Vegetáció- és tájtörténet X.

A Kárpát-medence erdeinek átalakulása II.

Trianont követően a maradék ország területének 11,8 % volt erdő, melynek 5,4 %-a volt állami tulajdonú Az eredeti ország területének 24,1 %-a volt fenyves, az újnak 4,1 % Főként degradált, legeltetett sarjerdők maradtak Magyarországon Fahiány alakult ki Törvény az Alföld fásításáról - 1923 – Kaán Károly Az alföldfásítás közérdekké vált Széchenyi, Bedő Albert, Kaán Károly törekvései

A magyarországi erők eloszlása tulajdonos szerint I. 1898 1925 Kincstári 15,2 4,6 Törvényhatósági, községi 19,2 5,7 Közbirtokossági 13,1 12,2 Egyéb nem magán (alapítvány, hitbizomány, egyház, stb.) 17,0 33,3 Magán 35,5 44,1

Erdőtelepítések Magyarországon az I. Világháború óta.

Homokfásító telep létrehozása – 1920 – Kecskemét Szikfásító telep – 1924 – Püspökladány Terv: 110 000 ha új erdő telepítése, 1,2 %-os erdőterület növelés Valóság: 1920-1938 7000 ha telepítése 1935 - Új erdőtörvény, a természetvédelem törvényes alapjainak megteremtése, magánerdők állami ellenőrzés alá vonása

Az erdőterületek növekedése a II. vh. után vett nagyobb lendületet Kopárfásítások (Balaton-felvidék, Pilis) – sziklagyepek veszélyeztetése Sík vidéki fásítások: erdősávok telepítésének terve szovjet minta alapján Hullámterek Homokvidékek Hanság-fásítás

Közvetlenül a 2. vh. után fokozódott a fakitermelés Földbirtokreform – 1945 100 ha felett > állami tulajdon 10 – 100 ha > állami kezelés, városi, községi tulajdon 10 ha alatt > eredeti tulajdonosnál maradt 1950 – állami erdő: 91,6 % - szövetkezeti gazdaságok: 0,2 % - egyéni gazdaságok: 8,2 %

A magyarországi erdők eloszlása tulajdonos szerint II. 1949 1960 1990 Kincstári 89,5 75,6 69,0 Községi 2,0 13,5 ---- Termelőszövetkezet 7,6 30,5 Magán 8,5 3,3 0,5

Az 1960-as évek közepéig a közbirtokossági és magánerdők a termelőszövetkezetekhez kerültek 1949 – Országfásítási program (napjainkig kb, 600 000 ha-al nőtt az erdőterület) A telepítéseken elsősorban nem őshonos fajokkal végezték (akác, nemes nyár, fenyő) Erdők többcélú hasznosításának igénye

Belterjes erdőnevelés Gépek és vegyszerek alkalmazása 1970-es évekre minden erdőben üzemterv szerinti gazdálkodás folyt 1990-es évek – újabb tulajdonváltások A jövőben a tervek szerint 1 000 000 ha mezőgazdasági terület kerülhet erdősítésre

Erdőtakaró képének radikális átalakulása: erőtelepítések + spontán terjedési folyamatok A fehér akác: 1601-ben hozták be Európába Magyarországon 1710-20 között bukkant fel Kezdetben: parkfa, sorfa Első erdőtelepítés 1750-ben a komáromi erődítmények körül 1827 – Pusztavacs – 56 km hosszban mezővédő erdősáv létrehozása

1830-1848 – Mezőhegyes – 750 ha telepítése 1863 – 1895 – Ásotthalom – 2520 ha telepítése Sok helyen a letermelt alföldi tölgyesek helyére is akácot ültettek A faj terjesztésének gazdasági és termőhelyi okai is voltak Az akác előnyös tulajdonságai: gyorsan nő, jó tűzifa, szegényebb talajokkal is megelégszik, tőről és gyökérről is jól sarjad, kiválló méhlegelő Magyarországon ma több akácos van, mint Európa többi országában együttvéve

Az akácosítás sok előnytelen termőhelyet is érintett > akáctemetők Akác talajuntsága Az akác átalakítja termőhelyét kiszorítja a eredeti fajokat Jó sarjadóképessége miatt szinte kiirthatatlan

Akácosok Év Terület (ezer ha) Területarány (%) 1885 24,2 2,1 1911 109,3 9,7 1923 110,6 10,1 1963 154,2 10,8 1992 268,0 18,3 2005 405,7 22,8

Erdőgazdasági tájcsoport Terület 1964 Tervezett Jelenlegi hektár I. Nyugat-Dunántúl 13.834 8.754 29.058,8 II. Dél-Dunántúl 22.459 13.700 81.342,5 III. Kisalföld 8.596 4.944 18.489,6 IV. Dunántúli-khg. 9.645 6.918 25.067,7 V. Északi-khg. 27.201 17.293 63.902,8 VI. Nagyalföld 72.503 58.871 187.828,1 Összesen 154.238 110.480 405.689,5

Erdészeti tájcsoport Akác területe (ha) % I. Nagyalföld 187 828,15 33,58 II. Északi-középhegység 63 902,79 15,68 III. Dunántúli-középhegység 25 067,68 10,04 IV. Kisalföld 18 489,61 28,22 V. Nyugat-Dunántúl 29 058,77 15,50 VI. Dél-Dunántúl 81 342,48 26,00 Összesen 405 689,48 22,76

TERMŐHELYI VONATKOZÁSOK II. Létjogosult akác terület: 255.883,9 ha 64,8 % Nem létjogosult akác terület: 149.805,6 ha 35,2 % Nincs olyan termőhelyi kombináció, ahol ne lehetne őshonos fafajt választani!

AZ AKÁC NÉHÁNY SAJÁTOS TULAJDONSÁGA I. Allelopatikus hatás (gyökér, levél) Nitrogén dúsulás a feltalajban N-gyűjtő baktérium (Rhizobium leguminosarum subsp. acaciae) gyorsan bomló lombalom nitrifikáló baktériumok

AZ AKÁC NÉHÁNY SAJÁTOS TULAJDONSÁGA II. Özönfaj (inváziós faj) Erőteljes területmegtartó és területfoglaló képesség sarjadzás (tuskó- és gyökérsarjak) → fennmaradás gyökérsarjadzás → tovagyaloglás magbank > 308.000 t életképes mag > 14.000 milliárd db életképes mag termés- és magterjesztés menetszél (utak, vasutak) gépek (kerekeken, alkatrészeken) szkarifikálás tüzek taposás (gépek) Gyenge társulásképesség Özönfaj (inváziós faj)

Erdészeti táj Akác Zöld juhar Amerikai kőris Kései meggy Nyugati ostorfa Ezüstfa Bálványfa Cserhát 25 623 6 10 14 24 4 Börzsöny 2 496 I. Nagyalföld 187 828 1 807 6 140 657 906 1 896 363 II. Északi-khg. 63 903 38 126 65 117 48 76 III. Dunántúli-khg. 25 068 44 134 19 108 276 123 IV. Kisalföld 18 490 29 317 7 13 51 35 V. Nyugat-Dunántúl 29 059 8 259 2 11 VI. Dél-Dunántúl 81 342 372 485 158 119 577 Összesen 405 690 2 298 7 461 920 1 265 2 340 1 185

Fenyőtelepítések Cél: fűrészipari alapanyag termelése, homokfásítás, kopárfásítás Erdeifenyő (61 %): Nyugat-Magyarország (őshonos), Északi-Középhegység, Alföld Feketefenyő (27 %): kopárfásítások Lucfenyő (10 %): hűvösebb, üdébb termőhelyek Az erőltetett fenyőtelepítések a legtöbb esetben kudarcot vallottak Hó-, széltörés, aszálykár, gomba-, rovarkártevők

Telepített fenyvesek Év Fenyőfajok területe (ezer ha) területaránya (%) 1885 68,5 6,1 1920 45,0 4,1 1948 67,2 6,3 1965 115,1 8,8 1980 204,6 13,9 1990 243,6 15,7

Fekete dió: főként árterekre telepítik Vörös tölgy: telepítése az 1960-70-es években vett nagyobb lendületet Zöld juhar, amerikai kőris, gyalogakác: spontán terjedés Kései meggy, alásfa, bálványfa: fokozódó invázió Nemes nyárak Erdőpusztulások okai: betegségek, savasesők, N-ülepedés, aszályok, talajvízszint-süllyedés

Nemes nyárak Év A nemes nyárak területe (ezer ha) területaránya (%) 1962 15,5 1,7 1968 69,6 5,3 1973 128,7 9,4 1980 126,2 8,6 1985 117,5 7,9 1990 111,0 7,1

A fontosabb fafajok térfoglalása Magyarországon (1990) Fajnév (%) Kocsányos tölgy 9,2 Kocsánytalan tölgy 12 Molyhos tölgy 1 Csertölgy 11,4 Vöröstölgy 0,7 Tölgyek együtt 34,3 Szelídgesztenye 0,1 Bükk 6,6 Gyertyán 6,2 Magas és magyar kőris 1,3 Virágos kőris 0,5 Amerikai kőris 0,4 Kőrisek együtt 2,2 Hegyi juhar 0,2 Korai juhar Mezei juhar Zöld juhar Juharok együtt 0,6 Hegyi szil + Mezei szil 0,1 Vénic-szil Turkesztáni szil Szilek együtt Vadgyümölcsök Fekete dió 0,2 Akác 18,8 Egyéb kemény lombos fa Nemes nyárak 7,1 Fehér nyár 2,1 Rezgő nyár Fekete nyár 0,3 Hazai nyárak együtt 2,5 Fehér fűz 1,3 Törékeny fűz Kecskefűz Füzek együtt 1,4 Mézgás éger 2,8 Hamvas éger + Égerek együtt Ezüst hárs 0,4 Kislevelű hárs 0,3 Nagylevelű hárs 0,2 Hársak együtt 0,9 Bibircses nyír Lombos fák összesen 84,3 Erdeifenyő 9,6 Feketefenyő 4,3 Simafenyő Lucfenyő 1,5 Vörösfenyő Duglászfenyő Egyéb fenyőfajok 0,1 Fenyők összesen 15,7

A fafajok területarányának változása 1885-től 1990-ig 1948 1965 1980 1990 Tölgyek 30,7 26,5 22,8 23,1 23,0 Cser 17,0 18,0 15,3 12,2 11,4 Bükk 27,6 9,5 7,1 6,8 6,6 Gyertyán 9,6 8,8 7,0 6,1 Akác 2,1 18,7 21,5 18,3 18,8 Nyárak 7,7 3,2 7,2 10,7 Egyéb lombos 8,2 8,5 8,0 Fenyők 6,3 13,9 15,7 Össz. ter. (eha) 1123,3 1066,7 1307,8 1469,6 1551,4

A „modern” erdőgazdálkodás jellemzői tervszerű, de egyszerű főleg tarvágás (kevés fokozatos felújítóvágás) (szálalás?!) vágásterület vágáskorok intenzív művelésre való törekvés (a véletlenek kizárása) ökológiai stabilitás?! egyéb termőhelyi változások

A magyarországi erdőgazdálkodás rövid története – rendszeres erdőgazdálkodás kezdetei: az állami (kincstári) területeken (1751, 1770, 1807) homokfásítások, ártéri fásítások kezdetei 1848 utáni időszak (erdőirtások, tisztázatlan tulajdonviszonyok, 1,3 millió ha erdő eltűnt) 1879. évi XXXI. törvény (üzemterv, szakszemélyzet, magánerdők kérdése) Trianoni döntés hatásai (fakészlet elvesztése, alföldfásítás) 1935. évi IV. törvény 1945 után (államosítások, országfásítási program, tervgazdálkodás, TSz-ek) 1966-os erdőtörvény 1990 után (reprivatizáció, kárpótlás, magánerdők) 1996-os erdőtörvény + természetvédelmi törvény

Az erdőterület változása a honfoglalástól 1990-ig Terület (1000 ha) Erdősültség (%) 895 3450 37,2 – 60? 1800 2766 29,7 1925 1091 11,8 1938 1106 11,9 1946 1124 12,1 1950 1166 12,5 1960 1306 14,0 1970 1470 15,8 1980 1610 17,3 1990 1696 18,2

Az erdőtársulás-csoportok megoszlása a természetes vegetációban Mai maradvány (%) Bükkösök 4,0 1,2 Gyertyános-tölgyesek 10,5 2,4 Cseres-tölgyesek 19,5 2,5 Meleg-és mészkedvelő tölgyesek 3,0 0,8 Mészkerülő erdők 1,0 0,2 Fenyvesek 1,5 0,4 Erdőssztyepp tölgyesek 23,0 Ligeterdők 19,0 Láperdők Összesen 85,5 8,9 Az erdőtársulás-csoportok megoszlása a természetes vegetációban

A művelési ágak arányának alakulása az összes területből Szántó Gyümölcsös, kert, szőlő Rét, legelő   1000 hektár 1910 12 525 650 6135 1930 5 587 321 1669 1950 5 518 383 1475 1970 5 046 548 1281 1990 4 713 575 1186 Százalék 44,4 2,3 21,7 60,1 3,5 17,9 59,3 4,1 15,9 54,2 5,9 13,8 50,7 6,2 12,7

2012