Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.4. Tőkeköltség 31 A tőkepiac a tőke piaca Különböző időtávú és kockázatú pénzeket cserélnek biztos jelenbeli pénzre. A befektetők tőkepiaci preferenciáit, kockázatérzékelését és a befektetések értékelődését vizsgáljuk majd meg. Alapcélunk a tőkepiaci árfolyamok modelljének a levezetése. CAPM (Capital Asset Pricing Model) Ez a legáltalánosabb, legszélesebb körben alkalmazott pénzügyi modell. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.1. Várható hasznosság maximalizálása 31 1.4.1. Várható hasznosság maximalizálása Vajon, hogyan döntenek az emberek? Ha a helyzet kockázatos A: 10000$ 60%-kal és 0$ 40%-kal B: 6000$ 50%-kal és 4000$ 50%-kal A: Danubius havi 2,5%-ért B: PannonPlast havi 3,3%-ért Talán a várható érték alapján döntünk? Talán a „matematika”? Bernoulli szentpétervári paradoxon 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nem a kimenetelek (pénz)összege számít, hanem azok következménye, „hasznossága”. Az emberek tehát nem a várható értéket, hanem a várható hasznosságot maximalizálják: W* induló vagyont tekintve legyen F pénzösszeg ΔW „okozója”. E felfogás mellett mindegy, hogy W vagyon vagy F pénzösszeg hasznosságának maximalizálásáról beszélünk: 32 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 33 1.4.2. Kockázatkerülés De vajon mi adja a várható érték és a várható hasznosság maximalizálása közötti alapvető különbséget? A vagyon, pénz nagyságának növekedése nyilván nem lesz egyenesen arányos annak hasznosságával. Mert akkor mindegy lenne, melyik várható maximalizálásáról beszélünk. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.2.1. Pénz csökkenő határhasznossága 33 1.4.2.1. Pénz csökkenő határhasznossága MU(F) MU(W) W, F U(W) U(F) Több pénz, jobb... természetes alapú logaritmusfüggvények-kel közelítjük "A vagyon növekményének hasznossága fordított arányban lesz a már korábban birtokolt javak mennyiségével." (…) "Figyelembe véve az emberi természetet, úgy vélem, hogy a fenti hipotézis sokakra látszik érvényesnek.” (Bernoulli) Ezzel a megközelítéssel már a szentpétervári-játék várható hasznossága is konstanssá válik, ebből kifolyólag pedig a játékért racionálisan felajánlott összeg is véges lesz. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.2.2. Várható hozam - szórás preferencia-térkép 34 1.4.2.2. Várható hozam - szórás preferencia-térkép Továbbra is arra keressük a választ, hogy miként döntünk kockázatos körülmények között. Egy modellben összegezzük az eddigieket várható hasznosság maximalizálást pénz csökkenő határhasznosságát normalitás feltételezését 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 34 E ( F B ) σ r E ( F C ) σ r F A E(U) E(U*) E ( F D ) σ r Egészítsük mindezt ki annyival, hogy FA-t, E(FB)-t, E(FC)-t és E(FD)-t F0 befektetésével érhetjük el. Így hozamokra térünk át. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 35 E(U*) E(r) σ(r) σ(rD) E(rD) σ(rC) E(rC) σ(rB) E(rB) rA 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 36 Kockázat kerülés: egyéni görbeseregek a kockázathoz kötődő egyéni preferenciarendszerek szerint: W U W U E(r) σ(r) E(r) σ(r) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan W U(W) a b U(a) U(b) W U(W) a b U(a) U(b) b W U(W) a U(a) U(b) σ(r) E(r) σ(r) E(r) σ(r) E(r) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.3. Hatékony portfóliók tartása 36 1.4.3. Hatékony portfóliók tartása A várható hasznosság maximalizálása, a kockázatkerülés és a racionalitás feltételezése, kiegészítve a tőkepiac kínálta lehetőségek jellegzetességeivel, a hatékony portfóliók tartásának gondolatához vezet. Harry Markowitz: 1952. Portfolio Selection A portfolió egészen más dolog, mint egyedi értékpapírok egyszerű összessége. Markowitz olyan befektetőknek állít össze portfoliókat, akik „a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják”. E(r) σ(r) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 37 Egy kis sztochasztika… Valószínűségi (véletlen) változók összegződése érdekel minket. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy-egy rész (egy-egy befektetés, értékpapír), mennyiben határozza meg egy egész befektetői portfólió hozamának, mint valószínűségi változónak, egyes paramétereit. Az eloszlásokat mind normális eloszlásúnak tételezzük fel, így ezzel külön nem foglalkozunk. Marad a várható hozam és a hozam szórása 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan E(r1) E(r2) E(r3) E(r4) E(rj) E(r8) E(rk) E(r6) E(r5) E(r7) ai a1 a2 a3 a4 a7 aj a6 a5 ak a8 E(ri) E(rp) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 37-38 Csak két elem esetén 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 38 Egyes korrelációjú elemek esete 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 38 Nullás korrelációjú elemek esete Kioltás Hidak, tánc Elemszám függő 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 38 Összefoglalva 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 38-39 A negatív korrelációk esete „Gyorsabb a kioltás” Nem kell végtelen sok elem Köztes esetek Pozitív, de egynél kisebb A szórás csökken, de nem a nulláig Negatív, de mínusz egynél nagyobb Gyorsítja a szóráscsökkenést, de nem annyira Általános szabály Ha nincs tökéletes együttmozgás, akkor a szórás csökken. Minél kisebb a páronkénti átlagos korreláció, annál inkább közeledik a nullához. Ez adja a portfólióelmélet lényegét! 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Egy „egyszerű” példa: Napszemüveg - Esőkabát Napszemüveg Esőkabát Napos szezon 50 25 Esős szezon 25 50 50-50% 37,5 37,5 37,5 37,5 25-50 25-50 (nincs rá hatással a sztochasztikus kapcsolat) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 39 1 3 2 kij= -1 kij= -0,5 kij= 0 kij= 1 kij= 0,5 3,3 17,1 j E(r) σ(r) U 3 2 1 2,5 11,4 i 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 40 σ(r) E(r) i j k 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 41 σ(r) E(r) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan r 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Diverzifikálni jó ha költségmentes lényegében az Ha jó és „olcsó”, akkor élni fognak vele az emberek. „A diverzifikáció megfigyelhető, domináns magatartási szabály, amely sem mint hipotézis, sem mint alapelv nem vethető el.” (Markowitz) Sőt, maximálisan élni fognak vele, azaz ún. hatékony portfoliókat fognak tartani. Gyakorlatban közel hatékonyakat Hozzávetőleg 20-25 részvény is elég 41 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 41 σ(r) E(r) Hatékony portfóliók B A 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

(közelítően) hatékony portfolió 41 σ2(r) Portfólió elemszáma diverzifikálható kockázat (közelítően) hatékony portfolió nem diverzifikálható kockázat 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

(közelítően) hatékony portfolió E(r) 41 Hatékony portfóliók A (közelítően) hatékony portfolió B σ2(r) Portfólió elemszáma diverzifikálható kockázat nem diverzifikálható kockázat 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 42 Markowitz csak étlapot kínál, a többi „emberi” dolog. σ(r) E(r) A Hatékony portfóliók B1 B2 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.4. Piaci portfólió tartása Markowitztól annyit tudtunk meg, hogy a kockázat érzékelése a portfólióba való beágyazottság (a korrelációs kapcsolatrendszer) miatt meglehetősen bonyolult. Sharpe: „A portfólióelemzés egy egyszerűsített modellje” (1963) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.4.1. A Sharpe-féle modell egyszerűsítő feltételezései A tőkepiaci: 1. Sok befektető van, akik árelfogadók. 2. Az adóknak és a törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra. 3. Tökéletes az informáltság. 4. Nincsenek tranzakciós költségek. A befektetők: 1. Markowitz-féle portfólió-modellt követik. 2. Várakozásaik homogének. Befektetési lehetőségek: 1. Tőzsdén forgalmazott kockázatos értékpapírok, valamint kockázatmentes befektetés és hitelfelvétel. 2. A kockázatmentes befektetések és hitelfelvételek kamata megegyező és állandó. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A kockázatmentes lehetőség bevonásának következménye: σ(r) E(r) i j pl.: -0,5i + 1,5j pl.: 0,4i + 0,6j 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A homogén várakozások és a kockázat- mentes lehetőség bevonásának következménye: σ(r) E(r) A C1 M C2 rf 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Nem lehet más, mint a piaci portfólió! rf C2 C1 σ(r) E(r) A M 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.4.4.2. Tőkepiaci egyenes Piaci portfólió σ(r) E(r) M Tőkepiaci egyenes E(rM) σ(rM) rf 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Összefoglalva: Minden befektető a kockázatos értékpapírpiac egészének arányait mintázó portfólióban, azaz a piaci portfólióban tartja kockázatos befektetéseit. Ezt kombinálja a kockázatmentes lehetőséggel. Az egyéni választások tehát: 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Befektetői hatékony portfólió rf rM E(rM) M piaci portfólió + rf A kockázatra gyakorolt hatást elég nehéz kihámozni… k=1; k=0; k=-1; 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.5. Béta kockázati paraméter 47 1.4.5. Béta kockázati paraméter A piaci portfólió tartásának belátásával megnyílik az út az egyes befektetések releváns kockázatának megadására. Legalább ismerjük a „zsebet”. Ennek alapján kell értékelnünk i lehetőséget. Vizsgáljuk meg, hogy mitől függ, hogy egy i befektetés (értékpapír) kedvezően vagy kedvezőtlenül változtatja meg a befektető portfólióját. A releváns kockázat független f-től, tehát mindenkinek azonos! A kockázatmentes nem tud „diverzifikálni”. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Okoskodjunk... t r ri ri ri rM ri ri ri 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Vegyük rM és ri (pl. havi) értékeit! rM % -0.6 -0.5 -0.4 -0.3 -0.2 -0.1 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 ri % -0.6 -0.5 -0.4 -0.3 -0.2 -0.1 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 49 1 ri 1999. 03. 2001. 03. 2000. 08. 1 βi 2002. 11. εi 2003. 10. 2000. 01. 2002. 02. rM 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 49 Karakterisztikus egyenes, meredeksége a béta. „Átlagos” kapcsolat, feltételes várható érték. ri βi εi 1 Az „epszilonos részek” kiesnek… rM 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Befektetői hatékony portfólió rf rM E(rM) M piaci portfólió + rf 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan r 51-52 ri ri ri rM ri ri ri 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

(Nem diverzifikálható) 52 Teljes kockázat Piaci kockázat (Nem diverzifikálható) (Szisztematikus) Egyedi kockázat (Diverzifikálható) (Nem szisztematikus) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.6. Tőkepiaci várható hozamok és a béta 52 1.4.6. Tőkepiaci várható hozamok és a béta Beláttuk, hogy a béta… Ha viszont a béta…, akkor a várható hozamok is a bétához… Pontjaink: β = 0, rf β = 1, E(rM) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan ( r ) β 53 értékpapírpiaci egyenes piaci portfolió E ( r M ) 1 r f Ez a tőkepiaci árfolyamok modellje, a CAPM… 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 53 E(r) rf β 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan A CAPM nem szakad el a várható hozam – szórás modelltől 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan rP 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan rP 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan β Értékpapír-piaci egyenes β=1 rM 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.4.7. A béták stabilitása 54 Nagy gyakorlati jelentősége van a kérdéskörnek. Ha ugyanis egy-egy értékpapír bétája időről időre (jelentősebben) változna, a CAPM csak egy „szellemes” megközelítés lenne, de gyakorlatban használhatatlan. A múlt szabályai nem lennének használhatók a jövő becslésére. A béták viszont viszonylag stabilak, úgy tűnik, egy-egy üzleti tevékenység bétája annak stabil jellemzője. („Karakterisztikus egyenes”) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Iparág βüzleti tevékenység Acél (általános) 0,57 Acél (integrált) 0,61 Acél és bányászat 0,71 Alumínium 0,65 Arany / ezüst bányászat Áruszállítás / Bérfuvarozás 0,50 Autó alkatrész gyártás (csere) 0,37 Autó- és (egyéb) gumi Autóalkatrész gyártás (beszállító) Bank (Kanada) 1,00 Bank (USA) 0,69 Bank (USA, Középnyugat) 0,70 Bank (USA-n kívül) 1,32 Befektetési tevékenység (nem USA) 1,14 Befektetési tevékenység (USA) 0,56 Biztosítás (élet) 0,86 Biztosítás (tulajdon / baleset) 0,82 Bútor / lakáskiegészítők 0,72 Cement és adalékanyagok 0,67 Cipő 0,89 Csomagolás 0,46 Diverzifikált vállalat Dohányáru Egészségügyi ellátás 0,80 Egészségügyi információs rendszerek Egészséügyi szolgáltatás 0,79 Elektromos készülékek 0,85 Elektromos szolgáltatatás (USA, nyugat) 0,33 Elektromosság szolgáltatatás (USA, kelet) 0,35 Elektromosság szolgáltatatás (USA, közép) 0,32 Elektronika 0,94 Elektronika és szórakoztatás (nem USA) 0,91 Élelmiszer feldolgozás Élelmiszer kiskereskedés 0,59 Élelmiszer nagykereskedés Energia (kanadai) Építőanyag Épület- és jármű kiegészítők gyártása 0,68 Értékpapír forgalmazás 0,84 Étterem Félvezető előállító berendezések 1,91 Félvezetőipar 1,33 Fém feldolgozás 0,74 Földgáz (szállítás) 0,40 Földgáz (vegyes) Gépgyártás Gyógyszer 0,87 Gyógyszertár Hajózás 0,42 Háztartási gép Hotel / Szerencsejáték Ingatlanalap Internet 2,07 Ipari szolgáltatás Irodagépek és eszközök 0,66 Kábel TV Kertészeti eszközök Kiskereskedés (építési anyagok) Kiskereskedés (speciális) 1,11 Kiskereskedés (üzlet) 0,95 Komputer és perifériák Komputer és Szoftver 1,08 Kőolaj (integrált) Kőolaj (kitermelés) Környezetvédelm 0,41 Közmű (nem USA) 1,07 Közmű (víz) 0,39 Lakásépítés 0,55 Légifuvarozás Mobil távközlés 1,27 Oktatási szolgáltatás Olajkitermelő szolgáltatások / eszközök Papír és faipar Pénzügyi szolgáltatás Pipere- és kozmetikai cikkek Precíziós műszer Reklám 1,15 Repülés / Honvédelem Sajtó 0,76 Személy- és tehergépjármű 0,54 Szeszesital Szórakoztatóipar Takarékpénztár 0,25 Telekomminkációs szolgáltatás Telekommunikáció (nem USA) 1,05 Telekommunikációs eszközök 1,09 Terjesztés Textil (ruhaipar) Üdítőital 0,73 Üdültetés Vasút Vegyipar (alap) Vegyipar (speciális) 0,62 Vegyipar (vegyes) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Ha a béták stabilak, akkor mérhetők: 54 1 βi ri rM εi Múltbeli (átlagos) viselkedés Jövőbeli (várható) viselkedés Várható = Elvárható = Átlagos 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.8.a. Globális megközelítés 55 1.4.8. Tőkeköltség megadása 1.4.8.a. Globális megközelítés A fejlett tőkepiacok akadályok nélkül átjárhatóak, így globális tőkepiacot tekintünk. Ezt a világ mintegy 50 (30-80) országának tőkepiaca adja. Jól mintázza az összes befektetési lehetőséget. A diverzifikálás is nemzetközi szinten jelentkezik, az árfolyamok ehhez igazodnak. Aki nem tart nemzetközi részvény-portfóliót, többletkockázatot visel el. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Globális piaci portfólió E(r) Tőkepiaci egyenes Globális piaci portfólió M E(rM) rf σ(rM) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Piaci portfólió megragadása 56-57 A globális megközelítést követve globális tőzsdeindexet kell találnunk a globális piaci portfólió közelítéséhez. MSCI DJ S&P Általában regionális tőzsdeindexekből számolják ezeket. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Piaci kapitalizáció (USD) Ország Piaci kapitalizáció (USD) Súly (%) Aggregált Világ (W1) 18,359,156,677,590 100 USA (US) (Dev) 10,028,111,491,655 54,6219 Egyesült Királyság (BG) (Dev) 1,804,095,857,207 9,8267 Japán (JP) (Dev) 1,765,212,947,847 9,6149 Franciao. (FR) (Dev) 655,246,655,910 3,569 Svájc (CH) (Dev) 486,410,845,204 2,6494 Kanada (CA) (Dev) 482,196,058,447 2,6265 Németo. (DE) (Dev) 446,041,390,192 2,4295 Hollandia (NL) (Dev) 360,913,415,913 1,9658 Ausztrália (AU) (Dev) 359,701,060,131 1,9592 Olaszország (IT) (Dev) 278,594,881,497 1,5175 Spanyolo. (ES) (Dev) 254,535,631,651 1,3864 Taiwan (TW) (Eme) 209,354,442,155 1,1403 Svédország (SE) (Dev) 156,411,192,406 0,852 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.8.2. Kockázatmentes hozam meghatározása 57-58 1.4.8.2. Kockázatmentes hozam meghatározása A visszafizetési kockázat miatt állampapírok. Az infláció miatt infláció-indexelt állampapírok. A kockázatmentes reálhozamot 2-3%-ra szokás becsülni. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.8.3. Átlagos piaci kockázati prémium meghatározása 59 1.4.8.3. Átlagos piaci kockázati prémium meghatározása Globális tőzsdeindex dollárban kifejezett éves hozamának az adott évi (általában 10 éves lefutású) USA állampapír hozama feletti értékeinek a múltbeli adatsorát szokás alapul venni. Nagyjából tízéves időtávra hozzávetőleg 6%-ra szokás becsülni a piaci átlagos kockázati prémiumot. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.4.8.4. Üzleti projektek bétájának meghatározása 59 1.4.8.4. Üzleti projektek bétájának meghatározása Iparági béták A részvényeket 100-300 iparág szerint csoportosítjuk Az iparági hozamadatokból iparági bétákat számolunk A nem az iparágra jellemző hatások „kiátlagolódnak”, és végül az iparágat jól jellemző paramétert kapunk. Projektünk üzleti tevékenységével harmonizáló iparági bétával (béták súlyozott átlagával) számolunk. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Iparág βüzleti tevékenység Acél (általános) 0,57 Acél (integrált) 0,61 Acél és bányászat 0,71 Alumínium 0,65 Arany / ezüst bányászat Áruszállítás / Bérfuvarozás 0,50 Autó alkatrész gyártás (csere) 0,37 Autó- és (egyéb) gumi Autóalkatrész gyártás (beszállító) Bank (Kanada) 1,00 Bank (USA) 0,69 Bank (USA, Középnyugat) 0,70 Bank (USA-n kívül) 1,32 Befektetési tevékenység (nem USA) 1,14 Befektetési tevékenység (USA) 0,56 Biztosítás (élet) 0,86 Biztosítás (tulajdon / baleset) 0,82 Bútor / lakáskiegészítők 0,72 Cement és adalékanyagok 0,67 Cipő 0,89 Csomagolás 0,46 Diverzifikált vállalat Dohányáru Egészségügyi ellátás 0,80 Egészségügyi információs rendszerek Egészséügyi szolgáltatás 0,79 Elektromos készülékek 0,85 Elektromos szolgáltatatás (USA, nyugat) 0,33 Elektromosság szolgáltatatás (USA, kelet) 0,35 Elektromosság szolgáltatatás (USA, közép) 0,32 Elektronika 0,94 Elektronika és szórakoztatás (nem USA) 0,91 Élelmiszer feldolgozás Élelmiszer kiskereskedés 0,59 Élelmiszer nagykereskedés Energia (kanadai) Építőanyag Épület- és jármű kiegészítők gyártása 0,68 Értékpapír forgalmazás 0,84 Étterem Félvezető előállító berendezések 1,91 Félvezetőipar 1,33 Fém feldolgozás 0,74 Földgáz (szállítás) 0,40 Földgáz (vegyes) Gépgyártás Gyógyszer 0,87 Gyógyszertár Hajózás 0,42 Háztartási gép Hotel / Szerencsejáték Ingatlanalap Internet 2,07 Ipari szolgáltatás Irodagépek és eszközök 0,66 Kábel TV Kertészeti eszközök Kiskereskedés (építési anyagok) Kiskereskedés (speciális) 1,11 Kiskereskedés (üzlet) 0,95 Komputer és perifériák Komputer és Szoftver 1,08 Kőolaj (integrált) Kőolaj (kitermelés) Környezetvédelm 0,41 Közmű (nem USA) 1,07 Közmű (víz) 0,39 Lakásépítés 0,55 Légifuvarozás Mobil távközlés 1,27 Oktatási szolgáltatás Olajkitermelő szolgáltatások / eszközök Papír és faipar Pénzügyi szolgáltatás Pipere- és kozmetikai cikkek Precíziós műszer Reklám 1,15 Repülés / Honvédelem Sajtó 0,76 Személy- és tehergépjármű 0,54 Szeszesital Szórakoztatóipar Takarékpénztár 0,25 Telekomminkációs szolgáltatás Telekommunikáció (nem USA) 1,05 Telekommunikációs eszközök 1,09 Terjesztés Textil (ruhaipar) Üdítőital 0,73 Üdültetés Vasút Vegyipar (alap) Vegyipar (speciális) 0,62 Vegyipar (vegyes) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5. Üzleti gazdaságtan elemzési alapjai II. 59 1.5. Üzleti gazdaságtan elemzési alapjai II. 1.5.1. Tőkeköltségek függetlensége A piaci portfólió adja a részvényesek kockázatos portfóliórészét. Ekkor azonban minden – „kicsiny” – portfóliórész környezete ugyanaz. Így viszont a releváns kockázatok, így a tőkeköltségek is függetlenekké válnak. Tőkeköltségek függetlenségének elve. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5.2. Várható profit, érték, nettó jelenérték 61 1.5.2. Várható profit, érték, nettó jelenérték Vegyünk egy igen egyszerű projektet! E(F1) F0 Vonjuk le a tőkeköltséget is! 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nettó jelenértéknek (NPV, Net Present Value) 61 E(F1) F0 Könnyen kiterjeszthetjük az eddigieket több év időtávlatra is: 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Az NPV lényegében a várható profittal azonos! Erre maximalizálunk, ez adja az alapmutatót (kritériumot). 62 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Írjuk fel az NPV-t más formában is: 62 F0 az „ár” („költség”) PV a „bevétel” Az ötlet NPV-t ér. Megvalósított ötlet PV-t. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5.3. Értékek függetlenségének elve 63 1.5.3. Értékek függetlenségének elve A profit (az érték) két tényezőtől függ Pénzáramlások Tőkeköltség Ezek függetlenek, így a profitok, értékek is. Ez az értékek függetlenségének elve. Következmény: a vállalati keret érdektelen. Portfólió, részvény, vállalat, projekt, pénzáramlás stb. mind „ugyanaz”: a részvényesi portfólió része. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 64 Vállalat Vállalat E ( F n ) F F E ( F ) E ( F 1 ) 2 E ( F ) Beruházás Beruházás Beruházás Osztalékfizetés Osztalékfizetés Osztalékfizetés … … N 1 2 n N F βprojekt Beruházási Üzleti Részvényes Részvényes döntés döntés Osztalékfizetés Osztalékfizetés E E ( ( r r ) ) F F r alt E E ( ( r r ) ) M M Tőkepiaci Tőkepiaci Tőkepiaci Osztalékfizetés Osztalékfizetés Osztalékfizetés befektetés befektetés befektetés r r f f 1 1 β β 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan E(r) β σ(rM) rf βB σ(rM) βA σ(rM) 64 ralt B projekt NPV<0 NPV>0 A projekt 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Tőkepiac (alternatíva) Beruházási lehetőség r M i 1 β α ε f(ri) ri várható hozam ! kockázat elvárható hozam jó projekt rossz projekt jó projekt rossz projekt Tőkepiac (alternatíva) 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5.4. Fő gazdasági mutatók, elemzések 64 1.5.4. Fő gazdasági mutatók, elemzések Nettó jelenérték mutató Belső megtérülési ráta mutató 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5.4.1. Nettó jelenérték mutató 64 1.5.4.1. Nettó jelenérték mutató A beruházás értékes, ha 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nézzünk egy egyszerű példát! F0=100 mFt beruházásával az alábbi várható (reálértelmű) pénzáramlásokra számíthatunk: F1=20 mFt F2=40 mFt F3=80 mFt A tevékenység „lakásépítés”, amelynek bétája 0,6. A kockázatmentes reálhozam 2%, a piaci kockázati prémium 6%, az ország-kockázaton keresztüli többlet 0,4%. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

1.5.4.2. Belső megtérülési ráta mutató 65 1.5.4.2. Belső megtérülési ráta mutató „Átlagos hozam” Definíció „Az a hozam, amellyel az adott időszakban befektetett egységnyi összegünket egységnyi időre vetítve „átlagosan” gyarapítottuk.” Ezzel diszkontálva a beruházás pénzáramlásait, a befektetett értéket kapjuk vissza. Olyan r értéket keresünk, amellyel a befektetett tőke nagysága és a beruházás jelenértéke megegyezik, azaz az NPV zérus lesz. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 65 A beruházás értékes, ha Az NPV és IRR szabályok ugyanazt az eredményt adják. Amennyiben a tőkeköltség kisebb, mint az IRR, akkor az NPV is pozitív. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 65 Az IRR tényleges meghatározása iterációval („próbálgatós közelítéssel”) történik. 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 65 NPV NPV(0%)= 1500 NPV(10%)= 938 1500 NPV(¥%)= -2000 NPV(50%)= -296 NPV(20%)= 512 10% 20% 30% 40% 50% r NPV(30%)= 180 NPV(40%)= -83 -2000 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2013. ősz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan