Oktatáspolitika az első évtizedben

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TÁMOP / TÁMOP / A kompetencia alapú oktatás megvalósítása Mosonmagyaróváron A pályázati kiírás forrását az Európai.
Advertisements

„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
Nyugat-Pannónia – határon átnyúló együttműködések, és a as fejlesztési időszak előkészítése Készítette: Győrffy László Gábor.
Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
A tanári munka értékelése
„Ezt egy életen át kell játszani”
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
Ifjúságpolitika - A fiatalok, mint erőforrás -
A TISZK-ek fenntarthatósága 1 Budapest, január 14.
VII. NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS augusztus A pedagógus kollektíva az iskolában, az iskolafejlesztés személyi feltételei dr. Várnai Andrásné.
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Könyvtári és Informatikai Szövetség
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának feladatai a 2011/2012. tanévben Némethné Fülöp Terézia oktatási főosztályvezető
A magyar köznevelési fenntartórendszer legfőbb kihívásai
TÁMOP Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Befogadó intézmények Sárbogárdon
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
Felsőoktatási Minőségfejlesztési Rendszer
Projektzáró konferencia Balatonszentgyörgy TÁMOP „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” „Álmodtam.
Kutatási terv Az inklúzió fenntarthatóságának vizsgálata az oktatási intézményekben, fókuszba helyezve a hálózati együttműködést, a kreatív alkotó műhelyek.
Összehasonlító politikatudomány. 3 egymással összefüggő elem Más országok berendezkedésének izolált tanulmányozása – angolszász kultúra – így csak implicit.
A hazai iskolai könyvtárak fejlődéstörténete
Javaslatok a magyar közoktatás megújítására Eltérő álláspont a Zöld könyvről.
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
MTA Regionális Kutatások Központja A decentralizált hatalomgyakorlás és a regionális fejlődés Pálné Kovács Ilona.
A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, január 29.
A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János 2008 Budapest.
A TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÁSI EGYESÜLET ÉRTEKEZLETE A PÉNZÜGYI VÁLSÁG LEHETSÉGES HATÁSA A MUNKA VILÁGÁRA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSRE. Balatonvilágos,
Befogadó iskolák, befogadó pedagógus-közösségek
Oktatási reformok tapasztalatai Pest megyei Tanévnyitó Tanácskozás Augusztus 31. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet.
Magyar Útügyi Társaság
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
1 A kompetencia alapú oktatás jövője a NFT II. tükrében Debrecen, Február 20. Hámoriné Váczy Zsuzsa, OKM.
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Oktatásfejlesztés Dr. Schiffer Csilla.
Megközelítésmódok a tanári kompetenciák leírására
Jogi informatika, 2. előadás Az információs társadalom lényegi ismérvei és egyes modelljei szeptember 21. Témakörök: 1.Az IT-ről általában 2.Az IT.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
Az Ökoiskola hálózat helyzete és tervei
A Calderoni Program helye és szerepe a HEFOP-ban Záró-konferencia március 27. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u. 8. Telefon:
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Az ökoiskolák előtt álló jelenlegi kihívások és a lehetséges válaszlehetőségek.
DIDAKTIKA: témák, szakirodalmak 2008/2009. TANÉV 1. FÉLÉV.
2014. november 26. Tordai Péter igazgató Tempus Közalapítvány
Dr. Iván Gábor, Külügyminisztérium, szeptember KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza – szeptember KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza.
A FELNŐTTKÉPZÉS JOGI KÖRNYEZETE dr. Oszlánczi Tímea EKF, Andragógiai és Közművelődési Tanszék, ügyvéd.
Az esélyegyenlőség elvének érvényesülése az oktatáspolitikában EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG Pölöskei Gáborné helyettes.
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata.
1 válságban van a közoktatás Készítette dr. Benda József, éve.
Csapó Benő SZTE Neveléstudományi Intézet MTA-SZTE Képességfejlesztés Kutatócsoport A PISA céljai, tudományos alapjai.
A PISA ÉS AZ O RSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK KAPCSOLATA ÉS FELHASZNÁLHATÓSÁGA Balázsi Ildikó.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
A Nemzeti Pedagógus Kar Célok, eredmények, választás –
A GDP-n túl:a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése …
Zöld óvodák és Ökoiskolák a köznevelési intézményekben
Oktatáspolitikai folyamatok általános háttere
A szakiskola jelene és jövője
Barcsák Marianna KPSZTI
Oktatáspolitika között
NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
Magyar Útügyi Társaság
Európai Uniós ismeretek
Varga Júlia MTA KRTK KTI
Előadás másolata:

Oktatáspolitika az első évtizedben Dr. Kaposi József 2014

A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése, kompetencia lapú oktatás és új kvalifikációs rendszerek létrehozása társadalom peremére szorult csoportok arányának növekedése technológiai forradalom és a digitális technológia térnyerése az oktatásban iskoláskorú épesség jelentős csökkenése, társadalom elöregedése egész életen át tartó tanulás paradigmája

A változások hajóerői és korlátai II. Az európai folyamatok Magyarországon is sajátos nemzeti kontextusban jelennek meg A kormányzati hatalom alakulása Az évtized első 2 évében jobboldali kormányzás 2002 szocialista-liberális táborok győzelme az évtized végéig meg tudták tartani, azonban ez nem társult folyamatossággal, vagy politikai stabilitással (liberálisok folyamatosan háttérbe szorultak az oktatásügy vonatkozásban) Növekedési ciklusok 90-es évek végén egy rövidebb fellendülés, amely 2003-ra kezdett kifulladni (GDP növekedésének 0,9%-os csökmenéseÍ) 2000-es évek közepén újabb növekedés, melyet a 2008-as válság megtört az oktatási ágazat komoly megszorítását eredményezte

Oktatáspolitikai folyamatok és szereplők Egész-életen át tartó tanulás  az oktatási ágazat izoláltsága csökken Nőtt az iskolafenntartó önkormányzatok szerepe Demográfiai csökkenés és szűkös költségvetés  költségmegtakarító lépések (pl. iskola-összevonás) Kevés orientációt kaptak a kormányzattól 2006-ban az önkormányzatok döntő többsége ellenéi kézbe került  még problémásabbá vált a kormánnyal való együttműködés A 2010-es választások ebből szempontból korábban nem látott lehetőséget jelentenek

Oktatáspolitikai folyamatok és szereplők II. 2002-ben a kormányzat visszatért az 1998 előtti kormányzási modellhez Oktatási mellett erős foglalkoztatási minisztérium(képzési rendszer és a források jelentős részének ellenőrzése -> szakképzési alap, felnőttképzések )  később ezek az NFÜ-höz kerültek, ami lehetőséget nyújtott a minisztériumokkal esetenként versengő ágazati politikák kialakítására A közoktatás területén nem alakult ki átfogó stratégia Lazán kapcsolódó dokumentumok Magas szintű politikai elfogadás és ellenőrző mechanizmusok hiánya

Oktatáspolitikai folyamatok és szereplők III. Próbálkozások a szakmai párbeszéd és konzultáció erősítésére, intézményesítésére VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008 Oktatási és gyermekesély kerekasztal létrehozása -> Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, 2008 Bölcsek Tanácsa  Szárny és teher, 2009 E fórumok hatása korlátozott marad Más országokhoz képest szegényes maradt a munka világával való párbeszéd Kevés változás a piaci mechanizmusok szerepének fontosságában Iskolaválasztás gyengülnek a piaci mechanizmusok Tankönyv és taneszköz-ellátás  erősödnek a piaci mechanizmusok

Reformok és elmaradt változások Történetek fontos reformok, de nem minden szükséges területen A pedagógusszakma és társadalom stabilitásigénye erősödött  a reformok üteme 2006 után lassult Átalakulása tartalmai szabályozás rendszerében NAT radikális reformja Érettségi rendszer átalakítása Hatékony képességfejlesztő pedagógia módszerek térnyerése az iskolákban Ezek együtt pedagógiai megújulási folyamathoz vezettek  osztálytermi szintű pedagógiai folyamatok változása, közeledés a fejlett európai országokhoz

Reformok és elmaradt változások II. Közoktatási mérési és értékelési rendszer változása Országos Kompetenciamérés e téren Magyarország sok szempontból Európa élvonalába került Intézményi szintű minőségbiztosítási mechanizmusok kiépülése  az iskolák kvalitatív külső értékelése csak nagyon korlátozottan létezik Egyéb, az iskola világában jelentős átalakulást hozó változások (sok közülük uniós forrásból valósult meg) Kompetenciafejlesztő programcsomagok Pedagógus-továbbképzések (fókuszban a tanulásszervezés) Integrációs intézkedések és programok Oktatásinformatikai fejlesztések

Reformok és elmaradt változások III. Ahol a szükséges változások nem indultak el Demográfiai csökkenés strukturális alkalmazkodást tenne szükségessé Költséghatékonyság és fenntarthatóság az ellátórendszerek szűkebb forrásokhoz való alkalmazkodása Iskolaszerkezet Nemzetközi összehasonlítások jelzik a magyar oktatás vertikális szerkezetének költségességét, és tanulási eredményekre vonatkozó negatív hatását Pedagógus-munkaerő és –foglalkoztatás

Az évtized mérlege A 2000-es évek során romlott a közoktatással való elégedettség mértéke Jelentős fejlesztési beavatkozások és a korábban nem látott mennyiségű fejlesztési forrás ellenére csak kis javulást sikerült elérni, és társadalom ezt sem érzékelte Ezzel együtt zajlottak olyan innovációk, melyek egyes területeken a magyar közoktatás modernizálásához vezettek. Ez modernizáció ugyanakkor a társadalom egyes csoportjaiban ellenállást váltott ki.

Felhasznált Irodalom Halász Gábor (2011):Oktatáspolitika az első évtizedben In: Balázs Éva, Kocsis Mihály, Vágó Irén (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest , 17-33. o.