Szakdolgozatírás formai követelményei Pándi Dóra Edit TE könyvtáros

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. 4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

A szabad felhasználás esetei 34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. (2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja. A szerzői jog megsértésének következményei vannak!

Plágium! Más szerző szellemi termékének felhasználása a forrás és a szerző megnevezése nélkül. Más szellemi termékének sajátunkként való feltüntetése. Akkor is ha: ha nem azonosítható be egyértelműen, ha nem megalapozott.

Hivatkozás Az idézet forrásának és szerzőjének pontos megjelölése az átvevő műben. A kutatási téma szakirodalmának feldolgozása, elméleti alapvetés. Mások gondolatainak összevetése a sajátjainkkal. Saját gondolataink alátámasztása. Legyen megalapozott: Az idézet beleillik a saját egyedi művünk gondolatmenetébe.

Formailag Az idézett szöveget egyértelműen jelezni kell. Egyértelműen megállapíthatónak kell lennie az idézett (szó szerinti vagy tartalmi) részletnek, el kell különülnie a saját szövegtől. A szó szerinti idézetet idézőjelek közé kell tenni.

A kereső kérdés Nagyon fontos a megfelelő kereső kifejezések megalkotása. Ne csak magyar nyelvű szakirodalomban gondolkodjatok! Fordítsátok le angolra és/vagy németre a kereső kifejezésetek és próbáljatok meg úgy is rákeresni az adatbázisainkban és a Google-ban.

Például: A téma „Az úszás jótékony hatása az emberi szervezetre” Például: A téma „Az úszás jótékony hatása az emberi szervezetre”. Miről írhatunk itt? Úszás, rehabilitáció, úszás+gyógytestnevelés, úszás+terápia, gyógyúszás. Másik: „A jó és a rossz edző”. Ez a téma felölelheti: edzői magatartás/viselkedés, pszichológia, pedagógia, nevelői tevékenység, edző személyisége, edző-sportoló kapcsolat. Próbáljuk meg minél több irányból megközelíteni a témánkat!

Egységesítés! A TF-en jelenleg nincs meghatározott, elfogadott hivatkozási stílus. A hivatkozások elkészítésénél nagyon fontos, hogy a dolgozaton belül végig egységes legyen! Mindenhol ugyanabban a formátumban, sorrendben szerepeljen! Ez vonatkozik az elemek sorrendjére és a központozásra is!

Idézés módjai Ha szó szerint idézem a szerzőt, például egy teljes mondatot emelek át a művéből. Ilyenkor a mondatot idéző jelbe kell tenni és pontosan jelölni, hogy honnan származik. Pl. „Az egyensúlyozási képesség fejlesztése a tornasport egyik legfontosabb és egyben legkomplexebb problematikája.” (Kiss, 1999. 39.) Tartalmi idézésnek nevezzük, ha csak gondolatot, gondolatmenetet veszek át, saját szavainkkal fogalmazzuk meg az idézett szerző gondolatait. Olyan esetben alkalmazzuk ezt, ha a gondolatot egy könyvből szerezzük, és felismerhető hasonlóság van a mondandóban, még akkor is, ha átfogalmazzuk a mondatot. Ilyenkor is jelölni kell a forrást, de az idézőjelet elhagyhatjuk.

Szövegközi hivatkozás formái Szó szerinti idézet esetén (A TF tudományos folyóirata, a Kalokagathia hivatkozási formája): A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámokat is (Kay, 2004. 43.). Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy, 1988a. 62.). Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző(;) választja el és a nevek alfabetikus sorrendben követik egymást (Frenkl, 2003; Gergely, 2004; Keresztes, Pluhár és Pikó, 2003). A szerzők neve minden esetben dőlt betűvel van feltüntetve!

Szövegközi hivatkozás formái Tartalami idézés esetén (A TF tudományos folyóirata, a Kalokagathia hivatkozási formája): Szöveg közben: (Haag, 2002). Két szerző esetében: (Sanders és Graham, 1995). Több szerző esetén, a nevek között vessző, az utolsó szerző előtt vessző: (Salvara, Bognár és Biró, 2002). 3 vagy több szerző esetén vagy kiírom mindet, vagy az „mtsai” rövidítést alkalmazom: (Lathrop és mtsai, 2001). Ha ugyannak a szerzőnek, ugyan abban az évben megjelent két különböző műve és mind a kettőre hivatkozunk: (Bognár, 2002a) később (Bognár, 2002b).

Szövegközi hivatkozás formái Szöveg közben: (Dubecz, 2009) Dolgozat végén, hivatkozásjegyzékben: Dubecz József (2009): Általános edzéselmélet és módszertan. Rectus Kft. Budapest.

Szerzőkkel kapcsolatos speciális esetek Prof., dr., ifj., stb. hivatkozáskor elhagyandó! Nem muszáj a szerző teljes nevét kiírni, elegendő „Szabó A.” Külföldi szerzők esetén a nyugati névsorrend miatt a keresztnevet mindig hátravetjük! Pl.: John Smith Smith, John Ha egy könyvnek szerkesztője van, azt a neve mellett zárójelben tüntetjük fel. Pl.: Kiss Tamás (szerk.) vagy Smith, John (ed.)

Dokumentum típusok Könyv; Könyvfejezet; Folyóiratcikk (internetes folyóirat); Internetes weboldal (nagyon szigorú keretek között); Korábban a témában készült doktori értekezés.

Könyvre való hivatkozás Szükséges adatok, melyeket fel kell tüntetni a tételben: az összes szerző nevét a kiadás évét a könyv címét a kiadó nevét a kiadás helyét (városnév)

Adatelemek forrása http://www.mek.oszk.hu/14300/14342/14342.pdf 1. Címoldal 2. címoldal verzója 3. borító Szerző Cím Év, kiadó és kiadás helye

Például Földesiné Szabó Gyöngyi , Gál Andrea és Dóczi Tamás (2010): Sportszociológia. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest.

Könyvfejezetre való hivatkozás Szükséges adatok, melyeket fel kell tüntetni a tételben: a fejezet összes szerzőjének nevét a kötetben megjelent sorrendben a kiadás évét a fejezet vagy tanulmány címét, ahogyan a kötetben szerepel a kötet szerkesztőjének nevét (szerkesztőinek neveit), ahogy a kötetben szerepel(nek) a kötet pontos címét a kiadó nevét a kiadás helyét (városnév) a fejezet vagy tanulmány első és utolsó oldalának oldalszámát

Például Gál Andrea (2005): Sociological Aspects of Mediated Women’s Sport. In: Földesi, Gyöngyi Szabó és Gál, Andrea (szerk.): New Social Conditions in Sport. MSTT, Budapest. 94-115.

Speciális dokuemtumtípus Könyvként hivatkozunk: konferencia kötetre, lexikonra, enciklopédiára. Könyvfejezetként kell hivatkozni: konferencia előadásra konferenciakötetben, lexikon és enciklopédia szócikkre.

Folyóiratcikkre való hivatkozás Szükséges adatok, melyeket fel kell tüntetni a tételben: az összes szerző nevét a folyóiratban megjelent sorrendben a megjelenés évszámát, amikor a cikk megjelent a cikk címét, ahogyan a folyóiratban szerepel a folyóirat pontos címét annak a folyóiratfüzetnek az évfolyamát, amiben a cikk megjelent annak a folyóiratfüzetnek a számát, amiben a cikk megjelent a cikk első és utolsó oldalának oldalszámát

Adatelemek forrása Külső borító, impresszum adatok, cikk.

Például Szőts Gábor, Sós Csaba, Petrekanits Máté és Frenkl Róbert (1997): A három makrociklusos felkészülési rendszer nyomon követése orális glukóz tolerancia teszt és spiroergometria segítségével junior korú úszókon. Testnevelés- és sporttudomány, 28. 1, 8-15.

Megjegyzés 1. ha az internen vagy adatbázisban találunk folyóiratot, melyen feltüntették a fent említett adatokat, akkor azt úgy írjuk le, mintha valóban a kezünkben lett volna a folyóirat! Ha interneten találtuk, akkor is úgy írjuk le, mint a nyomtatott példányt, de odarakjuk mögé az URL-t is. Például: http://mstt.hu/wp-content/uploads/MSSZ_201404.pdf

Internetcím Kerüljük a weboldalakra való hivatkozást, de lehetnek olyan esetek, amikor valami nagyon a témába vágó, és szakszerű anyagot találunk az interneten. Vagy esetleg egy PDF dokumentumot, mely nem írható le könyvként és folyóiratként se, de valamiért nagyon szeretnénk szerepeltetni. Wikipédiát nem ajánlott felhasználni!

1. eset olyan weboldalt szeretnék leírni, mely egy szakmainak tűnő anyagot tartalmaz, és még a szerző neve is fel van tüntetve Pincési László (2007): Sportolók kontra edző, viták, érvek, büntetések: Vita az edzővel: Janicsnak bejött, Husztinak nem. Elérhető: http://www.origo.hu/sport/20071026-sportolo-kontra-edzo-vitak-ervek-buntetesek.html?pIdx=4 Utolsó megtekintés ideje: 2015. december 02.

2. eset Nincs szerző, csak szakmai anyag Diszkoszvetés. Elérhető: http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_diszkoszvetes.htm Utolsó megtekintés ideje: 2015. december 02.

3. eset PDF fájlra hivatkozás Vágó Béla és mtsai: Edzői magatartás és szülői hozzáállás a sikeres atléták felnevelése és menedzselése érdekében. [PDF dokumentum] Elérhető: http://www.masz.hu/images/stories/SzakmaiIrasok/2012/jan_12/edzi%20magatarts%20s%20szli%20hozzlls.pdf Utolsó megtekintés ideje: 2015. december 02.

Kereszthivatkozás Amikor egy könyvben hivatkoznak valakire és mi is erre szeretnénk hivatkozni. Kerüljük! Ha mindenképen szeretnénk szerepeltetni akkor keressük meg az eredeti művet! Ha végképp nem tudunk hozzájutni és nem tudjuk kihagyni a dolgozatból, a következő módon tudjuk szerepeltetni.

Speciális eset: a kereszthivatkozás A hivatkozás jegyzékben mind a két mű összes adatát fel kell tüntetni!

Korábbi szakdolgozat Korábban a témában készült szakdolgozat, diplomamunka: Ezeket idézni nem szokás, viszont nagyon hasznos lehet. Hiszen ha valaki a mi témánkhoz hasonlót írt, egyszer már felderítette a terület szakirodalmát. Mindenképpen nézzük meg az ilyenek irodalomjegyzékét, mert nagyon jó kiinduló pont lehet, hogy mit használt fel. Így nagy segítséggel indulhatunk a szakirodalom feltérképezése során, hiszen valaki korábban már elvégezte a gyűjtést. Ilyenkor az érdekesnek vélt műveket személyesen is meg kell tekinteni! Nem csak bemásoljuk az irodalomjegyzékbe! Ez nem jelenti azt, hogy nekünk nem kell keresni semmit, hiszen akár több éves is lehet az a dolgozat, azóta számos új publikáció születhetett a témában.

A tartalomjegyzék elkészítése miatt a fejezetek címét érdemes a word-ben címsorokká alakítani. Ezekből a word automatikusan el tudja készíteni a tartalomjegyzéket a kijelölt oldalra.

Hiányzó kiadó és/vagy kiadási hely Vannak olyan kiadványok, melyeken nem szerepel a kiadó neve vagy a kiadás helye. Ha lehet külső forrásból kiderítjük, pl. könyvtári katalógus. Ha sehol sem található: [k. n.] = kiadó nélkül [h. n.] = hely nélkül [é. n.] = év nélkül Ritkán előfordul, hogy nincs szerző feltüntetve, ilyenkor a cím lesz az első adatelem és ez alapján soroljuk jegyzékbe a tételt.

Felhasznált irodalom A hivatkozott irodalom a tanulmány végére kerül a szerzők (első szerző) szerinti szigorú betűrendben felsorolva. Ugyanannak a szerzőnek a publikációit évszám szerinti sorrendben kell felsorolni.

Hivatkozási jegyzék VS. Irodalomjegyzék! A szövegben előforduló minden hivatkozásnak meg kell jelennie a dolgozat végén szereplő jegyzékben is! Vagy készíthetünk külön hivatkozási- és irodalomjegyzéket is.

Hivatkozási jegyzék VS. Irodalomjegyzék! A hivatkozási jegyzékben csak azok a tételek szerepelnek melyeket idéztünk a dolgozatban. A felhasznált irodalom/irodalomjegyzékben olyan tételek szerepelhetnek, melyeket a dolgozat írása kapcsán elolvastunk. Bibliográfia egy olyan lista, melyeket a témában fontosnak tartunk függetlenül attól, hogy elolvastuk-e vagy sem.

Képek jegyzéke Ha képet illesztünk be a dolgozatba hivatkozni kell rá, ugyanúgy, mint a művekre. A dolgozat írása közben készítsünk képaláírást, hiszen ez alapján tudjuk elvégezni a hivatkozást. Ajánlott a kép alá helyezni a szöveget. (Word-ben az ábrajegyzék beszúrása során rá kell kattintani a „Beállítások”-ra és ott kiválasztani a megfelelő stílust.) Pl. 3. ábra: A helyből távolugrás összesített eredményei. Ifj. Tóth János , Tóth János és Hamar Pál (2012): Iskolai testnevelésben és tanórán kívüli labdarúgó foglalkozásokon részt vevő 9-10 éves tanulók teljesítményének elemzése. Magyar Sporttudományi Szemle, 13. 49, 41-45.

Csatolandók Ne felejtsétek a szakdolgozathoz csatolni az alábbi dokumentumokat: Felhasználási engedély a TF Digitális könyvtár számára Eredetiségi nyilatkozat CD borító sablon Információk az alábbi URL-en érhetőek el http://tf.hu/szervezeti-felepites/kozkapcsolati-igazgatosag/tanulmanyi-hivatal/szabalyzat-es-kervenytar/diplomamunka

Köszönöm a figyelmet!