TM és a „fogolydilemma”

Alapeset két ember, akiket bankrablással gyanúsítanak és letartóztatnak. Elítélésükhöz azonban nincs elegendő tárgyi bizonyíték, szükség van legalább az egyikük beismerő vallomására. A vizsgálóbíró külön-külön magához hívatja őket, és mindkettőnek a következőket mondja:

Ha te bevallod a bankrablást, társad viszont tagad, akkor téged szabadon bocsátalak, őrá pedig 10 év börtönbüntetést szabok ki. Ha a társad tesz vallomást, és te tagadsz, akkor őt bocsátom szabadon, s te kapsz 10 évet. Ha mindketten vallomást tesztek, akkor 5-5 évet kaptok. Ha egyikőtök sem vall, akkor a bankrablást megússzátok, de azért 1-1 évet kaptok valamilyen más apróbb ügyből kifolyólag. 24 óratok van a válaszadásig, de természetesen nem beszélhettek egymással.

Fogoly dilemma mátrix formában

Általánosított nyereségmátrix

A tudásmegosztás során realizálható ”haszon” Mi a legjobb és legrosszabb az egyénnek és a vállalatnak?

A tudásmegosztás során realizálható ”haszon” Legrosszabb az egyénnek

A tudásmegosztás során realizálható ”haszon” Legjobb az egyénnek Legrosszabb az egyénnek

A tudásmegosztás során realizálható ”haszon” Legjobb a vállalatnak Legjobb az egyénnek Legrosszabb az egyénnek

Egyén maximális haszna ha egyoldalúan verseng, vagyis nem törekszik a tudásának megosztására.

Akkor jár a legrosszabbul, ha egyoldalúan kooperál, ha kiad minden „adut” a kezéből, de kollegái nem követik ezt a gyakorlatot.

Vállalat számára legelőnyösebb ha az alkalmazottak hajlandók a kooperációra. ekkor az egyének tudása szervezeti tudás szintjére emelkedhet. Az a vállalat jut nagyobb versenyelőnyhöz, amelyiknél a dolgozók kooperációra való hajlama erősebb.

Kooperáció vs. versengés A kooperáció azonban nem teszi lehetővé az egyéni haszon maximalizálását, ezért is olyan nehéz feladni a versengést, amit alapvetően két dolog motivál: A „mohóság”, azaz az egyéni haszon növelése. A „balekság”, vagyis ha elszalasztom a lehetőséget, amellyel növelhetem egyéni hasznom, „őrültnek” fognak tartani.

A vállalat összeomlása a tét…? Ha mindenki az egyéni hasznának növelésével foglalkozik, vagyis a versengést választja, a szervezet előbb utóbb összeomlik. Minél többen belépnek ebbe a „játékba”, nemcsak a szervezet, hanem minden egyes egyén nyeresége is egyre kisebb lesz. Egy bizonyos pont után mindenki az eredetinél rosszabb helyzetbe kerül.

A kooperáció előnyösebb a vállalatnak. Valóban így van…?

A vállalat érdeke a kooperáció és a versengés is, amely motiválhat. A versengés segíti, hogy az emberek ne bújjanak a csapat mögé egy feladat elvégzésekor, azzal, hogy majd a másik megcsinálja, mindemellett ösztönzi őket az állandó tanulásra, fejlődésre. A vállalat érdeke a kooperáció és a versengés is, amely motiválhat.

A fő feladat a menedzsment számára az, hogyan lehet a két állapotot, a kooperációt és a versengést egyszerre úgy fenntartani, hogy a legtöbb hozadéka legyen az egyén és a vállalat számára. Olyan eszközök a hatékonyak, amelyek a dolgozókat tudástermelésre, tudásátadásra ösztönzik, miközben nem okoz féltékenységet, feloldhatatlan konfliktust.

A kooperáció és versengés kapcsolata

A vállalatoknál tehát egyidejűleg jelen van a kooperáció és a versengés is. Az egyre jobban elterjedő team-munka feltétele a csapattagok megfelelő együttműködése. A dolgozók közötti jó kapcsolat és hatékony kommunikáció lehetővé teszi, hogy a közös eredmény növelésére törekedjenek, azaz a kölcsönös kooperációt válasszák. Ennek fontos feltétele a munkatársak közötti bizalom.

Nem naiv, garanciák nélküli bizalom - magánéletben is sok csalódást okozhat. A tudatos, garanciákra épülő bizalom, amely fokozatosan, hosszabb időn keresztül, folyamatos ellenőrzés mellett alakul ki.

Alapfeltétele a nyílt, becsületes kommunikáció Személyes és informatikai eszközökkel támogatott csatornáinak kidolgozása

A tudásmenedzsment három alapelve 1. bizalom 2. kommunikáció 3. tanulás

Bizalom Tudáshordozó Tudáshordozó kompetenciája Jó szándéka Tudás átvevő Tanulási készségek Megfelelő attitűd

Bizalom növelésének lehetőségei Technikai biztonság növelése Korrektséget garantáló jogintézmények Társadalmi mechanizmusok fejlesztése

(confidence) Makrobizalom Mikrobizalom (trust)

Makrobizalom Confidence Mikrobizalom Trust Technikai rendszer, IT-technológia, adatbázisok, hálózatok Makrobizalom Confidence Közvetlen partnerkapcsolatban lévők között Mikrobizalom Trust

Bizalmi körök Az egész tudásmenedzsment hatóköre annyira szűk vagy olyan tág, mint amilyen szűkek vagy tágasak az intézményen belül a bizalom körei. Bizalmi körök - kicsik vagy nagyok, elszigeteltek vagy egymással átfedők

A bizalom és a kommunikáció ördögi kört alkot, s az ebben lévő ellentmondás teljes feloldása az emberi természet speciális jellege miatt a gyakorlatban lehetetlen – talán mérsékelhetjük a konfliktust megfelelő a munkahelyi légkörrel. Ez biztosítja az energiák egyenlő felhasználását, a hatékony vitát, és a szinergia érvényesülését.

Összefoglalva A vállalat számára előnyös a munkatársak együttműködése, de … A versengés olyan klímát teremthet, amely az innováció és a fejlődés alapja lehet Az együttműködés, de a versengés alapja is a BIZALOM

Forrás Fenyvesi Éva: A tudásmenedzsment és a fogolydilemma. Acta Oeconomica, MÜTF. 2005. p. 309-323 Egyéb hasznos írások a témában: http://www.avf.hu/tanarok/fenyvesi- eva/?Publik%E1ci%F3k:Publik%E1ci%F3s_lista