A válság hatása az energetikai befektetések finanszírozására Energiapolitikai Hétfő Esték 2009. június 8.

AZ ENERGIAPOLITIKÁT MEGHATÁROZÓ KERET A PÉNZÜGYI VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN Az energiastratégiával kapcsolatos korábbi megfontolások implict módon feltételezték, hogy a rendszerváltozás óta fennálló kedvező nemzetközi pénzügyi környezet továbbra is fennmarad AZ ENERGIAPOLITIKÁT MEGHATÁROZÓ KERET A PÉNZÜGYI VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN Beruházások alternatív energiaforrásokba Kiemelkedően kedvező pénzügyi környezet Folyamatosan növek-vő energiakeresletre irányuló várakozások Gyorsan növekvő globális gazdaság

AZ ENERGIAPOLITIKÁT MEGHATÁROZÓ KERET A PÉNZÜGYI VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN Az energiastratégiával kapcsolatos korábbi megfontolások implict módon feltételezték, hogy a rendszerváltozás óta fennálló kedvező nemzetközi pénzügyi környezet továbbra is fennmarad AZ ENERGIAPOLITIKÁT MEGHATÁROZÓ KERET A PÉNZÜGYI VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN Kiemelkedően kedvező pénzügyi környezet Gyorsan növekvő globális gazdaság Folyamatosan növek-vő energiakeresletre irányuló várakozások Beruházások alternatív energiaforrásokba Egyszerű hozzáférés olcsó tőkéhez Korlátlanul rendelkezésre álló szabad tőke a pozitív nettó jelenértékű beruházások finanszírozására Hub-and-spoke tőkeallokációs rendszer A pénzügyi rendszer – amely hatékony tőkeallokációt tett lehetővé – volt az egyik legfőbb mozgatórugó a globális gazdasági növekedés számára A gyors globális gazdasági növekedésről szóló előrejelzések jelentették az alapját a növekvő energiakeresletre vonatkozó várakozásoknak A hagyományos energiaforrások növekvő ára és az olcsó tőke jelentős beruházásokat tett lehetővé mind a hagyományos, mind a megújuló alternatív energiaforrások területén is

Az elmúlt évtizedben nem jött létre az ország legfontosabb céljait és korlátait figyelembe vevő energiastratégia, ezért a stratégiai jelentőségű kérdésekben a látszólag gondtalan sodródás volt a jellemző ENERGIASTRATÉGIAI KÉRDÉSEK MEGKÖZELÍTÉSE MAGYARORSZÁGON A PÉNZÜGYI VÁLSÁGOT MEGELŐZŐ IDŐSZAKBAN Energiaforrás Termelés Hálózat üzemeltetése Fogyasztás Energiaellátás biztonságának kérdése Sok szó, kevés tett: sodródás a status quo mentén Sok szó, kevés tett: sodródás a status quo mentén Valódi piaci integráció nem valódi aspiráció A biztonság nem jelent meg komoly megfontolásként a kereslet oldali intézkedésekben Gazdasági szempontok Merész álmok az alternatív energia források kihasználása kapcsán Olcsó tőke miatt, a gazdasági szem-pontok csekély korlátot jelentettek a stratégia kialakításában A szabályozás kiszámíthatatlan-sága állandó fék a beruházásokon Sok szó, de kevés tett a kereslet jobb kezeléséhez szükséges hatékonysági beruházások kapcsán Társadalmi attitűd Valódi társadalmi nyomás híján is kézzelfogható támogatások a zöld energia számára Valódi társadalmi nyomás híján is komoly zöld energia felfutás víziója Nem jelenik meg Minimális fogyasztói tudatosság a lakosság körében Az energiaellátás biztonságának kérdése nem kapta meg a neki kijáró súlyt Az olcsó tőke a képzelet szárnyalását tette lehetővé a hosszú távú tervezés kapcsán A társadalmi tudatosság minimális, és elsősorban a megújuló energiaforrások kapcsán jelenik meg

MI VÁLTOZOTT A PÉNZÜGYI VÁLSÁGGAL? A pénzügyi krízis a globális energia piac több alappillérét is megrázkódtatta MI VÁLTOZOTT A PÉNZÜGYI VÁLSÁGGAL? Csökkenő gazdasági növekedés Az „árnyék-bankrendszer” összeomlása Mérsékeltebb nö-vekedés az ener-giakeresletben Alternatív energia-források csökkenő attraktivitása Szűkülő pénzügyi források

MI VÁLTOZOTT A PÉNZÜGYI VÁLSÁGGAL? A pénzügyi krízis a globális energia piac több alappillérét is megrázkódtatta MI VÁLTOZOTT A PÉNZÜGYI VÁLSÁGGAL? Szűkülő pénzügyi források Csökkenő gazdasági növekedés Mérsékeltebb nö-vekedés az ener-giakeresletben Alternatív energia-források csökkenő attraktivitása A tőke drágábbá, helyenként elérhetetlenné válik Point-to-point allokáció váltja fel a tüskepontos rendszert A tőkeallokáció hatékonysága csökken A fejlett országok-ból a fejlődő or-szágokba irányuló tőketranszfer csökken, amely lassítja ezen országok konvergenciáját A globális gazda-sági növekedés alacsonyabb lesz, a korábban vártnál A lassuló gazdasági növekedés jelentős hatással lesz az energia-kereslet jelentős növekedését előrevetítő várakozásokra Az energiaipari beruházások megtérülése romlik A tőkehiány és a csökkenő energiaárak miatt a megújuló energiaforrásokba történő befektetések gazdasági szempontból kevésbé lesznek vonzóak Az „árnyék-bankrendszer” összeomlása

A MAKRO VÁLTOZÁSOK HATÁSA AZ ENERGIA STRATÉGIA KÖRNYEZETÉRE A szélesebb gazdasági környezetben végbemenő alapvető változások természetesen jelentős hatással lesznek a hazai energiastratégiával kapcsolatos megfontolásokra is A MAKRO VÁLTOZÁSOK HATÁSA AZ ENERGIA STRATÉGIA KÖRNYEZETÉRE Energiaforrás Termelés Hálózat üzemeltetése Fogyasztás Energiaellátás biztonságának kérdése A piaci alapú megoldások vonzereje a tőkehiány miatt csökken, ezért a kitermelő országok relatív ereje megnő A nukleáris energia vonzereje nő, bár a tőkehiány komoly akadályt jelent Az integrált energetikai piacok és a regionális hálózatok fontossága felértékelődik Továbbra sem szempont Gazdasági szempontok Alternatív energiaforrások vonzereje csökken A közpénzek szerepe fontosabbá válik a befektetések finanszírozásában A szűkös pénzügyi erőforrások koncentrációja nélkül a piaci integráció nem életképes Csökken az energiahatékony-ság javítására költhető pénzügyi erőforrás Társadalmi attitűd A gazdasági válság a társadalom figyelmét eltereli a fenntarthatósági kérdésekről Magyarország szá-mára a potyautas stratégia még vonzóbbá válik a zöld energia kérdésében Valószínűleg továbbra sem szempont A fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletet az energiafogyasztás hatékonysága irányába kell terelni

NÉHÁNY IMPLIKÁCIÓ A KÖZÉPTÁVÚ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIA SZÁMÁRA Magyarország az megváltozott környezetben nem engedheti meg magának a fókuszálatlanság és az álmodozás luxusát, ezek helyett egy koncentrált, pusztán néhány jól meghatározott célt szem előtt tartó stratégia megvalósítására van szükség NÉHÁNY IMPLIKÁCIÓ A KÖZÉPTÁVÚ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIA SZÁMÁRA Energiaforrás Termelés Hálózat üzemeltetése Fogyasztás Diverzifikáció fontosabb lesz, mint korábban Fókuszált stratégia: Kevesebb pénzügyi erőforrást kell koncetráltan felhasználni Valószínű diverzifikációs irányok: Nem tradicionális kitermelési lehetőségek (pl, makói gáz) Lokális energia Észak-déli gázvezeték LNG terminál az Adrián Kézzelfogható megtérülésű alternatív energia projektek Nukleáris energiatermelő kapacitás növelésének vizsgálata A kogenerációs technológiával előállított energia támogatásának ésszerűsítése Bioetanol és biodízel támogatás felülvizsgálata NETS projekt megvaló-sításának támogatása a gázellátás biztonsá-gának növelésére Integrált régiós árampiac kialakítása nagyobb prioritást kap Csak limitált hazai erőforrások lesznek hálózat fejlesztésre Nincsenek források a torz energia támogatási rendszer fenntartására Fenntarthatósági szempontból sokkal fontosabb a fogyasztók figyelmét az energiafogyasztás hatékonyságára helyezni az alternatív energia-előállítás sulykolása helyett Az EU pénzek lehetőséget adnak a laskossági infrastruktúra energiahatékonyságá-nak javítására