Készítette: Mészáros Ádám Arany János Készítette: Mészáros Ádám A prezentáció 2013-nál újabb Office csomaggal működik megfelelően!
Ifjúkora Arany János 1817. március 2-án született Bihar megyének ma Romániához tartozó, Nagyszalonta községében. Apja, Arany György olyan családból származott, amely Bocskaitól kapta a nemességet, a hajdúk letelepítésekor. Arany János születésekor Arany György és Megyeri Sára már egyáltalán nem fiatal. János leánytestvére asszony, a többi gyerek pedig halott.
íróvá válása 1845 nyarán írta az Elveszett alkotmány című szatirikus eposzt, amelyet beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposzpályázatára. A mű meg is jelent a Kisfaludy-társaság Évlapjai VII. kötetében.
A szabadságharc után A világosi fegyverletétel után nem tartóztatták le, rövid bujdosás után közéleti szerepet nem vállalva visszatérhetett Szalontára.
A M.T.A. tagja Szalay László elhunytával a Magyar Tudományos Akadémia titkára lett. 1865. január 26-tól, majd az új alapszabályok kihirdetése után, 1870. január 17-én a közgyűlés főtitkárrá nyilvánította
Halála és temetése 1868-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg nála. 1882. október 22-én déli 12 órakor elhunyt Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia palotájában, élete 66., házasságának 42. évében. Temetésére október 24-én, délután 3 órakor került sor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a református egyház szertartása szerint.
Költeményei Elbeszélő költeményei: Toldi Toldi estéje Buda halála A nagyidai cigányok A Bolond Istók Toldi szerelme
Költeményei Lírai költeményei: A rab gólya Nemzetőr-dal Leteszem a lantot Családi kör Kertben Visszatekintés A lejtőn
Költeményei Ismertebb Balladái: Mátyás anyja A walesi bárdok Szondi két apródja Az örök zsidó Tengerihántás A kép-mutogató
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET