Pécs, 2009. DECEMBER 15. Szellő János DDRMK FRO osztályvezető A MUNKAÜGYI KÖZPONT REHABILITÁCIÓS FELADATAI ÉS A MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Pécs, 2009. DECEMBER 15. Szellő János DDRMK FRO osztályvezető

Előzmények Vitairat a foglalkozási rehabilitációról (2005), amelynek főbb megállapítá-sai ma is érvényesek és vállalhatók Változások: - a támogatási rendszer - új ellátási forma bevezetése - a minősítési rendszer - a szervezeti keretek

A komplex rehabilitáció A komplex rehabilitáció célja a meg-változott munkaképességű szemé-lyek képességeinek fejlesztése, szin-ten tartása, a társadalmi életben való részvételnek, az önálló életvitel- nek az elősegítése. Folyamatában: orvosi, szociális, mentálhigiénés, foglalkozási

A foglalkozási rehabilitáció alapelvei Személyre szóló problémamegoldás (holisztikus szemlélet) Szükségletek és igények kielégítése, főáramba helyezés (mainstreaming) Felhatalmazás és felelősségvállalás (empowerment)

A megvalósulás eddigi erősségei A foglalkoztatáspolitikai és az alapvető rehabilitációs irányok megfelelnek az európai normáknak Rendelkezésre állnak a törvényi alapok Kialakult egy intézményi struktúra, amely rendelkezik egy szakember-gárdával és az alapvető tárgyi, technikai, informatikai eszközökkel A rendszerszerű működés alapjai adottak (intézmény, ellátás, minősítés, szolgáltatás, támogatás)

Rendelkezésre áll egy tudásbázis, amely magában foglalja a módszertani sokszínűséget, a kipróbált modelleket Rendelkezésre állnak a fogyatékosokat támogató és érdekeiket képviselő szervezetek (FSZK, MEOSZ stb.) Működnek munkáltatói tömörülések, elsősorban az akkreditált munkáltatók körében

A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások az ÁFSZ intézményrendszerében részben hozzáférhetők Léteznek és jól működnek alternatív szolgáltató szervezetek (pl.: Kék Madár Alapítvány, 4M, Támogatott foglalkoztatás Országosan is működik egy jelentős nemzetközi kapcsolat a foglalkozási rehabilitáció területén

A megvalósulás eddigi gyengeségei A stratégia hiányában akadozik az általános célokhoz való igazodás, irányítás, de az egy minisztériumhoz való tartozás (ÁFSZ /FSZH, RMK/, illetve ORSZI) sem mindig jelent azonos gondolkodást, cselekvést. Akadozik az intézményi partnerség. A foglalkozási rehabilitációs struktúra nem rendszerszerűen működik. A szervezetek kompetenciái részben tisztázódtak, egyes elemei önállóan, saját módszertan alapján, egymást átfedve, nem egy esetben duplikálódva jelennek meg.

FNO alapú minősítéssel csak ritkán lehet találkozni, mivel ehhez jelenleg nem állnak rendelkezésre elégséges személyi, módszertani feltételek A komplex minősítés gyakorlati megvalósításában komoly eltérések, anomáliák és hiányok mutatkoznak. Régiónként, esetenként régiókon belüli is jelentős az eltérés Az egyéni szükségletek meghatározása esetlegesen és hiányosan valósul meg

A szakmai munkaképesség megítéléséhez nem állnak rendelkezésre a szükséges eszközök A szakpolitikai irányítás módszertani hiányosságai és a különböző szolgáltatók működésének minőségi kontrollja és akkreditációja nem teljes Nincs egységes szolgáltatási protokoll, amely garantálná a minőséget Nem épültek ki szolgáltatási hálózatok A komplex munkaerő-piaci programok sematikusak túlzottan beszabályozottak

A foglalkozási rehabilitáció a dél-dél-dunántúli régióban Néhány statisztikai adat: Fogyatékosok száma:60 885 fő - Baranya: 24 889 fő - Somogy: 18 576 fő - Tolna: 17 450 fő Legnagyobb arányt 37%-ot a mozgáskorlátozottak képviselik A regisztrált álláskeresők érintett létszáma 6400 fő

ORSZI által rehabilitációs járadékra javasoltak száma: 3100 fő* ONYF által hozott megállapító határozatok száma: 2300 fő* A kirendeltségen megjelent rehabilitációs járadékosok száma: 1873 fő * Becsült adat

TÁMOP 1.1.1 Célérték: 1099 fő Bevontak száma: 1189 fő Támogatásban részesülők száma: 715 fő Ez évi támogatási összeg: 120 millió Ft, elkötelezettség 268 millió Ft Munkahelyen tölti a foglalkozási rehabilitációt: 340 fő

Szolgáltatások: A kirendeltségek által nyújtott szolgáltatások száma: 3200 eset Mentori szolgáltatások száma: 450 fő Külső szolgáltatók igénybevétele: a pszichológiai tanácsadás közbeszer-zése sikeres volt mind a három megyében

Szakmai kapcsoltok: Országos szakmai munkacsoportok Háromoldalú kapcsolatrendszer Civil kapcsolatrendszer Műhelymunkák, modellek, integráció PTE Munkatudományi kutatócsoport Nemzetközi kapcsolatok (konferenciák, Grundtvig, IPA)

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!