazást. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Másodfokú ítélet Jogszabályba ütközik, ezért semmis a felperesi munkaszerződés 4./pontja. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felperes nem minősült az alperesnél vezető állású munkavállalónak, és ezzel összefüggésben a munkarendje sem volt kötetlen. A bírói gyakorlat szerint kifejezett elrendelés hiányában is rendkívüli munkának minősül a munkavállaló többlet munka végzése, ha bizonyítható, hogy a munkavégzés a munkáltató érdekében, hallgatólagos tudomásul vételével történt. A perben azt kellett vizsgálnia a bíróságnak, hogy a felperes végzett-e a munkaidején túl az alperes érdekében (az alperes által elrendelt, elfogadott, szükséges) többletmunkát, és ha igen, milyen időtartamban. Az egyező tanúvallomások alapján sem lehetett azonban minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a felperes ténylegesen hány óra túlmunkát teljesített, és azt sem, hogy a felperesnek mint a tanúk munkahelyi felettesének túlmunkavégzésére szükség volt-e a munkafeladatok ellátása érdekében. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Másodfokú ítélet 2. A beléptetőrendszer adatai nem voltak alkalmasak arra, hogy azokból a felperesi munkavégzés idejére és az elvégzett munka mennyiségére érdemi következtetéseket lehessen levonni. A felperes maga is hivatkozott erre a körülményre, tanú1 tanú is azt adta elő, hogy a beléptetőrendszer a munkaidő nyilvántartására nem volt alkalmas. A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a tanúvallomások nem voltak alkalmasak annak bizonyítására, hogy a felperes a munkahelyen töltött többletidőben ténylegesen mivel foglalkozott, az alperes érdekében, részére hasznos munkát végzett-e, szükséges volt-e ez a munka, és az alperes aktuálisan tudott-e arról, illetőleg elfogadta-e azt. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Másodfokú ítélet 3. A felperes nem tudta ítéleti bizonyossággal igazolni az alperes érdekében teljesített rendkívüli munkája mennyiségét, szükségességét, és azt, hogy elvégzett többletmunkájáról az alperesi munkáltató minden esetben tudomást szerzett, azt elfogadta. (Erre figyelemmel munkanaponként két óra alapul vételével, eleve átalány formájában terjesztette elő követelését.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék