Nemzeti fejlődés és versenyképesség a mai világgazdaságban

A nemzeti fejlődés fogalmának értelmezése hagyományos felfogás szerint lényege: a gazdasági növekedés minden társadalom esetében azonos szakaszokon keresz-tül valósul meg a nemzetközi gazdaság → a nemzetgazdaságok egymás-tól függetlenül fejlődtek, majd közöttük külgazdasági kap-csolatok alakultak ki

A nemzeti fejlődés fogalmának értelmezése fejlődés-gazdaságtan a gazdasági elmaradottság okaival, leküzdésének feltéte-leivel foglalkozó tudományág a II. világháború után vált ki a közgazdaságtanból a „fejlődő ország” fogalma (ENSZ) - relatív elmaradottság, más országokhoz viszonyított fej-letlenség - megkülönböztetik a fejlett tőkés és az ún. szocialista or-szágoktól

A nemzeti fejlődés fogalmának értelmezése a felszabaduló gyarmatok elmaradottságának leküzdé-séhez: - gazdasági növekedés - de: strukturális és intézményi változtatások is (!) → a fejlődésnek nemcsak gazdasági, hanem más jelle-gű aspektusai is vannak (pl.: társadalmi, emberi, politikai, intézményi, kulturális technikai és egyéb, természeti feltételek)

A nemzeti fejlődés fogalmának értelmezése eleinte: a fejlődés (=minőségi átalakulás) fogalmát csak a fejlődő országokra vonatkoztatták a fejlett országokat illetően a folyamatos önfenntartó (=mennyiségi) növekedés szükségességét tételezik fel 60-70-es évek: a fejlett országok egyensúlyi problémái → a fejlődés fogalma a fejlett gazdaságokra is értelmez-hető tehát: a fejlődés komplex, többdimenziós folyamat, a világ egészére kiterjed

A nemzeti fejlődés meghatározó tényezői illetve feltételei A nemzeti fejlődésben külső és belső tényezők is szere- pet játszanak: Külső tényezők a világgazdaságban kialakult kölcsönös, nem szimmet-rikus függőségek a reális alternatíva nem felszámolásuk, hanem szimmet-rikusabbá tételük rövid távon: a függőségi viszonyok földrajzi koncentrált-ságának csökkentése, diverzifikáció

A nemzeti fejlődés meghatározó tényezői illetve feltételei hosszabb távon: belső szerkezeti és intézményi változások - a technológiai fejlődés és a tudomány terén (a K+F tevékenységre illetve az oktatás-képzésre fordított kiadások növelése) - a TNC-k gobális hálózatába való beépülést illetően (humán tőke, információs és kommunikációs infrastruktúra fejlesztése, exportorientált húzóágazatok kijelölése)

A nemzeti fejlődés meghatározó tényezői illetve feltételei Belső tényezők az adott nemzetgazdaság belső integráltsága - a gazdasági szereplőket összekötő input-output kap-csolatok fejlődése (hatásai: a belső piac és a foglalkoztatás bővülése, a húzóágazatok pozítív hatásainak megjelenése egyéb gazdasági területeken) - a társadalmi kohézió erősödése, a társadalmi egyen-lőtlenségek csökkenése

A nemzeti fejlődés meghatározó tényezői illetve feltételei A belső és külső tényezők interakcióban, kölcsönhatás-ban állnak egymással. A felzárkóztatást célzó fejlesztéspolitikának összhangba kell hoznia a világgazdaságba való integrálódást a gaz-daság és társadalom belső integráltságával.

A fejlődés illetve a fejlettségi szint mérésének módszerei gazdasági mutatók pl.: az 1 főre jutó hazai vagy nemzeti termék (GDP vagy GNP), illetve az 1 főre jutó nemzeti jövedelem strukturális és dinamikus mutatók pl.: a különféle gazdasági ágazatok hozzájárulása a GDP-hez, ill. a gazdasági növekedés üteme (GDP ill. 1 főre eső GDP)

Az országok rangsora az egy főre jutó vásárlóerőparitáson számolt GDP alapján USD (2009) Liechtenstein 122 100 Katar 121 400 Luxemburg 77 600 Norvégia 59 300 Kuvait 55 800 Szingapúr 50 300 Brunei 50 100 Egyesült Államok 46 400 Hongkong 42 700 …Magyarország 18 800 Forrás: CIA World Factbook

A fejlődés illetve a fejlettségi szint mérésének módszerei szociális, közegészségügyi, táplálkozási valamint kulturális mutatószámok pl.: a társadalmon belüli jövedelemeloszlás egyenlőtlen-sége (Gini-koefficiens) halálozási és születési ráta az analfabéták illetve az írni-olvasni tudók aránya

Az egyes országok Gini-együtthatója, (2009)

Az országok rangsora a Gini-index alapján A legmagasabb értékek A legalacsonyabb értékek Namíbia 70,7 Svédország 23,0 Dél-Afrikai Közt. 65,0 Szlovénia, Dánia 24,0 Lesotho 63,2 Norvégia, Izland 25,0 Botswana 63,0 Csehország, Szlovákia, Málta, Luxemburg, Ausztria 26,0 Sierra Leone 62,9 Albánia 26,7 Bolívia, Haiti 59,2 Németország 27,0 Paraguay 56,8 Belorusszia 27,9 Brazília 56,7 Magyarország, Belgium 28,0 Bosznia-Hercegovina 56,2 Horvátország, Ciprus 29,0 Forrás: CIA World Factbook

A fejlődés illetve a fejlettségi szint mérésének módszerei Emberi Fejlettségi Index (HDI) ENSZ, összetett mutatószám - az 1 főre eső nemzeti jövedelem, az 1 főre eső GNP - a születéskor várható élettartam - a felnőtt írástudó népesség aránya és az iskolában töl-tött évek átlagos számának súlyozott átlaga

Az egyes országok Emberi Fejlettségi Indexe, HDI (2007) ██ 0.950 és magasabb ██ 0.900–0.949 ██ 0.850–0.899 ██ 0.800–0.849 ██ 0.750–0.799 ██ 0.700–0.749 ██ 0.650–0.699 ██ 0.600–0.649 ██ 0.550–0.599 ██ 0.500–0.549 ██ 0.450–0.499 ██ 0.400–0.449 ██ 0.350–0.399 ██ 0.350 alatt ██ nincs adat

Az országok rangsora a HDI-index alapján Norvégia 0,971 Ausztrália 0,970 Izland 0,969 Kanada 0,966 Írország 0,965 Hollandia 0,964 Svédország 0,963 Franciaország 0,961 Svájc, Japán, Luxemburg 0,960 …43. Magyarország 0,879

A legelmaradottabb országok (Least Developed Countries) a fejlődő országok egy csoportja - az ENSZ tartja őket nyilván 1971 óta (akkor 25 országot érintő kategória) 2009-ben 49 ország tartozott ide: 33 az afrikai, 10 az ázsiai, 1 az amerikai kontinensről (Haiti) és 5 óceániai 2 ország hagyta el eddig a csoportot (Botswana 1984-ben, Zöld-foki szigetek 2007-ben) – Szamoa lehet a 3. ország

LDC-országok (piros színnel), 2008

A legelmaradottabb országok (Least Developed Countries) Kritériumok alacsony jövedelem: az 1 főre jutó bruttó nemzeti jöve-delem (GNI) 3 éves becsült átlaga 905 USD alatt (1086 USD felett már nem számít LDC-országnak) emberi erőforrásra vonatkozó kritérium (az alultáplált lakosság aránya, gyermekhalandósági ráta, felnőttkori analfabétizmus) gazdasági sebezhetőségi kritérium (lakosságszám, az áruexport koncentráltsága, a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása stb.)

Újonnan iparosodott országok (Newly Industrialized Countries) a fejlődő országok másik csoportja az életszínvonal és az egy főre jutó jövedelem elmarad ugyan a fejlett országoktól, de a gazdasági növekedés üteme magasabb – a felzárkózás esélye nincs hivatalos lista Pl.: Dél-Korea, Hongkong, Tajvan, Szingapúr, India, Kína, Brazília, Malájzia, Indonézia, Fülöp-szigetek, Mexikó, Fülöp-szigetek, DAK, Törökország stb. a pénzügyi életben valük kacsolatban használt megne-vezés: feltörekvő piacok

Újonnan iparosodott országok (NIC-országok)

A versenyképesség értelmezése nehezen definiálható fogalom, nincs egységes megha-tározása a közgazdaságtudományban A gazdasági életben a verseny különböző szintekre vonat- kozhat: egyes termékek és szolgáltatások (ár, minőség, piac-kutató, marketing- és reklámtevékenység, értékesítési hálózat) egyes vállalatok (aggregát profitráta, piaci részesedés, tőkevagyon, új kutatási eredmények és technikák, mun-kaerő)

A versenyképesség értelmezése az egyes országok vilgazd-i versenyképességének elemei: - fejlődés dinamikája, fenntarthatósága - külső fejlődési erőforrások (szellemi, fizikai tőke bevonása) - a TNC-k országba való becsalogatása, számukra megfele-lő gazd-i, intézményi, pol-i és kulturális feltételek biztosítása - dinamikus gazdasági ágazatok kifejlesztése - a világ összexportján belüli részesedés növelése A cél a világgazdasági pozíció javítása, az aszimmetrikus inter- dependenciák rendszerében egy jobb helyzetbe jutás.

A nemzeti versenyképesség mérőszámai nehéz mérni, nem elég egyetlen mutatószám → több mutatószámból álló indexek Világgazdasági Fórum, Globális Versenyképességi Jelentésében növekedési versenyképességi index (GCI) a nemzetgazdaságok közép-és hosszútávú növekedésé-re ható tényezőket veszi figyelembe: - az ország makroökonómiai stabilitása - korrupció mértéke, jogi viszonyok állapota - technológiai színvonala

A nemzeti versenyképesség mérőszámai üzleti versenyképességi index (BCI) a fenntartható termelékenységi színvonalat meghatározó mikroökonómiai feltételeket értékeli - a vállalatok stratégiájának kifinomultsága - a mikroökonómiai üzleti környezet minősége

- Az országok versenyképességi rangsora Világgazdasági Fórum - The Global Competitiveness Report Ország GCI érték 2009-2010 Rangsor 2008-2009 Svájc 5,60 1. 2. USA 5,59 Szingapúr 5,55 3. 5. Svédország 5,51 4. Dánia 5,46 Finnország 5,43 6. Németország 5,37 7. Japán 8. 9. Kanada 5,33 10. Magyarország 4,22 58. 62.

A World Competitiveness Yearbook rangsora (2009) (IMD, Svájc) USA Hongkong Szingapúr Svájc Dánia Svédország Ausztrália Kanada Finnország Hollandia Magyarország (45., 2008-ban 38.)