Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) A tematika egyes elemeit értelemszerűen, a gazdálkodó szervezet tevékenysége figyelembe vételével specifikusan ki kell egészíteni. A tematika évi egy alkalommal történő munkavédelmi oktatást feltételez, azonban logikai felépítése alapul szolgálhat gyakoribb oktatások tartalmi elemeinek összeállításához is. Az oktatási tematika olyan átfogó ismeretek vázlatát tartalmazza, amelyeket az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés biztosítása érdekében a munkavállalóknak ismerniük, illetve készségszinten alkalmazniuk kell.

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Munkavédelemről szóló jogszabályok változásai Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény változásai Munkavédelemmel összefüggő jogszabályok változásai A jogszabályi változások hatása a gazdálkodó szervezet tevékenységére, biztonsági előírásaira.

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) A gazdálkodó szervezet jellemzői Telephelyek Munkavállalói létszám Fő tevékenység Egyéb tevékenység Az elmúlt időszak jellemző változásai

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) 4. Nemzetgazdaság munkabaleseti helyzete (forrás: munkavédelmi hatóság honlapja) Bekövetkezett munkabalesetek száma: 3 napot meghaladó keresőképtelenséggel járó munkabalesetek száma előző év: tárgyév: Halálos következményű munkabalesetek száma Jellemző tendenciák

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) 5. Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíció (forrás: munkavédelmi hatóság honlapja) Foglalkozási megbetegedések száma Előző év: Tárgyév: Kóroki tényezők főbb csoportjai: Jellemző tendenciák: Fokozott expozíciós esetek száma Fokozott expozíció területei (zaj, stb.):

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) 6. A munkáltató baleseti helyzete Három napot meghaladó keresőképtelenséggel járó munkabalesetek száma Előző év: Tárgyév: Egy baleseti sérültre jutó kiesett napok száma 1 – 3 nap keresőképtelenséggel járó munkabalesetek száma

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) 6. A munkáltató baleseti helyzete Halálos következményű munkabalesetek száma Előző év: Tárgyév: Munkaidő kieséssel nem járó sérülések száma Üzemi – úti balesetek száma

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) 7. Munkabaleseti helyzet értékelése Jellemző tendenciák Balesetek gyakorisága (1000 főre jutó munkabalesetek száma) Balesetek súlyossága (egy balesetre jutó munkaképtelen napok száma) Jellemző, tanulságos munkabalesetek rövid ismertetése Munkáltatói intézkedések a munkabalesetek megelőzésére A megtett intézkedések hatékonysága

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Hatósági ellenőrzések Munkavédelmi hatóság főbb megállapítások ÁNTSZ Munkáltatói intézkedések Hatósági szankcionálás

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Amit az egyéni védőeszközökről tudni kell Az ellátást írásban kell szabályozni Kockázatértékelés alapján munkavédelmi szaktevékenységként kell kiválasztani A munkáltatónak kell biztosítani Személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs, tisztításáról a munkáltatónak kell gondoskodni Ha a védelmi képessége csökken nem szabad tovább használni, ki kell cserélni A munkavállalókat tájékoztatni kell a védőeszköz használatának szabályairól, valamint , hogy milyen kockázatok ellen nyújt védelmet Használatát be kell tanítani A kiadott védőeszközök használata kötelező

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Telephelyen belüli közlekedés általános szabályai Célszerű szabályozni, kijelölni a közlekedési útvonalakat Ha nincs más előírás a KRESZ szabályai érvényesek Gépjárművek, munkagépek együttes közlekedési útvonalait célszerű szétválasztani, különös tekintettel a kapukra, átjárókra Megengedett haladási sebességek és irányok kijelölése és betartása Parkolási helyek kijelölése Útburkolatok, lépcsők, járdák rendszeres karbantartása, botlásveszélyek megszüntetése Csúszásmentesítés, figyelmes közlekedés a téli időszakokban

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Épületekben, műhelyeken belüli közlekedés általános szabályai Figyelmes, körültekintő közlekedés Hallható és látható információs feliratokra, jelekre figyelni Lépcsők, szintáthidalók botlásveszélyei figyelmes közlekedéssel elkerülhetők Burkolatok csúszásmentességének biztosítása

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Munkahelyek munkavédelmi követelményei Helyiségek méretei (OTÉK) Alaprajzi méret: 2 m-nél kisebb nem lehet (huzamos tartózkodás) Alapterület: 6.0 nm. - nél kisebb nem lehet legalább 2 nm. a munkahelyen történő mozg. Belmagasság: 3 m – nevelési-oktatási helyiség 200 nm. –t meghaladó huzamos tartózkodásra szolg fekvőbeteg ellátást szolgáló helyiségek 2,5 m - 200 nm. –t alatti huzamos tartózkodásra szolg.

