A gyermekek nevelésének megerősítése (VII. fejezet)  - Hol vannak a gyermekek? „terek fölötti uralom helyett folyamatok elindítása” - A gyermekek etikai nevelése „a jó készségek és a jó iránti érzelmi vonzódás kialakítása” - A büntetés ösztönző ereje „a személyes szabadság érlelődéséhez tartozik” - Türelmes realizmus türelmes = nem azonnal akarok mindent megoldani realizmus = nem vele akarjuk megváltatni a világot - A hit továbbadása

ki az, akit nevelni akarunk kik akarnak nevelni mire akarnak nevelni a folyamat pasztoráció és katolikus iskola

„Add nekem a gyermek első hat évét és azt teszek vele, amit akarok „Add nekem a gyermek első hat évét és azt teszek vele, amit akarok!” (Piaget) a bevésődési folyamatok erősek (K.Lorenz) genetika és a külső befolyás viszonya: 60-40% „hozott anyagból dolgozunk.” nem veszi el a felelősségünket, inkább megnöveli (a megértés feladat)

kik akarnak nevelni

A hiteles felnőttség vö. a válások nagy száma (érvénytelenítések legmagasabb százaléka: éretlenség) - felelősséget vállalunk a tettekért

hitelesség: „Amikor apám visszatér szentáldozás után a padba, mellém térdel és ránézek – nincs szükségem semmi magyarázatra az Oltáriszentségről.”  

Nagyapa te csalsz. – mondja a kis unoka Nagyapa te csalsz. – mondja a kis unoka. Kevéssel korábban ültek le kártyázni, amikor elhangzott ez a mondat. – De honnan veszed ezt kislányom? – kérdez rá a nagypapa. – Onnan, hogy nem nézel a szemembe.

mire akarnak nevelni

a jóra (a felszínes jó) - szlogenek – ovis hittan – a jóság - megfelelési kényszerek - neki jobb legyen, mint nekem volt

pozitív példák: - a jót a rossz ellenében - a rosszal is szembe kell nézni - a jóban való megerősítés - a szokások kiérlelése - nem mondunk senkiről sem

pasztoráció és katolikus iskola

érvek a katolikus iskolával szemben: - csak ártanak, mert elvonják a plébániai életből a fiatalokat - oktatási-nevelési célzattal jöttek létre, így nincs a hitre, a vallásos életre szóló komolyabb küldetésük

pozitív megközelítés: - a vallási szocializáció egyik helyszíne - a keresztény értelmiség reprodukálása

a katolikus iskolák szerepe megkérdőjelezhetetlen: - CIC. 803.-806.k. - II. vatikáni zsinat „Gravissimum Educationis Momentum” - A katolikus iskola (Róma, 1977)

A 2016/17-ös tanév - köznevelés - a pedagógusok 6,32%-a (11.894) összes gyermek, tanuló 6,8%-a (122.796 fő) (636 tagintézmény, 289 központ)

Váci egyházmegye lakos: kb. 1,1 millió katolikus: kb. 640 ezer 14-29 éves kb. 2600 aktív fiatal vasárnapi misére jár 14-29 éves kb. 1300 egyházi közösségi összejövetelre. Akikre számítani lehet kb. 1000 plébániák által közösségi tevékenységbe bekapcsolt fiatal van egyházmegyében

A katolikus iskolai pasztoráció főbb elemei: - a katolikus tanítás hiteles átadása az oktatásban, nevelésben, az intézményi élet mindennapos gyakorlatában, a tárgyak és jelképek szintjén - szintézis a hit és a műveltség, az hit és az élet között - keresztény antropológiára épülő értékrend, erkölcsi, közösségi és társadalmi normák - keresztény életszemléletre épülő színes, eleven közösségi élet és ennek későbbi igénye

- nem tabusítja a „külvilág” jelenségeit, megtanítja a hatások, lehetőségek, értékek mentén történő szelektálást, és valódi, a változó körülmények között is működő önálló orientálódást, felelősség-teljes cselekvést és érett gondolkodást, - hangsúly a nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztése érdekében a szülők és a pedagógusok együttműködésében, - a szülők, szülői közösségek partnerek, - az öregdiákok közösségei – hosszú távú elköteleződések

az együttműködés szükségessége: - liturgikus élet, - szentségek kiszolgáltatása, - hosszabb távú közösség-építés, - a rendelkezésre álló közös terek használata, - kapcsolati háló építése

„Mi magunk legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk a világban „Mi magunk legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk a világban.” (Gandhi)

Köszönöm a figyelmet!