Izrael nemzeti könyvtárának eredete - „Júda királyainak krónikái/évkönyvei”; „Izrael királyainak krónikái/évkönyvei” - Eszter könyve (görög): Achasvéros (Xerxész) perzsa uralkodó királyi könyvtára - 2Mak (Kr. e. I. sz.): Nehemiás alapította könyvtár; Júdás Makkabeus gyűjteménye Legfontosabb szempont: a könyvek iránti érdeklődés → fontos információk közlésének módja a könyv/írás (pl.: Jeremiás próféta: Jer 29,1) Miért akart Izrael népe könyvtárat létrehozni? - az ókori Közel-Keleten létező könyvtárak mintájára → Izrael a nagy civilizációkkal azonos fajsúlyú kultúrával bír - másik ok: a következő pont
Mózes törvényének könyve, Izrael identitásának sarokpontja - Izrael mozgalmas történelme, geopolitikai helyzete (Tenger útja: „hadiösvény”) - 3 alapvető esemény → törés a nép politikai, gazdasági és vallási életében Kr. e. 722 Kr. e. 701 (2Kir 18,14) Kr. e. 598 és 587 → államiság és a kultusz megszűnte, deportálások - Kr. e. 539 (Kürosz rendelete) → fokozatos visszatelepülés • újjáépítés, helyreállítás • konfliktusok a helyben maradt és az idegen lakossággal
- Ezdrás és Nehemiás reformja legitimációra szorult: „Mózes törvényének könyve” Ezdrás (Kr. e. V. sz.) Ezd 7,14: Mezopotámiából „az ő Urának törvényével a kezében” tér vissza Neh 8,1: a nép előtt felolvassa „Mózes törvényének a könyvét, amit az Úr Izraelnek adott” Jozija (Kr. e. 639-609) reformja 2Kir 22: alapja egy törvénykönyv 2Kir 23,21: a Jozija által elrendelt Húsvét aszerint zajlott le, ami a „szövetség könyvében meg van írva” (hasonló a Neh 8,14-15: sátoros ünnep) Dávid 1Kir 2,3: azt tanácsolja fiának, Salamonnak, hogy minden tettét a „Mózes törvényében írottaknak” megfelelően rendezze Józsue Józs 1,7-8: Mózes törvényének megfelelően kell cselekednie Józs 8,32.34-35: Ebal hegyén (Efraim hegyvidéke) kőre írja Mózes törvényét, majd az egész nép előtt kihirdeti Mózes Kiv 24,3-9: miután az Istentől a Sínai-hegyen átvette a törvényt egy „könyvbe” írta azt, és felolvasta az egész nép előtt - a törvény fensőbbrendűsége: minden döntés és tett viszonyítási pontja
Izrael nemzeti könyvtárának nagy könyvespolcai „Izrael nemzeti könyvtára” / héber Biblia vs. keresztény Biblia 1. Hiányzik a héber Bibliából: deuterokanonikus könyvek (protestánsok: apokrifek) - Ószövetség görög fordításának (Szeptuaginta/Hetvenes fordítás/LXX) többlete • Tób, Jud, 1-2Mak, Bölcs, Sir, Bár • Eszt és Dán görög nyelvű kiegészítései 2. Nem azonos a könyvek elrendezése (Tóra, Nebiim, Ketubim = Tenak) - héber Biblia: 24 könyv → három könyvcsoport Törvény → mag - csúcspont: Ter, Kiv, Lev, Szám, MTörv Próféták → a Törvény kommentárjai - „korábbi próféták”: Józs, Bír, 1-2Sám, 1-2Kir (történeti könyvek) - „későbbi próféták” „nagy próféták”: Iz, Jer, Ez „kis próféták”: Óz, Jo, Ám, Abd, Jón, Mik, Náh, Hab, Szof, Agg, Zak, Mal Írások → a Törvényről szóló elmélkedések Zsolt; Péld, Jób 5 tekercs: Rut, Én, Préd, Siralm, Eszt Dán, Ezd, Neh, 1-2Krón → protestánsok: 39 könyv (tartalmilag megegyezik a héber Bibliával csak más a csoportosítás - szétválaszt könyveket)
- a keresztény (katolikus Biblia): 45 könyv (lehet 44 és 46 is; Bár, Siralm, Jer) 3 könyvcsoport: a könyvek sorrendje a görög nyelvű Hetvenes fordítást vagy Szent Jeromos ókori latin fordítását, a Vulgatát követi Történeti könyvek • Ter-től az 1-2Mak-ig egyetlen narratív fonál: teremtés / bukás → Újszövetség • csúcspont a végén, az újszövetségben: a Krisztus esemény Bölcsességi könyvek → meditatív szünet a prófétai irodalom előtt Jób, Zsolt, Péld, Préd, Én, Bölcs, Sir Prófétai könyvek „nagy próféták”: Iz, Jer (+ Siralm, Bár [vö. Jer 36,4.32]), Ez, Dán „kis próféták”: Óz, Jo, Ám, Abd, Jón, Mik, Náh, Hab, Szof, Agg, Zak, Mal - a próféták látnokok, akik megjövendölik a Messiás (Krisztus) eljöttét A keresztény Ószövetség lezárása - Vulgata Malakiás könyve (Mal 3,23-24): „Nézzétek, elküldöm nektek Illés prófétát, mielőtt elérkeznék az én nagy és félelmetes napom. Ő újra fiaik felé fordítja az apák szívét, és apáik felé a fiaik szívét, nehogy elmenjek és átokkal sújtsam a földet” → Keresztelő Szent János (vö. Lk 1,17; Mt 17,10-13), az Ószövetség utolsó nagy prófétája, aki megnyitja a kaput a Messiás előtt (Mt 11,11-15; Lk 16,16)
Fontosabb kánonnal kapcsolatos kifejezések - protokanonikus (katolikus) → kánoni könyv (protestáns) - deuterokanonikus (katolikus) → apokrif (protestáns) - apokrif (katolikus) → pszeudoepigrafa (protestáns)
Tóra: Törvény, Mózes öt könyve, Pentateuchusz
Általános megjegyzések a.) Kánoni helye - az Ószövetség (TM, LXX) 5, egymással összefüggő könyvvel kezdődik - elbeszélések: időbeli sorrendben a világ teremtésétől Mózes haláláig b.) Elnevezése - Tóra („tanítás”, „tan”, „törvény”) - életrend - Mózes 5 könyve (hagyományos mózesi szerzőség) - Pentateuchusz (Tertullianus; Kr. e. II. sz.) • penta + teukhé = „öt tekercs” – öt tekercsből álló könyv • egységes műként keletkezett – gyakorlati okokból osztották öt részre (bár a tartalommal is kapcsolatos ez a szétbontás) c.) Az egyes könyvek elnevezése - a zsidók a kezdő főnévi vagy igei formával jelölik a könyveket (pl. Teremtés könyve: bərêšît = „kezdetben”) - a görög fordítás elnevezései valamit kifejeznek a tartalomból – ezeket vették át latin közvetítésével az európai nyelvek: Teremtés könyve (Genesis), Kivonulás könyve (Exodus), Leviták könyve (Leviticus), Számok könyve (Numeri), Második Törvénykönyv (Deuteronomium)
Az 5 mózesi könyv megközelítése a.) Szerkezete nagy vonalakban - Ter 1-11. fej.: Az univerzum eredete - Ter 12. fej - [Kiv; Lev; Szám] MTörv 34.fej.: Izrael eredete • Ter 12-50. fej.: A pátriárkák • Kiv / Lev / Szám / MTörv: Mózes műve b.) Az 5 könyv megértésének analógiája - a modern államok alkotmánya • hogyan született a nemzet és alkotmánya (történeti keretben jogi szövegek) c.) Izraelita „személyi igazolványa” - azonos: leszármazás, történelem, jog → alkotmány, mely ebből a 3 szempontból magyarázza Izrael létrejöttét → funkciója: a nemzettudat és a hovatartozás érzésének megformálása Kiindulópont: eredet: Izrael Istene = az univerzumot teremtő Istennel 1.) Izrael felmenői a pátriárkák - a vérségi kötelék (Ábrahám, Izsák, Jákob, illetve Jákob 12 fia [12 izraelita törzs ősatyja] egyikének leszármazottjai) 2.) Azonos történeti hagyomány: Izraelt a kivonulás népének tagjai alkotják 3.) Közös törvénykezés - jogforrás Isten, Mózes csak közvetítő • polgári jog • szakrális jog
A pátriárkák teológiai szerepe Ábrahám - ősatya, népnév (Júda - Jehud), szent város (Jeruzsálem - Hebron) - Izrael hitének alapja - Izrael egzisztenciájának paradigmája → Ábrahám Izrael számára az azonosulás alakja Izsák - a földhöz való jog (Ter 26,2-5) Jákob - a babiloni fogságból való visszatérés reménye József - a róla szóló elbeszélés eltérő jellegű - diaszpórában élő zsidók mintája
A kivonulás és „Izrael függetlenségi nyilatkozata” a.) Izrael alapító tapasztalata - Izrael közösségként lép elő - történelem (kollektív tapasztalat) + kultikus vonatkozás → szimbolikus jelentőség: Izrael szabadnak született b.) A pusztai vándorlás és a hosszú várakozás próbája - csodák - zúgolódás c.) Polgári és szakrális jog d.) Miért kell egy törvényt a pusztában kihirdetni - normatív idő és hely - Izrael jogi archívuma