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Belmagasság 2,2 m – nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló 2.2 m szabad – közös közlekedők, kiürítési útvonalak Légtérfogat 15 m 3/ fő szobákban, irodai munkahelyeken 2 m 3/ fő mesterséges légcsere esetén kabinokban Folyosók legkisebb szabad szélessége kiürítésre figyelembe vett folyosó – 1.10 m tömegtartózkodásra szolgáló épületben – 1,65 m akadálymentes közlekedésre tervezett esetén legalább 1,2 m.

Legkisebb térfogat/fő Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Munkahelyek szellőztetésének általános követelményei A munka jellege Legkisebb térfogat/fő m3/s m3/h Szellemi munka 0,008 30 Könnyű fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka 0,011 40 Nehéz fizikai munka 0,014 50

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Megengedett légsebesség értékek mesterséges szellőztetésnél Ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munka: 0,1 m/s Helyváltoztatással járó, könnyű fizikai munka: 0,2 m/s Melegüzemi zárt munkahelyen végzett közepesen nehéz fizikai munka: 1,0 m/s Melegüzemi zárt munkahelyen végzett nehéz fizikai munka: 1,5 m/s Szellőztető rendszerek üzembe helyezése során mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkahelyi klímakövetelményei Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet A munka jellege Léghőmérséklet (C) Szellemi munka 20 - 22 Könnyű fizikai munka 18 - 20 Közepesen nehéz fizikai munka 14 - 18 Nehéz fizikai munka 12 - 14

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkahelyi klíma követelményei Meleg évszakban biztosítandó klímatényezők A munka jellege Léghőmérséklet (C) Effektív ill. korrigált effektív hőmérséklet Maximálisan megengedhető effektív ill. korrigált effektív hőmérséklet Szellemi munka 21 - 24 20 31 Könnyű fizikai munka 19 - 21 19 Közepesen nehéz fizikai munka 17 - 19 15 29 Nehéz fizikai munka 15 - 17 13 27

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Munkahelyi zajexpozíció határértékei napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hangnyomásszintre vonatkozó zajexpozíciós határértékek: napi zajexpozíció szintje LEX,8h = 87 dB(A), hangnyomás csúcsértéke Pcsúcs = 200 Pa legnagyobb hangnyomásszint Lmax = 140 dB(C) felső beavatkozási határértékek: napi zajexpozíció szintje LEX,8h = 85 dB(A), hangnyomás csúcsértéke Pcsúcs = 140 Pa legnagyobb hangnyomásszint Lmax = 137 dB(C)

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Munkahelyi zajexpozíció határértékei alsó beavatkozási határértékek: napi zajexpozíció szintje LEX,8h = 80 dB(A), hangnyomás csúcsértéke Pcsúcs = 112 Pa legnagyobb hangnyomásszint Lmax = 135 dB(C) Zaj egészségkárosító hatása: Vegetativ idegrendszer működésének megváltozása Ideiglenes illetve maradandó halláscsökkenés Zaj egyéb kockázatai: Stesszt okozó képesség Munkahelyi verbális kommunikáció zavarai

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Munkahelyi megvilágítás Zárttéri munkahelyek mesterséges megvilágítása 3/2002. (II. 8.) SzCsM – EüM együttes rendelet szabályozza a zárttéri munkahelyek mesterséges megvilágításának követelményeit., amely alapján: a zárttéri világítás mennyiségi és minőségi jellemzőit az MSZ EN 12464 -1:2003 szabvány határozza meg Az MSZ EN 12464 -1:2003 szabvány világítási követelményként megadja: a megvilágítás karbantartási értékét különféle belső terekre, feladatokra és tevékenységekre, a káprázás értékelési skála határait, az általános színvisszaadási indexet,

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Munkahelyi megvilágítás Szabadtéri munkahelyek mesterséges megvilágítása Szabadtéri munkahelyekre és közlekedési utakra vonatkozik A névleges megvilágítás erősséget a 3/2002 (II. 8.) SZCSM-EüM rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza (használhatósága korlátozott) Az MSZ EN 12464 -2:2007 szabvány alkalmazása a javasolt A szabvány meghatározza a világítási környezetre a jó világítási gyakorlat szempontjából fontos követelményeket A szabvány 15 táblázatba rendezve 95 szabadtérre jellemző területekre, feladatokra és tevékenységekre adja meg a világítási jellemzőket

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Képernyős munkahelyek kialakítása Jogszabályi követelmények 90/270/EGK irányelv 50/1999 (XI. 3.) EüM rendelet Legfontosabb szabványok MSZ EN 29 241 MSZ EN ISO 9 241

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Képernyős munkahelyek kialakítása

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) A képernyő figyelése akkor a legkevésbé fárasztó, ha a képernyő 20° -ban hátradöntött és síkja a képernyőt végző személyre merőleges. A képernyőt a vízszintes nézési sík alatt kell elhelyezni, úgy, hogy a szemlélendő tartomány 0° - 60° között legyen. A nézőtávolság átlagosan 500 mm legyen, de ne legyen 400 mm-nél kisebb, Asztal magassága 750-800 mm között van, A lábtér minimális szélessége 580 mm, a lábtér magassága a beülési irányból minimum 690 mm. A talpak nyugalmi helyzetben a padlón legyenek, A térdek 90 - 95° -ban hajoljanak be, Kiegyenesedett hátnál a karunk 90 - 95° -ban hajlított, és az asztal lapján feltámaszkodjon.

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Széken külön állítható az ülőmagassága és a háttámla magassága, a karfája állítható magasságú, ötpontos alátámasztású A munkazónák vízszintes határai férfiak és nők tekintetében 1 050 mm, illetve 1 200 mm Képernyős munkahelyek megvilágítása az MSZ EN 12 464 -1:2003 jelű szabvány 4.11 pontja alapján

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Munkahelyek, gépek,berendezések üzemeltetésének biztonsága Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia munkavédelmi üzembe helyezése Munkavédelmi szempontból üzembe kell helyezni: Munkáltató által veszélyesnek minősített létesítményeket,, munkaeszközöket, munkahelyeket, technológiákat Az 5/1993. (XII. 26) MüM rendelet mellékletében felsorolt veszélyes munkaeszközöket A hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközöket Az üzembe helyezés előtt el kell végezni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot (munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység) – eredményét írásban kell dokumentálni Munkavédelmi üzembe helyezést a munkáltató írásban rendeli el

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Karbantartás Célja a technikai eszközök műszaki állapotának és működési biztonságának fenntartása, a rendeltetésszerű felhasználás biztosítása A kezelési és karbantartási műveleteket a használati és kezelési útmutató (gépkönyv, stb.) tartalmazza A karbantartások gyakoriságát – ha a karbantartási előírások nem tartalmazzák – a műszaki és üzemeltetési tapasztalatok alapján kell meghatározni A karbantartások elvégzését dokumentálni kell

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatok Ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni azokon a nem veszélyes munkaeszközökön, amelyeken: a munkahelyen történő első felállításnál vagy használatnál szerelési műveletet végeztek A munkaeszközt áthelyezték, és az új helyen történő felállítás érdekében szét vagy összeszerelték, Ha a munkáltató ellenőrzésre kötelezettnek nyilvánította Időszakos ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni azokon a nem veszélyes munkaeszközökön, amelyeken: Használat során bekövetkező vagy egyéb ok miatt veszélyhelyzetet idézhet elő Ha a gyártó vagy jogszabály előírja az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Időszakos biztonsági felülvizsgálatok Időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében ellenőrizni kell: a veszélyes technológiákat Az Mvt. 21. § (2) bekezdésében meghatározott munkaeszközöket Azokat, amelyek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy kezelési dokumentáció előírja Időszakos biztonsági felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a technológia, munkaeszköz megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek Elvégzése munkabiztonsági szaktevékenység, technológia vizsgálatát csak munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező végezheti Gyakorisága: előírások szerint, de legalább 5 évenként

Munkavédelmi oktatás (általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére) Villamos berendezések időszakos ellenőrzése Ellenőrző felülvizsgálat az üzemeltetés megkezdését megelőzően Az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveletekénk szabványossági felülvizsgálattal Időszakos ellenőrző felülvizsgálat áramvédő kapcsolókon havonta szerelői ellenőrzéssel kéziszerszámokon és biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel Egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal