Új Polgári Törvénykönyv és az egyesületek, alapítványok

Tartalom 1. Jogszabályi háttér 2. Általános szabályok 3. Egyesületek szabályai 4. Alapítványok szabályai 5. Változások az Új Ptk.-ban 6. 2016. március 15. napjáig teljesítendő kötelezettségek 7. Bíróság eljárása 8. Tipikus hibák 9. Okirat sablonok

Jelenlegi helyzet Országgyűlés 2013. februárban elfogadta a törvényt A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) Hatálybalépés: 2014. március 15. 2016. március 15. napját követően csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján működhetnek a korábbi jogszabályok alapján létrejött egyesületek, alapítványok. (Megfeleltetés)

További fontos jogszabályok 1.Civil törvény: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. Nyilvántartási törvény: A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. Törvény 3. Ptké.: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény

Segítség Jogszabálykeresés: http://www.njt.hu/ Nemzeti jogszabálytár El lehet indulni a magyarorszag.hu oldalról „Jogszabálykereső” Felnyíló szürke ablakban: Évszám: arab számmal beírni (2013) Sorszám : arab számmal beírni (5) Típus: lenyitható nyíl sávjaiból kiválasztani: (törvény)

A Ptk. szerkezete Kb. 1600 § Könnyebb áttekinthetőség : Könyvek, címek, fejezetek, paragrafuscímek, paragrafusok, bekezdések, pontok, alpontok Nyolc könyv Magánjog széles spektrumát magában foglalja: Családi jogi normák, jogi személyek általános szabályai, gazdasági társaságokról szóló joganyag bekerült a Kódexbe.

Ptk. Harmadik könyve A jogi személy könyv Az első részben: a jogi személy általános szabályai (létesítés, létesítő okirat, jogi személyek nyilvántartása, jogi személy szervezete és képviselete, jogi személy átalakulása) A második részben: az Egyesület fogalma, létesítése, tagsága, alapszabálya és szervei, megszűnése A hatodik részben: az Alapítvány fogalma, létesítése, vagyona, létesítése végintézkedéssel, az alapító okirat, az alapítói jogok gyakorlása, az alapítvány szervei, átalakulása, megszűnése.

Általános szabályok Jogi személy jellemzői: Saját név, székhely, ügyintéző és képviseleti szervek Tagoktól/alapítótól elkülönült vagyon, Önálló vagyoni helytállási kötelezettség Felelősség átvitel: ha a jogi személy tagja/alapítója a korlátolt felelősségével visszaélt, a megszűnéskor fennálló hitelezői követelésekért korlátlanul köteles helytállni. A Ptk. újítása a megengedő szabályozás: a jogi személy alapítói (tagjai) a létesítő okiratban eltérhetnek a szabályoktól, de vannak korlátok. Jogi személy létrejötte: a típusának megfelelő létesítő okiraton alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel

Általános szabályok A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei: - Jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezése név, székhely, cél/főtevékenység Jogi személyt létesítő személy neve, lakóhelye (székhelye) Vagyoni hozzájárulás értéke, rendelkezésre bocsátás módja, ideje Az első vezető tisztségviselő A jogi személy nevével kapcsolatos követelmények: névkizárólagosság névvalódiság, névszabatosság elve. A névben a jogi személy típusát (formáját) is fel kell tüntetni ! (Egyesület, alapítvány)

Meghívó: ha nem szabályos, ülés nem tartható, kivéve….. Általános szabályok A jogi személy szervezetének 4 típusa: tagi vagy alapítói döntéshozó szerv Ügyvezetés Felügyelő bizottság (tulajdonosi ellenőrzést lát el) Könyvvizsgáló (pénzügyi ellenőrzést lát le) Döntéshozatal módja: ülés tartásával vagy anélkül Meghívó: ha nem szabályos, ülés nem tartható, kivéve….. Jogi személy ügyvezetése: vezető tisztségviselő Jogi személy képviselete: vezető tisztségviselő A jogi személy törvényes működésének biztosítékai: Jogi személy törvényességi felügyelete (ügyész csak törv. ellenőrzés) Határozatok bírósági felülvizsgálata Állandó könyvvizsgáló Jogi személy átalakulása, megszűnése

Az egyesületek Az egyesület fogalma: Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.Ptk 3:63 § (2) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Civil tv: egyesület nem alapítható: a hatalom erőszakos megszerzésére/gyakorlására, kizárólagos birtoklására, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre az alapítás nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, illetve nem lehet törvény- vagy Alaptörvény-ellenes. fegyveres szervezet sem hozható létre, valamint olyan szervezet sem alapítható, amely csak állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladatot kíván végezni (pl. honvédelem). Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Egyesület Ptk: 3:64. § Létesítés 3:65. § Az egyesületi tag jogállása Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. 3:65. § Az egyesületi tag jogállása  Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesületi tagság magánügy !

Az egyesület alapszabálya 3:71. § Az alapszabály tartalmi elemei   Az általános kötelező tartalmi elemeken túl az egyesület alapszabályában meg kell határozni a tag jogait és kötelezettségeit; az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését; a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.

Az egyesület szervei 3:72. § Közgyűlés, küldöttgyűlés (Az egyesület legfőbb szerve)   Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 3:73. § A közgyűlés ülésezése  A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. A közgyűlés nem nyilvános; azon a - tagok, - az ügyvezetés meghívottak (a közgyűlés összehívására jogosult által) és tanácskozási joggal rendelkező személyek (az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján) vehetnek részt. (Kivétel: közhasznú egyesület)

Az egyesület szervei 3:77. § Az ügyvezetés ellátása 3:78. § Elnökség Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. 3:78. § Elnökség  Az elnökség három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

Az egyesület szervei 3:79. § A vezető tisztségviselői megbízatás Ha a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a megbízatása két évre szól.Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. 3:82. § A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei  ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. (+ közhasznú 50 MFt. éves bevétel felett) A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

Az egyesület megszűnése 3:83.§ Jogutódlással történő megszűnés: Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. 3:84. § A jogutód nélküli megszűnés okai: általános eseteken túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 3:85. § Rendelkezés a fennmaradó vagyonról: jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyont más hasonló (vagy ugyanolyan) célú közhasznú szervezetnek kell átadni. 

Az egyesület megszűnése 3:86. § A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén  1. A vezető tisztségviselők által e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítésnek van helye. Az igényt a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül lehet előterjeszteni. Érvényesítheti (az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló) tag vagy akinek a részére a fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni. 2. A hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben, ha a vezető tisztségviselő a fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. 3:87. § Választottbírósági eljárás kikötése: alapszabályban lehet kikötni a jogvitákra. Előny: gyors, hatékony eljárás, az eljárás nem nyilvános.  Mindez az egyesületi autonómiát erősíti.

Az alapítvány Az alapítvány fogalma: Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására Ptk 3:379 § (2) Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az alapítvány már nem csak tartós közérdekű célra, hanem magáncélra is létesíthető. Jogellenesen és nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző tevékenységre sem hozható létre. Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.

Az alapítvány Az alapítvány célja nem szolgálhatja az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekeit. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek szerződés szerint járó díjazása. 3:380. § Alapítvány létesítése több alapító által  Több személy együttesen is létesíthet alapítványt. Ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják. 3:381. § Az alapításra vonatkozó jognyilatkozat visszavonása  Az alapító a nyilvántartásba történő bejegyzés jogerőre emelkedéséig vonhatja vissza az alapításra vonatkozó jognyilatkozatát.

Az alapítvánnyal kapcsolatos speciális szabályok Csatlakozó: aki a már nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni kíván. Feltételeit az alapítónak az alapító okiratban kell meghatározni. Vagyon: nincs minimális vagyon nagyság, alapítványi céltól függ. Az alapító két módon ruházhatja át a vagyont az alapítványra: A működés megkezdéséhez szükséges vagyont a kérelem benyújtásáig, A teljes vagyont a nyilvántartásba vételtől számított 1 éven belül. 3:384. § Az alapítvány vagyonának kezelése, védelme  Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni. Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Családi alapítvány létesítésének lehetősége.

Az alapítvánnyal kapcsolatos speciális szabályok Kedvezményezett: az alapítvány jogosultja, az alapítványi vagyon valós címzettje. Csak a juttatott vagyon hozadékát használhatja fel. A vagyon felélésére csak akkor jogosult, ha erre az alapító kifejezetten felhatalmazta. 3:386. § Az alapító és hozzátartozója mint kedvezményezett  Az alapító és a csatlakozó lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Az alapító és a csatlakozó hozzátartozója is lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása. Alapítvány létesíthető halál esetére végrendeletben vagy öröklési szerződésben.

Az alapító okirat 3:391. § Az általános kötelező tartalmi elemeken kívül az alapítvány alapító okiratában meg kell határozni a)az alapítvány határozott vagy határozatlan időre történő létesítését, határozott időre történő létesítésnél a határozott időtartamot; b)az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait; c)a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre szóló voltát, határozott idejű kuratóriumi tagság esetén a határozott időtartamot, továbbá a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; d) a kuratóriumi tagsági díjazás megállapításának szabályait. A jogszabály felsorolja a szükség szerinti (nem kötelező) rendelkezéseket is. Az alapítvány célja fő szabály szerint nem módosítható. Vannak kivételek.

Alapítói jogok gyakorlása Az alapítói jogok (kötelezettségek) akkor ruházhatók át, ha az alapító a vagyoni juttatást teljesítette. Az alapító halála (jogutód nélküli megszűnése) esetére kinevezheti jogutódját. Egyes alapítói jogok gyakorlására alapítványi szervet is kijelölhet. Ha nincs megfelelő személy vagy szerv az alapítói jogok gyakorlója a nyilvántartó bíróság. Több alapító a jogait testületként gyakorolhatja, de választhatják az egyesületi szabályokat is.

Az alapítvány szervei Az alapítvány kötelező szerve a kuratórium. A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis. Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet. A kuratóriumi tagokat határozott vagy határozatlan időre lehet kijelölni vagy megválasztani. A kuratórium évente legalább egyszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze. Az alapító okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. Az elnököt az alapító köteles jelölni, de az alapító okirat lehetővé teheti a kuratóriumi tagok egymásközti választását. A többi szervről az alapító szabadon határoz. Lehet felügyelő bizottság, aki a kuratóriumot ellenőrzi. 

Az alapítvány megszűnése, átalakulás Az alapítvány megszűnhet jogutódlással vagy jogutód nélkül. Az alapító az alapítványt nem szüntetheti meg. Más jogi formába nem alakulhat át, csak alapítvánnyal egyesülhet és két/több alapítványra válhat szét. Jogutódlás esetén az eredeti alapítványi célt meg kell őrizni. Csak akkor szüntethető meg, ha a célját megvalósította / lehetetlenné vált és módosításra nincs lehetőség. Jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyonára az alapító okiratban megjelölt személy tarthat igényt. Az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót és ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az általuk az alapítványnak juttatott vagyont. Rendelkezés hiányában a nyilvántartó bíróság dönt a vagyonról.

Változások az új Ptk.-ban egyesületre 1. Az egyesület fogalmából az önkéntesség és önkormányzat kimarad 2. A tagoktól elkülönült önálló vagyonnal kell rendelkezni. 3. Létrehozáshoz nem kell közgyűlést tartani, elég 10 fő egybehangzó akaratnyilatkozata. 4. A vagyon nem osztható fel a tagok között, nyereség sem juttatható. 5. Tagok mögöttes felelőssége. 6. Egy tag egy szavazat, de lehet különleges jogállású tag. 7. Részletes szabályok a tag egyesületből való kizárására. 8. Részletesebb szabályok az egyesület szerveire: Közgyűlés tartása évente kötelező (volt szükség szerint, de..) Vezető tisztségviselői jogviszony 5 év. Egyszem. üv. csak tag. Felügyelőbizottság egyes esetekben kötelező. 9. Vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének szabályozása. 10. Átalakulás korlátai. 11. Lehetőség végelszámolásra, felszámolásra, választott bírósági eljárásra.

Változások az új Ptk.-ban alapítványra 1. Lehetőség magánalapítványra, nem kell közérdekű célkitűzés. 2. Gazdasági tevékenység korlátai. 3. Vagyon juttatásának módja. (korábban különbség volt ebben a nyílt és zárt alapítvány között) 4. Többes alapítás részletes szabályai. 5. Alapító és alapítvány elvi elkülönülése mellett növeli az alapítói jogokat Vagyon visszakövetelés csak a jogerős bejegyzésig. Alapító és hozzátartozója kedvezményezetti korlátozása és kivételek. Nem lehet módosítással a vagyont csökkenteni. Megszűnő alapítvány vagyonáról rendelkezés korlátozása. 6. Főszabály szerint a jövőre nézve (bír. nyilv) jön létre, kivétel végrendelettel (öröklési szerz.) az alapító halálra visszamenőleges hatállyal. 7. Lehetőség az alapítói jogok átruházására. 8. Az alapítványi célvagyon kezelő szervét leegyszerűsíti. Kuratórium, kurátor, összeférhetetlenségi szabályok. 9.Felelősségi szabályok a kurátorokra is vonatkoznak. Felügyelő bizottság lehetősége. 10. Átalakulás korlátai. 11. Megszűnik az alapítvány, ha 3 éven át nem folytat érdemleges tevékenységet. 12. Az alapítvány megszűnése esetén is le kell folytatni a végelszámolást/felszámolást.

2016. március 15. napjáig teljesítendő kötelezettségek Már teljesíteni kellett: Beszámoló készítési és közzétételi kötelezettség évente (OBH) Közhasznú jogállás megújítása (2014.05.31.) 2014.március 15. után: a hatályba lépéskor a törvényszéki nyilvántartásba már bejegyzett egyesületek, alapítványok stb. az első változásbejegyzési eljárás alkalmával, de legkésőbb 2016. március hó 15. napjáig kötelesek a létesítő okiratukat az új Ptk.-nak megfeleltetni. 2016. március 15. után: A létesítő okiratnak meg kell felelni az új Ptk. szabályainak. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, új keltezéssel ellátott létesítő okiratot változásbejegyzési kérelemhez csatolva kell benyújtani a törvényszék részére. Segítség: A kérelem formanyomtatványok letölthetők: www.birosag.hu (http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok) Okirat sablonok: (http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok)

A 2016. március 15. határidő elmulasztása Az egyesület és az alapítvány 2016. március 15. napját követően már csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. Mulasztás szankciója: törvényességi felügyeleti eljárásban kirótt pénzbírság Kötelezettség vállalás esetén a vezető tisztségviselő felelőssége A változás bejegyzési eljárásban főszabály szerint nincs kötelező jogi képviselet és elektronikus út, de…..

A bírósági eljárás a megfeleltetéssel összefüggésben A létesítő okirat módosításához a legfőbb szerv döntése kell. Módosításnál figyelemmel kell lenni: az új Ptk. általános szabályaira, Az egyesületekre, alapítványokra vonatkozó speciális szabályokra, A civil törvényre (Ectv: 2011. évi CLXXV.tv.) Speciális jogállású szervezetre (sportegyesület,) vonatkozó külön jogszabályokra Csatolni kell a változás bejegyzési kérelemhez: A változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot, A létesítő okirat módosítását elhatározó közgyűlés jegyzőkönyvét, jelenléti ívet, Tisztújítás esetén a feladatvállaló nyilatkozatot, Székhelyváltozás esetén a székhely használati engedélyt, tul. lapot,

A bírósági eljárás a megfeleltetéssel összefüggésben 2015.01.01-től ÁNYK formanyomtatványok bevezetése. A használathoz külön program telepítése szükséges. www.birosag.hu oldalon. Változás bejegyzési kérelem-nyomtatvány: Egyesületekre: PK – 101 V Alapítványokra: PK – 102 V A nyomtatványokat a kérelmező választása szerint be lehet nyújtani: Elektronikusan az ügyfélkapun keresztül, Papír alapon. A beadványokat kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő: a pártok stb. ha a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri, (ÁNYK űrlap „K” lapja: a kérelemhez kizárólag a 11/2010.(II.29.) KIM rendeletben meghatározott mintaokiratot lehet csatolni., csak nem közhasznú egyesület és alapítvány esetében) valamint ha a szervezet közhasznú jogállású.

A bírósági eljárás a megfeleltetéssel összefüggésben Eljárásra jogosult: Egyesületek esetén a nyilvántartásban szereplő képviselő Alapítvány esetén az alapító vagy alapítók. A változás bejegyzési eljárásban valamennyi iratot teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell benyújtani. (eredetben, 2 tanú hitelesítése mellett) Mennyibe kerül a változásbejegyzés iránti eljárás?  Az egyesületek és alapítványok nyilvántartási eljárásai továbbra is illetékmentesek.  Eljáró bíróság: a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék (megyeszékhelyen). A nyilvántartás közhiteles és nyilvános. (Az új nyilvántartás adatai az interneten azonosítás nélkül bárki számára hozzáférhetők.)

Tipikus hibák Az ügyészség törvényességi „felügyeletet” gyakorol… (nem ellenőrzést) A tag kizárási eljárásának szabályait az alapszabályban kell megállapítani, nem a Fegyelmi Szabályzatban. A jogi képviselő nem igazolja, hogy az egységes létesítő okirat megfelel a létesítő okiratmódosítások alapján hatályos tartalomnak. Az egységes okiratból nem tűnik ki a változás. A közgyűlés jelenléti ívének tartalmazni kell a jelenlévők nevét, lakóhelyét (székhelyét), aláírását. Az egyesület ügyvezető/felügyelő szerv tagjainak nyilatkozni kell a tagság elfogadásáról, és Ptk, civil tv-ben foglalt kizáró ok nem áll fenn. Az egyesület létesítő okirata nem tartalmazza az általános szabályok szerinti kötelező elemeket: tagjegyzék, tagdíj aktuális összege, elnökség tagjai. A közgyűlés időpontját megelőzően tagsági jogok, kötelezettségek nem gyakorolhatók, nincs visszamenőleges hatály. A tag kilépést az elnökség általi hozzájáruláshoz kötik. Ez sérti az önkéntesség elvét is és jogszabálysértő.

Tipikus hibák Meghívó kézbesítése során a „megfelelő határidő” értelmezése. ( 3 nap kevés lehet) Elektronikus úton történő közgyűlési meghívó lehetősége. (alapszabályban) Az alapszabály egyik pontja szerint a közgyűlést az elnök hívja össze, a másik pont szerint a vezetőség. A közgyűlés évente legalább egyszer ülésezik. Ritkább nem lehet ! A közgyűlés nem nyilvános. A határozat képességet minden határozat hozatalnál vizsgálni kell. Hibás rendelkezés: „szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, ellentétes a szavazategyenlőség elvével. A közgyűlés a szavazás módjáról nem dönthet az egyes napi rendi kérdéseknél, azt az alapszabálynak kell tartalmazni. Szavazategyenlőség fogalmilag kizárt, ha a határozatképességhez mind három tag jelenléte kell. Jogi személynek a nyilvántartásba bejegyzett képviselője képviseleti jogának feltételhez kötése.

Okirat sablonok Vége KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Segítség http://www.njt.hu/ Nemzeti jogszabálytár A kérelem formanyomtatványok letölthetők: www.birosag.hu (http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok) Okirat sablonok: (http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok) Változás bejegyzési kérelem-nyomtatvány: Egyesületekre: PK – 101 V Alapítványokra: PK – 102 V