Izrael nemzeti könyvtárának eredete - „Júda királyainak krónikái/évkönyvei”; „Izrael királyainak krónikái/évkönyvei” - Eszter könyve (görög): Achasvéros.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szent Pál missziós tevékenysége és a „pogánykeresztény” közösségek.
Advertisements

A kereszténység kialakulása. A vallási élet változásai a Római Birodalomban A görög-római vallás nem követelt meg hitet A lényeg a szertartásokon való.
Izrael Jézus idejében. 1. Vallási csoportok  Szaddúceusok. Legbefolyásosabb csoport voltak: A főtanács tagjai, a papok és a jeruzsálemi „arisztokrácia”
Kis országok – nagy örökség.  Földrajzi környezet  Jordán folyó – Holt-tenger  földművelés és állattenyésztés  Kánaán nevezik  XIII. században itt.
Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében.
A Horthy-korszak kezdete Trianoni békeszerződés. 1.Előzmények (a tanácsköztársaság bukása utáni időszak) a.) rövid életű, átmeneti kormányok alakulása.
Keletkezése és sugalmazottsága. Kánon és történeti hitelesség.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
Velence, a „víz városa”. Kialakulása: ◊Velence kialakulása egyaránt köszönhető a természetnek, illetve az ember munkájának, környezeti feltételeit viszont.
2011. évi zárás Készítette: Juhász Ágnes. 1. Zárást megelőző feladatok  Leltározás  Folyószámla egyeztetés (kapcsolt vállalkozásoktól egyenlegkérés)
Kezdő Ének Mialatt mély csend borult mindenre, és az éjszaka sietôs útja közepén tartott, mindenható Igéd, Urunk, királyi trónjáról eljött közénk. (Bölcs.
Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest,
A Honfoglalás. A Kárpát-medence a honfoglalás előtt  Római uralom vége  hun uralom  Attila halála  hun uralom   germánok uralma Kárpát-medence.
Az Európai Unió gazdasági joga II. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
Izrael „történelem előtti” kora. 0. Mi az a „történelem előtti kor”? A zsidó történetírás Kr.e körül jelent meg Kánaánban:  Az éppen megszülető.
Bioetika I. Jegyzet: Somfai Béla SJ: Bioetika vázlatok
Erkölcsteológia - I. Jegyzet: Dr. Veres András: Erkölcsteológia megtalálható.
A nemzeti eszme Magyarországon. Ma mit értünk nemzeten? Szélsőségek: agresszív nacionalizmus elveszett a magyar nemzeti identitás.
Magyarország a két világháború között
Nemzeti Audiovizuális Archívum
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Berényi Eszter – Damásdi Judit
HÁZASSÁGI PEREK február 27. Jogász szak, nappali
A halál utáni élet Ifjúsági óra Békés.
Hogyan lehet sikeresen publikálni?
Készítette: Rubik László 5/c
A protestáns vallások terjedése Magyarországon
Az iskolai könyvtár telepítése, térszervezése és felszerelése
Gyűjtőköri szabályzat
Dr. Kovács László Főtitkár
Bibliaismeret I. – Ószövetség
(Dávid és Salamon uralkodása)
Jogi alapismeretek 2013.
Betekintés a református hit- és erkölcstan világába
Az Írások könyvcsoportja
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Öröklési szerződés és Köteles rész
Az iskolai könyvtár szolgáltatás típusai
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Oltáriszentség, Papság,
Elektronikus irat (elektronikus dokumentum) és elektronikus aláírás
Az orosz állam birodalommá válása a Romanovok idején
Kórházi könyvtárak lehetőségei a tudáspiacon
A „fény százada”.
Az erősödő náci állam vonzásában
JÓ REGGELT! MA JÓ NAPUNK LESZ !.
KOSSUTH LAJOS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY OROSHÁZA
Portugália.
II. A biblia tanítása istenről
A korai Egyház Az első közösségek.
Tartalékolás 1.
„16„Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem.” 17A tanítványai közül egyesek ezt kérdezték egymástól: „Mi az, amit.
Kommunizmus: Született: 1796 Apa: Gracchus Babeuf
a hegyoldalakat borító erdőket, és csodáltam a természet szépségét,
A mennyei világ lelki áldásai 2. rész
Hogyan lehet sikeresen publikálni?
Felebarát – vagy tán egészen az?
Vojtina ars poétikája Arany János, Íródott 1861-ben Budapesten,
A nemzeti irodalom megteremtése. 2.
Adatszolgáltatás a számlákról
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
Jézuskától - Jézus Krisztusig
Állandó és Változó Nyomású tágulási tartályok és méretezésük
A tradicionalista (normatív) szemlélet korszaka az orosz irodalomban 2. Эпоха традиционалистского (нормативного) художественного сознания в русской литературе.
Gadamer ( ) filozófiai hermeneutikája
A geometriai transzformációk
A részekre bontás tilalma és annak gyakorlati alkalmazása
A harmadik Magyar Köztársaság első évtizede
REGIONÁLIS KÉPZÉS REGIONÁLIS KÉPZÉS.
Előadás másolata:

Izrael nemzeti könyvtárának eredete - „Júda királyainak krónikái/évkönyvei”; „Izrael királyainak krónikái/évkönyvei” - Eszter könyve (görög): Achasvéros (Xerxész) perzsa uralkodó királyi könyvtára - 2Mak (Kr. e. I. sz.): Nehemiás alapította könyvtár; Júdás Makkabeus gyűjteménye Legfontosabb szempont: a könyvek iránti érdeklődés → fontos információk közlésének módja a könyv/írás (pl.: Jeremiás próféta: Jer 29,1) Miért akart Izrael népe könyvtárat létrehozni? - az ókori Közel-Keleten létező könyvtárak mintájára → Izrael a nagy civilizációkkal azonos fajsúlyú kultúrával bír - másik ok: a következő pont

Mózes törvényének könyve, Izrael identitásának sarokpontja - Izrael mozgalmas történelme, geopolitikai helyzete (Tenger útja: „hadiösvény”) - 3 alapvető esemény → törés a nép politikai, gazdasági és vallási életében Kr. e. 722 Kr. e. 701 (2Kir 18,14) Kr. e. 598 és 587 → államiság és a kultusz megszűnte, deportálások - Kr. e. 539 (Kürosz rendelete) → fokozatos visszatelepülés • újjáépítés, helyreállítás • konfliktusok a helyben maradt és az idegen lakossággal

- Ezdrás és Nehemiás reformja legitimációra szorult: „Mózes törvényének könyve” Ezdrás (Kr. e. V. sz.) Ezd 7,14: Mezopotámiából „az ő Urának törvényével a kezében” tér vissza Neh 8,1: a nép előtt felolvassa „Mózes törvényének a könyvét, amit az Úr Izraelnek adott” Jozija (Kr. e. 639-609) reformja 2Kir 22: alapja egy törvénykönyv 2Kir 23,21: a Jozija által elrendelt Húsvét aszerint zajlott le, ami a „szövetség könyvében meg van írva” (hasonló a Neh 8,14-15: sátoros ünnep) Dávid 1Kir 2,3: azt tanácsolja fiának, Salamonnak, hogy minden tettét a „Mózes törvényében írottaknak” megfelelően rendezze Józsue Józs 1,7-8: Mózes törvényének megfelelően kell cselekednie Józs 8,32.34-35: Ebal hegyén (Efraim hegyvidéke) kőre írja Mózes törvényét, majd az egész nép előtt kihirdeti Mózes Kiv 24,3-9: miután az Istentől a Sínai-hegyen átvette a törvényt egy „könyvbe” írta azt, és felolvasta az egész nép előtt - a törvény fensőbbrendűsége: minden döntés és tett viszonyítási pontja

Izrael nemzeti könyvtárának nagy könyvespolcai „Izrael nemzeti könyvtára” / héber Biblia vs. keresztény Biblia 1. Hiányzik a héber Bibliából: deuterokanonikus könyvek (protestánsok: apokrifek) - Ószövetség görög fordításának (Szeptuaginta/Hetvenes fordítás/LXX) többlete • Tób, Jud, 1-2Mak, Bölcs, Sir, Bár • Eszt és Dán görög nyelvű kiegészítései 2. Nem azonos a könyvek elrendezése (Tóra, Nebiim, Ketubim = Tenak) - héber Biblia: 24 könyv → három könyvcsoport Törvény → mag - csúcspont: Ter, Kiv, Lev, Szám, MTörv Próféták → a Törvény kommentárjai - „korábbi próféták”: Józs, Bír, 1-2Sám, 1-2Kir (történeti könyvek) - „későbbi próféták” „nagy próféták”: Iz, Jer, Ez „kis próféták”: Óz, Jo, Ám, Abd, Jón, Mik, Náh, Hab, Szof, Agg, Zak, Mal Írások → a Törvényről szóló elmélkedések Zsolt; Péld, Jób 5 tekercs: Rut, Én, Préd, Siralm, Eszt Dán, Ezd, Neh, 1-2Krón → protestánsok: 39 könyv (tartalmilag megegyezik a héber Bibliával csak más a csoportosítás - szétválaszt könyveket)

- a keresztény (katolikus Biblia): 45 könyv (lehet 44 és 46 is; Bár, Siralm, Jer) 3 könyvcsoport: a könyvek sorrendje a görög nyelvű Hetvenes fordítást vagy Szent Jeromos ókori latin fordítását, a Vulgatát követi Történeti könyvek • Ter-től az 1-2Mak-ig egyetlen narratív fonál: teremtés / bukás → Újszövetség • csúcspont a végén, az újszövetségben: a Krisztus esemény Bölcsességi könyvek → meditatív szünet a prófétai irodalom előtt Jób, Zsolt, Péld, Préd, Én, Bölcs, Sir Prófétai könyvek „nagy próféták”: Iz, Jer (+ Siralm, Bár [vö. Jer 36,4.32]), Ez, Dán „kis próféták”: Óz, Jo, Ám, Abd, Jón, Mik, Náh, Hab, Szof, Agg, Zak, Mal - a próféták látnokok, akik megjövendölik a Messiás (Krisztus) eljöttét A keresztény Ószövetség lezárása - Vulgata Malakiás könyve (Mal 3,23-24): „Nézzétek, elküldöm nektek Illés prófétát, mielőtt elérkeznék az én nagy és félelmetes napom. Ő újra fiaik felé fordítja az apák szívét, és apáik felé a fiaik szívét, nehogy elmenjek és átokkal sújtsam a földet” → Keresztelő Szent János (vö. Lk 1,17; Mt 17,10-13), az Ószövetség utolsó nagy prófétája, aki megnyitja a kaput a Messiás előtt (Mt 11,11-15; Lk 16,16)

Fontosabb kánonnal kapcsolatos kifejezések - protokanonikus (katolikus) → kánoni könyv (protestáns) - deuterokanonikus (katolikus) → apokrif (protestáns) - apokrif (katolikus) → pszeudoepigrafa (protestáns)

Tóra: Törvény, Mózes öt könyve, Pentateuchusz

Általános megjegyzések a.) Kánoni helye - az Ószövetség (TM, LXX) 5, egymással összefüggő könyvvel kezdődik - elbeszélések: időbeli sorrendben a világ teremtésétől Mózes haláláig b.) Elnevezése - Tóra („tanítás”, „tan”, „törvény”) - életrend - Mózes 5 könyve (hagyományos mózesi szerzőség) - Pentateuchusz (Tertullianus; Kr. e. II. sz.) • penta + teukhé = „öt tekercs” – öt tekercsből álló könyv • egységes műként keletkezett – gyakorlati okokból osztották öt részre (bár a tartalommal is kapcsolatos ez a szétbontás) c.) Az egyes könyvek elnevezése - a zsidók a kezdő főnévi vagy igei formával jelölik a könyveket (pl. Teremtés könyve: bərêšît = „kezdetben”) - a görög fordítás elnevezései valamit kifejeznek a tartalomból – ezeket vették át latin közvetítésével az európai nyelvek: Teremtés könyve (Genesis), Kivonulás könyve (Exodus), Leviták könyve (Leviticus), Számok könyve (Numeri), Második Törvénykönyv (Deuteronomium)

Az 5 mózesi könyv megközelítése a.) Szerkezete nagy vonalakban - Ter 1-11. fej.: Az univerzum eredete - Ter 12. fej - [Kiv; Lev; Szám] MTörv 34.fej.: Izrael eredete • Ter 12-50. fej.: A pátriárkák • Kiv / Lev / Szám / MTörv: Mózes műve b.) Az 5 könyv megértésének analógiája - a modern államok alkotmánya • hogyan született a nemzet és alkotmánya (történeti keretben jogi szövegek) c.) Izraelita „személyi igazolványa” - azonos: leszármazás, történelem, jog → alkotmány, mely ebből a 3 szempontból magyarázza Izrael létrejöttét → funkciója: a nemzettudat és a hovatartozás érzésének megformálása Kiindulópont: eredet: Izrael Istene = az univerzumot teremtő Istennel 1.) Izrael felmenői a pátriárkák - a vérségi kötelék (Ábrahám, Izsák, Jákob, illetve Jákob 12 fia [12 izraelita törzs ősatyja] egyikének leszármazottjai) 2.) Azonos történeti hagyomány: Izraelt a kivonulás népének tagjai alkotják 3.) Közös törvénykezés - jogforrás Isten, Mózes csak közvetítő • polgári jog • szakrális jog

A pátriárkák teológiai szerepe Ábrahám - ősatya, népnév (Júda - Jehud), szent város (Jeruzsálem - Hebron) - Izrael hitének alapja - Izrael egzisztenciájának paradigmája → Ábrahám Izrael számára az azonosulás alakja Izsák - a földhöz való jog (Ter 26,2-5) Jákob - a babiloni fogságból való visszatérés reménye József - a róla szóló elbeszélés eltérő jellegű - diaszpórában élő zsidók mintája

A kivonulás és „Izrael függetlenségi nyilatkozata” a.) Izrael alapító tapasztalata - Izrael közösségként lép elő - történelem (kollektív tapasztalat) + kultikus vonatkozás → szimbolikus jelentőség: Izrael szabadnak született b.) A pusztai vándorlás és a hosszú várakozás próbája - csodák - zúgolódás c.) Polgári és szakrális jog d.) Miért kell egy törvényt a pusztában kihirdetni - normatív idő és hely - Izrael jogi archívuma