Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban Náhlik András Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Erdőmérnöki Kar Nyugat-magyarországi Egyetem

Tartamosság vagy fenntarthatóság Tartamosság vagy fenntarthatóság? Láng István (A Környezet és Fejlődés Világbizottság - Brundtland Bizottság tagja) Fleischer Tamás (MTA Világgazdasági Intézet) A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szük-ségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiái-nak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

Az EU Helsinki Miniszteri Konferencián (1993) definiálták a tartamos erdőgazdálkodást: A tartamos erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy az erdőket és fás területeket olyan módon kell gondozni és használni, hogy azok biológiai változatossága, termőképessége, felújítási kapacitása és életenergiája megmaradjon, meghatározó környezeti, gazdasági és társadalmi funkcióknak megfeleljenek más környezeti rendszerek ne károsodjanak.

Az Unió erdészeti stratégiája az alábbi cselekvési területeket tartalmazza: Erdőforrások védelme: - vadgazdálkodási követelmények beépítése az erdőgazdálkodás tervezésébe Tűzvédelem: … Biológiai változatosság (biodiverzitás) megőrzése: - az erdőtelepítésekre, különösen a monokultúrás erdőtelepítésre irányuló kutatómunka elősegítése - az erdőgazdálkodás és a biológiai változatosság kapcsolatát vizsgáló kutatómunka támogatása Az erdő rekreációs értékének növelése: … Az erdő értékének növelése: … Az általános környezetet érintő intézkedések: …

Mi a tartamos nagyvadgazdálkodás? Olyan gazdálkodás, amely során évről évre ugyanazt a hozamot tudjuk elérni úgy, hogy a vadászati és egyéb társadalmi igényeket kielégítjük anélkül, hogy a jövő hozamait valamint a gazdálkodás feltételeit veszélyez- tetnénk.

Mi a hozam és mik a gazdálkodás feltételei? Nem lehet cél a nagyvadállomány nagyságának, vagyis a hozam mértéktelen növelése, mert ez az élőhelyet, vagyis a gazdálkodás feltételeit veszélyeztetné a vadkár révén. A mezőgazdaságban és az erdőtelepítésekben, felújításokban okozott kárt az okozza, hogy a nagyvadállomány mesterségesen megnövelt és művelés alá vontuk táplálkozásának tárgyát, az erdőt és mezőt. Mivel nem jut egyensúlyra élőhelyével, a nagyvad túlzott sűrűsége nem csak gazdasági, de természeti kárt is okozhat

A tartamos nagyvadgazdálkodás feltételei Legalább három dolgot kell megvizsgálnunk: a nagyvad ökológiai szerepét, a nagyvadállomány nagyságának alakulását, és a nagyvadgazdálkodás ökonómiai vonatkozásait

A nagyvad táplálkozásának ökológiai vonatkozásai Befolyásolja az erdősítés fafaj összetételét (-) Visszaszorítja a szederborítást (+) Befolyásolja a lágyszárú diverzitást (±) Károsítja a sziklagyepeket, fenntartja a „sziklagyepeket” (±) Megakadályozhatja a természetes felújítási módok alkalmazását (-) Akadályozhatja a folyamatos erőborítással történő gazdálkodást (-) Az erdősítésvédő kerítések építése miatt élőhely-fragmentációt eredményez (-)

„Nincs szebb erdő a magyar bükkösnél és nincs szebb vad a benne orgonáló szarvasbikánál…" (gr. Széchenyi Zsigmond) Foto: Blaumann Ödön

a nagyvadállomány dinamikáját befolyásoló tényezők feltárására, De vegyük sorjában … és vizsgáljuk meg hogyan, milyen elvek szerint alakultak a nagyvadgazdálkodás szabályozása, alapvető módszerei és folyamatai az elmúlt időszakban, kitérve a nagyvadállomány szabályozásának jogi környezetére és gyakorlati megvalósítására, a nagyvadállomány dinamikáját befolyásoló tényezők feltárására, a nagyvad élőhelyét befolyásoló tényezők változására, a vadkár alakulására és a vadkárra ható jogszabályi és gazdálkodási kérdésekre, és a nagyvadgazdálkodás ökonómiai kérdéseire.

Gímszarvas állományszabályozás 1980-2012 között

Őz állományszabályozás 1980-2012 között

Vaddisznó állományszabályozás 1980-2012 között

Dámszarvas és muflon állományszabályozás 1980-2012 között

Vitatható szabályozás és gyakorlat Az üzemtervek bevezetése (30/1980 MÉM rendelet) – a vadeltartó képesség meghatározásának és az állománybecslés problémája – alábecslés Az 1996-ban bevezetett háromszintű tervezési rendszer, továbbra is megbízhatatlan adatok a tervezéshez – ad hoc intézkedések A tarvadállomány módszeres alulhasznosítása Az állományok elfiatalodása a 70-es évektől Kampányszerű állománycsökkentések az idős bikakorosztályok egyidejű lefejezésével Az ezeket követő oktalan kímélet, nagyvadállomány túlzott növekedése A vaddisznó kocák oktalan kímélete Kiútkeresés a zárttéri vadtartásban, annak összes torzulásával Eszköztelenség és konzekvens fellépés hiánya a korosztály-szabályozási elvek érvényesítésére

Nagyvadfajok vadgazdálkodási értéke Összes vagyonérték 140 Mrd. Ft

míg a nagyvad vagyonértéke 140 Mrd. körüli volt Az állami erdő értékváltozása (Mrd. Ft) Héjj és Marosi, 2009; Náhlik, 2011 Becslések szerint az összes erdő vagyonértéke 2009-ben elérte a 2.000 Mrd. Ft-ot, míg a nagyvad vagyonértéke 140 Mrd. körüli volt 17

Vadgazdálkodás 2001-2012 között A kifizetett erdei vadkár 0,13 milliárd, az éves kerítésépítési költségek kb. 1,2 milliárd forintot tesznek ki A kifizetett mezőgazdasági kár 2,51 milliárd (2012) A vadgazdálkodásból származó bevételek 2012-ben 20,3 milliárd, a bevételek és kiadások egyenlege 1,38 milliárd forintot tettek ki

A KIFIZETETT VADKÁR ÉRTÉKE Somogy és Heves megye (2012-es reálértéken) A mezőgazdasági vadkár csak Somogyban nagyobb nagyságrendekkel, mint az erdei Somogyban a mezőgazdasági vadkár (297 millió Ft) a Heves megyei (10 millió Ft) 30-szorosa Somogyban az erdei vadkár (23 millió Ft) a Heves megyei (3,9 millió Ft) 6-szorosa Jelenleg Somogy megyében 19 ezer hektár van bekerítve 2900 km hosszú kerítéssel (Varga, G. és Baranyai, S.: Somogy megye agrárgazdaságának helyzetértékelése. MGSZH, MVH Somogy megye. Kaposvár, 2009. pp. 21.)

A vadgazdálkodási ágazat mérlege és a vadkárelhárítás költségei Somogy és Heves megyében A vadgazdálkodásból származó bevételek 2012-ben 2,5 milliárd, a bevételek és kiadások egyenlege 0,033 milliárd forintot tettek ki A kifizetett mezőgazdasági kár 0,544 milliárd Ft (2008-ban 0,444 milliárd Ft) A kifizetett erdei vadkár 0,009 milliárd Ft A vadgazdálkodásból származó bevételek 2012-ben több, mint 0,6 milliárd, a bevételek és kiadások egyenlege 0,117 milliárd forintot tettek ki A kifizetett mezőgazdasági kár 0,016 milliárd Ft A kifizetett erdei vadkár 0,0001 milliárd Ft

Vitatható szabályozás és gyakorlat A vadászati hatóság és társhatóságok csekély létszáma és korlátozott eszközrendszere Késői és kampányszerű, ráadásul fűnyíró elv alapján történő beavatkozás a nagyvadállományok alulhasznosítása esetén A hasznosítás tervezésénél a vadkár figyelmen kívül hagyása A tervezéskor általában nem veszik figyelembe a természetvédelmi és erdőgazdálkodási előírásokat, törekvéseket Az erdővédelmi bírság intézményének kontraproduktív alkalmazása Szigorú előírások a befejezett erdősítések átvételénél A földtulajdonosoknak illetve föld használóinak kevés az eszköze az állománycsökkentés elérésére A vadászatra jogosultak magas kiadásai és az egyesületi formában működő vadászatra jogosultak tagjainak csekély tőkeereje miatt, mértéken felüli bevételkényszer jelentkezik

A jövő kérdése: hogyan vagy milyen szinten tudjuk a vadászati igényeket úgy kielégíteni, hogy növelni lehessen a természetes felújítások arányát, eleget lehessen tenni a folyamatos erdőborítással történő gazdálkodás mindenkori jogszabályi követelményeinek, sehol, de különösen természetvédelmi területeken ne csökkenjen a biodiverzitás, természetvédelmi területeken ne csorbuljanak az egyéb alapvető természetvédelmi célok, csökkenjen a bekerített erdősítések száma/aránya, csökkenjenek a mezőgazdasági vadkár miatt kialakult konfliktusok a földtulajdonosokkal ill. a föld használóival.

Alapelvek A gazdasági célú vadgazdálkodás és a rekreációs célú vadászat szétválasztására A földtulajdonosi közösségek jogi státuszának megerősítése A földtulajdonosi közösség hozzon létre vagy bízzon meg egy gazdasági társaságot a vadgazdálkodás folytatásával A vadászatra jogosultak felelősségi körének növelése A vadgazdálkodásért, annak szakszerűségéért feleljen a gazdasági társaság A gazdasági társaság alkalmazzon felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személyt (aki több vadászatra jogosult alkalmazásában lehet, de korlátozott területen A gazdasági társaság tagjai útján és/vagy pausal és bérkilövés formájában hasznosítja vadászati jogát Az állami felügyelet erősítése A vadászatra jogosultak költségeinek csökkentése

Alapelvek Körzettervek helyett országos vadgazdálkodási irányelvek megfogalmazása Gímszarvas-gazdálkodási tájak létrehozása Rugalmasabb tervezés, kapjanak nagyobb szerepet az indirekt mutatók (vadkár) Az állomány fenntartható nagyságát az állományváltozások trendjeiből és azok hatásainak felméréséből célszerű megállapítani, nem feltétlenül a tényleges számszerű példányszám, hanem a lelövések nagyságának meghatározásával Az erdőben honos nagyvadállomány létszámának, illetve hasznosítási mértékének meghatározása történjen az erdő rendeltetésének, előírt üzemmódjának és természetességi állapotának maximális figyelembe vételével Meg kell teremteni a korosztály szabályozás ellenőrzésének és végrehajthatóságának jogszabályi feltételeit

Alapelvek A kontraproduktív erdővédelmi bírság „kivezetése” vagy feltételeinek megváltoztatása Az erdősítéseket elég lenne csak akkor bekeríteni, ha erősnek ígérkező vadkár feltételezhető bennük. Ahol lehetséges célszerű lenne visszatérni az egyedi védekezési módszerekre Az erdőtörvény végrehajtási rendeletében lehetővé kell tenni az erdőfelújítási kötelezettség határidőn túli teljesítését vadkárra hivatkozva. Az élőhely-fejlesztési pályázatok kiemelt támogatási célja legyen a cserjeszint kezelése. Felülvizsgálandó a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok alkalmazásának az erőtörvényben előírt erőltetett bevezetési üteme, a bevezetést tájanként eltérő mértékben kell előírni

Valóban nincs szebb erdő a magyar bükkösnél … ám bükkös és bükkös között lényeges különbség van … … ezért a hazai nagyvadállomány jövője szempontjából meghatározó kérdés az, hogyan tudjuk kezelni az erdő-vad, illetve az erdészet, természetvédelem és vadgazdálkodás viszonyrendszerét.

Vagyis hogyan vagy milyen szinten tudjuk a vadászati igényeket úgy kielégíteni, hogy növelni lehessen a természetes felújítások arányát, eleget lehessen tenni a folyamatos erdőborítással történő gazdálkodás mindenkori jogszabályi követelményeinek, sehol, de különösen természetvédelmi területeken ne csökkenjen a biodiverzitás, természetvédelmi területeken ne csorbuljanak az egyéb alapvető természetvédelmi célok, csökkenjen a bekerített erdősítések száma/aránya, csökkenjenek a mezőgazdasági vadkár miatt kialakult konfliktusok a földtulajdonosokkal ill. a föld használóival.

Köszönöm a figyelmet! Foto: Blaumann Ödön