Az EKE NTDI - DIGITÁLIS PEDAGÓGIA PROGRAM tartalmi elemei - 2017 OKTATÁSKUTATÁS, OKTATÁSFEJLESZTÉS, NEVELÉSTUDOMÁNY MÜHELYKONFERENCIA 2017. Május 8. Eger Komenczi Bertalan Az EKE NTDI - DIGITÁLIS PEDAGÓGIA PROGRAM tartalmi elemei - 2017 Eszterházy Károly Egyetem, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék http://www.ektf.hu/~kbert kbert@ektf.hu 1

EKE NTDI - DIGITÁLIS PEDAGÓGIA PROGRAM 2017 A program ismertetése A program fókuszpontjai EKE NTDI DIGITÁLIS PEDAGÓGIA PROGRAM Szigorlati tételek a Digitális Pedagógia program résztvevői számára

Az IKT a hatékony tanári/kutatói munka feltételei megteremtésének, fenntartásának és folyamatos továbbfejlesztésének alapvető háttér infrastruktúrája. HUMAN PERFORMANCE TECHNOLOGY Az IKT a módszertani megújulás katalizátora, amely korábbi módszerek hatékonyabb illetve új formáit, vagy teljesen új módszerek alkalmazását teszi lehetővé. Az IKT a tanári és kutatói munka során jól használható elektronikus információkezelési és kommunikációs technika.

Nem tudatos/implicit tanulás Informális tanulás Külső irányítás Formális oktatás Nem formális képzés Önirányítás-család-társadalom Környezet – média - kommunikáció A tanulás formái I.

Random/implicit/nem-tudatos tanulás Tartalom Tanácsadás Támogatás Tanítás Tudatos tanulás A tanulás formái II.

ET3S tervezése és fejlesztése Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszer Az ismeretanyag/tananyag témaköreinek transzformációja a tanítás eredményességét fokozó hatás- illetve eszközrendszerré. Tanítás Tartalom Ismeretanyag / tananyag Tanácsadás Támogatás Teljesítmény/folyamat centrikus fejlesztői filozófia

MŰVELTSÉG Teljesítmény Teljesítménytámogatás Tudásmenedzsment Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszer Tanácsadás Tartalom Teljesítmény Kompetencia Ismeret, tudás, készség Támogatás MŰVELTSÉG Tanítás Teljesítménytámogatás Tudásmenedzsment HUMAN PERFORMANCE TECHNOLOGY

http://ektr.uni-eger.hu/

Az IKT új humán információs és kommunikációs technológia, amely a természetről és társadalomról való gondolkodásunkat is befolyásolja, új nézőpontokat és szemléleti kereteket nyújt az értelmezésnek és az elemzésnek a neveléstudomány területén is. Az IKT a hatékony tanári/kutatói munka feltételei megteremtésének, fenntartásának és folyamatos továbbfejlesztésének alapvető háttér infrastruktúrája. HUMAN PERFORMANCE TECHNOLOGY Az IKT a módszertani megújulás katalizátora, amely korábbi módszerek hatékonyabb illetve új formáit, vagy teljesen új módszerek alkalmazását teszi lehetővé. Az IKT a tanári és kutatói munka során jól használható elektronikus információkezelési és kommunikációs technika.

Az IKT új humán információs és kommunikációs technológia, amely a természetről és társadalomról való gondolkodásunkat is befolyásolja, új nézőpontokat és szemléleti kereteket nyújt az értelmezésnek és az elemzésnek a neveléstudomány területén is. HUMAN PERFORMANCE TECHNOLOGY Multimédia definíció E-learning módszertan E-learning definíció A TK mezovilág modellje A TK kommunikáció-középpontú modellje Az elektronikus információkezelés alapformái Az elektronikus tanulási környezetek jellemzői Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai - elméleti megközelítések és modellek

Hogyan módosulnak a tanulás és a tanítás mibenlétéről kialakult elképzeléseink az új eszközvilág hatására? Lehetséges-e, hogy az elektronikus tanulási környezetekről gondolkodva a megszokottól eltérő módon értelmezzünk bizonyos, a neveléstudomány tárgyát képező jelenségeket? Elképzelhető és hasznos lehet-e a társadalomtudományi jellegű oktatáselmélet mellett egy másfajta, nagyobb ívű megközelítés, amely az evolúciós történetiség mentén vizsgálja a tanítási és tanulási folyamatokat? S még az is nyitott kérdés, hogy a pedagógia kizárólag társadalomtudomány-e, vagy van embertudományi, kommunikációtudományi, hermeneutikai, netán metafizikai arculata is. Zsolnai József: Metapedagógiai reflexiók a hetven éves Nagy József életművéhez. Iskolakultúra 2001/2

EKE NTDI - DIGITÁLIS PEDAGÓGIA PROGRAM 2017 A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA program tanterve A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA program tantárgyai-tantárgystruktúra  I. Általánosan kötelező tantárgy ( a doktori iskola minden hallgatójának) Pedagógiai információforrások – a pedagógiai kutatások informatikai háttérrendszere (Komenczi Bertalan - Lengyelné M. Tünde) II. Kötelező tárgyak az I-IV félévekben (4) A pedagógiai interdiszciplínák néhány újabb forrásterülete (Komenczi Bertalan) Multimédia programok, hálózati tanulás, közösségi média, újmédia (Forgó Sándor) Az információs társadalom kihívásainak értelmezése a neveléstudomány nézőpontjából (Kis-Tóth Lajos) Pedagógiai technológiai rendszertervezési és humán teljesítmény technológiai modellek (Nádasi András ) III.További, alternatív tantárgyak/konzultációs témakörök

Pedagógiai információforrások A pedagógiai kutatások informatikai háttérrendszere A pedagógiai interdiszciplínák újabb forrásvidékei A tervezett kötetek szinopszisai Sz.I. Sz.II.

A Pedagógiai információforrások elnevezésűtárgyat nagyon hasznosnak tartom, mert míg a tárgy gyakorlati részében megismerkedtem az academic writing elvárásaival, valamint új keresési stratégiák és taktikák alkalmazásával a hazai és nemzetközi pedagógiai adatbázisokban, addig az előadásokon ismertetett szerzők, nézőpontok, segédanyagok és összefüggésrendszerek sora nagyban hozzájárult látóköröm kiszélesítéséhez…. A Pedagógiai információforrások tantárgy a korszerű tanári műveltség forrásvidékeiről származó ismeretekkel, tanulmányokkal és könyvekkel széles perspektívát mutat számomra a kutatási területem továbbgondolásához, témám neveléstudomány rendszerében való elhelyezéséhez. Jó néhány ajánlott irodalom megragadta a képzeletemet….

Nyilvánvalóan érthető és értékelendő, hogy a pedagógusok egy része minél több gyakorlati útmutatást szeretne kapni az IKT témaköréből a digitális generáció eredményes tanításánál, ugyanakkor nem felejtkezhetünk el arról sem, hogy a jó praxis természetesen épül be egy olyan elméleti neveléstudományi-pedagógiai rendszerbe, amelynek ismerete elengedhetetlen a hatékony tanítás és tanulás szervezésénél. Összegezve tehát, a kurzus igen gazdag információs bázis az első éves doktorandusz számára. Elméleti és gyakorlati téren egyaránt olyan tudás sajátítható el, mely nagyban hozzájárul a művelt, széles látókörű, és naprakész kutatói személyiség kiformálásához. Az elméleti hasznosság egyik első és alapvető eleme a kapott olvasmánylista és a hozzá kapcsolódó inspiráló könyvismertetők/kritikák...

A töméntelen soknak tűnő színesebbnél színesebb kiadvány láttán ráébredtem, hogy két gyermekes anyaként, az olvasás kimaradt az életemből, és hogy talán ez óriási hiba volt. Megfogadtam, hogy ettől kezdve több időt fordítok a tananyagon kívüli olvasmányokra is.... Minden előadás után könyvek sokaságának elolvasására vágytam, vágyom, olyan motiválóak voltak a róluk szóló mondatok. Mintha újabb kapuk nyíltak volna meg olyan tudományterületek irányába, amik felé eddig csak apró ablakok voltak előttem… Nehéz volt ellenállni a vágynak, hogy az összesen több mint félszáz mű mindegyikét végigolvassam.

Összességében azért volt nagyon hasznos számomra az előadás, mert ezzel a témakörrel eddig mindig gyakorlati megközelítésben találkoztam és így is gondolkodtam róla. Azonban rá kellett jönnöm, hogy ahhoz, hogy a mindennapokban használt fogalmakat biztonsággal, a szükséges háttértudás ismeretében tudjam használni, birtokában kell lennem olyan elméleti információknak is, melyek segítenek megérteni, helyesen értelmezni a gyakorlatban használt tudást, ismereteket. Az előadásnak több olyan pontja volt, amelyek segítettek megérteni vagy tisztázni, elkülöníteni egymástól fogalmakat, összefüggéseket. E tudással felvértezve úgy érzem, hogy képet tudok alkotni a témáról, és a véleményemet képes vagyok érvekkel alátámasztva, szakmailag megalapozottan képviselni.

Pedagógiai információforrások I - II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése 1. Oktatáselméleti reflexiók az információtechnológiai kihívásra 2. Az oktatáselmélet pozicionálása Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

1. Hierarchikus, rendszerszemléletű pozícionálás 1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése 2. A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei 3. Elektronikus tanulási környezetek 4. Az e-learning fogalmának értelmezése 1. Hierarchikus, rendszerszemléletű pozícionálás

Elme Kultúra Technológia …felváltva fogom tárgyalni az elme és a kultúra természetének kérdéseit, hiszen az oktatáselmélet szükségszerűen a kettő metszéspontjában helyezkedik el. (24.o.) 2. Pozicionálás az elme / kultúra / technológia fogalomrendszer metszetében

Nézőpontok az oktatáselmélet új forrásvidékeinek bemutatásához Az információs kor kihívásainak inter- és transzdiszciplináris értelmezései Az elektronikus tanulási környezetek rendszerszemléletű értelmezése Alternatív- progresszív- és antipedagógiai gondolkodásformák, iskola- és oktatáskritikák Források a kognitív tudomány és a pszichológia témaköréből Forrásmunkák a média- illetve médiumelmélet területéről Kognitív-evolúciós irányultságú szemléletmód, amely az elme és a kultúra kölcsönhatásrendszerére fókuszál Az elme természetének kérdéseire irányuló filozófiai és neurobiológiai vizsgálódások 3. Interdiszciplina-források szerinti pozicionálás

Pedagógiai információforrások I - II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése 1. Oktatáselméleti reflexiók az információtechnológiai kihívásra 2. Az oktatáselmélet pozicionálása Metafizikai kitérő 3. A tanulás alapformái – genetikai és kulturális átadás A tanulási környezet neveléstudományi elemzésének tágabb evolúciós-pszichológiai és kommunikáció-elméleti perspektívába helyezése 4. A humán kognitív evolúció szakaszai 5. A modern humán elme kognitív architektúrája

Pedagógiai információforrások III. Az elme/technológia interfész 1. Kognitív habitus - interfészek 2. Fizikalizmus – biológiai naturalizmus/ emergencia 3. Funkcionalizmus – az agy/számítógép metafora 4. Agy és tudat kapcsolata – a magyarázati szakadék 5. A test/tudat probléma metafizikai dimenziói

Digitális? res extensa ? res cogitans ? „Az építészettől és az orvostudománytól eltérően azonban a pedagógia még fejlődésének korai stádiumában van: inkább művészet, mint tudomány.” Understanding the Brain – Towards a New Learning Science. OECD, 2002 „Az oktatás „magas művészet, amelynek gyakorlásában a pszichológia ugyan nyújthat bizonyos segítséget, a döntő tényező azonban az, hogy az egyes konkrét szituációkban a tanár érezze, mit kell tennie.” Hans Aebli Harnad, Stevan (2011) Doing, Feeling, Meaning and Explaining. [Conference Paper]

A„komputácionalizmus” kultúrájának változatai 1. Egy megfelelő teljesítményű számítógép képes lesz majd az emberi személyiség minden jellemzőjének reprodukálására, beleértve a tudatot is. Eszerint a bitek világában a szemantika megjelenése mennyiségi kérdés; egy kellően összetett komputációs rendszer képes lesz értelmezni önmagát és a világot. 2. Egy megfelelő trükköket (önreprezentáció, önmagukba visszavezetett cirkuláris folyamatok, stb.) alkalmazó számítógép program hasonló lehet egy személyhez: nem csak szimulálja az emberi tudatosság komputációsan leírható elemeit, hanem valóban öntudatra ébredhet. 3. Létrehozható olyan információs rendszer (robot, program), ami azáltal rendelkezik a személyiség kritériumaival, hogy valós emberi lények magukkal egyenrangú entitásnak fogadják el (a Turing teszt).

Sokan rámutattak arra, hogy a három fentebb leírt komputációs elmemodell egyike sem elégséges a tudatosság oksági és funkcionális magyarázatára (pl. Searle 1). Lanier a saját elképzelését - amelyet realisztikus komputácionalizmusnak nevez - a módszertani naturalizmus területén helyezi el. Eszerint az emberi személyiség kibernetikai struktúrája a fizikai valósággal történő kiterjedt, sokszor ismétlődő és mélyreható találkozásokban formálódott és finomodott. Az eredmény egy olyan rendszer, amelynek lényege nem absztrahálható bitsorozatokká, mert a valóság folyamatosságát hordozza magában, és nem írható le komputációs modellekkel (még?). [1] Searle, J. R.: Philosophy in a New Century. Selected Essays. Cambridge University Press, Cambridge, 2008.Különös tekintettel a következő tanulmányokra: The Turing Test: fifty- five years later; Twenty-one years in the Chinese Room; Is the brain a digital computer?

Darwin veszélyes ideája (Csányi Vilmos, BUKSZ,1999) Az első és lényeges problémám Dennett egész gondolati keretére vonatkozik. Tárgyalásában nem különül el világosan a valós világ és a világról alkotott tudományos modell természete. Az evolúciót Dennett algoritmikus folyamatnak tekinti, és úgy gondolja, elegendő kimutatni a természetes szelekció algoritmusának működését - és ezzel a bizonyítás be is van fejezve. Sajnos a probléma ennél jóval összetettebb: Soha senki sem bizonyította, hogy a valós világ kizárólag algoritmikus folyamatokból áll. (Az viszont kétségtelen, hogy a világról alkotott tudományos modelleket felfoghatjuk ekként.)

Dennett azt állítja, hogy az evolúció lényege egy egyszerű algoritmus működése. A természetes szelekció valóban algoritmusokkal leírható folyamat, de ezek az algoritmusok nem egy elvont kreatív térben, hanem a valós világ anyagain, a megformált anyagon, a "szubsztancián" működnek. Az evolúció kreativitásának csak egyik forrása a kitűnő algoritmus. A másik az anyag elemi alkotórészeinek inherens, leírással kimeríthetetlen tulajdonsága Darwin veszélyes ideája (Csányi Vilmos, BUKSZ,1999)

Az azonban a sejtésem, hogy a Nagy József által sikeresen alkalmazott komponensrendszer-modell szűkössége, alkalmazhatóságának némely hiányossága csakhamar kiderül, ha a problémaelméleti nézőpontot mind a napi praxis, mind a kutatás terén rendszeresen érvényesítjük. Elintézhető-e a pedagógia pusztán annyival, hogy az hierarchikus multidiszciplína, s feladata a hierarchikusan épülő komponensrendszerek kutatása a kognitív, a szociális és a személyes kompetencia terén? Mi történne, ha mégis visszatérnénk az integrált multidiszciplína problematikájához, kezelnénk a posztmodern észjárást és a legkülönbözőbb tudományterületeken született, a pedagógiával érintkező tudásanyagot is, és újabb integráló elveket munkálnánk ki?

EKE NTDI-DIGITÁLIS PEDAGÓGIA PROGRAM 2017 A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA program tanterve A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA program tantárgyai - tantárgystruktúra  III.További, alternatív tantárgyak/konzultációs témakörök Az SPSS alkalmazásai, kutatási eredmények feldolgozása, kiértékelése (Lengyelné M. Tünde) Számítógépes modellezés és szimuláció az oktatásban (Geda Gábor) Korszerű tanuláselméletek digitális tanulási környezetekben (Komenczi Bertalan) Az oktatástechnológia története, elméletei, modelljei és perspektívái (Nádasi András ) Digitális értékelő környezetek tervezése (tanuláskövetés, a tanulási folyamatba integrált visszacsatolás, tanácsadás és értékelés) (Ollé János) IKT-ra épülő probléma-központú tanulási környezetek elméleti és gyakorlati kérdései(Komenczi Bertalan) A könyvtárak megújuló szerepe a „tudástechnológiában” (Tóvári Judit) Film- és médiapedagógia (Szíjártó Imre)