Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200.§- 206/A. §

Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: „…annakutána egynéhány nap múlva áruló szolgákat bocsátanak alattomban utána, kik mindenképpen megkémlik szegényt, mit csinál, hol jár, kikkel nyájaskodik és beszél.” A rendszerváltozás előtt titkos belügyi utasítások alapján folyt. Magyarországon 1990. január 25.-én született csak törvény a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról.

„Adatszerzés” és „információgyűjtés” Adatszerzés: a nyomozás elrendelése után az elkövető tudta nélkül a bizonyítás érdekében végzett titkos tevékenység Információgyűjtés: büntető eljáráson kívül bűnüldözési vagy nem bűnüldözési (nemzetbiztonsági) célból végzett titkos informálódás

A titkos adat és információszerzés rendszere engedélyhez engedélyhez kötött nem kötött pl. megfigyelés, bírói ügyészi informátor, lakás (iroda) egészségügyi, fedővállalkozás, levelezés üzleti titok csapda telefon próbavásárlás

Jogi háttér (felhatalmazások) Rendőrségi törvény (1994. évi XXXIV.tv.63-75.§) Ügyészségi törvény (2011. évi CLXIII.tv. 18. §) Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény 2010. CXXII. tv.51-56. § Nemzetbiztonsági törvény (1995.évi CXXV.tv. 53-66.§) Büntetőeljárási törvény (1998.évi XIX. tv., IX. Fejezet V. Cím)

1. Adatszerzés

Emberi Jogok Európai Egyezménye, 8. cikk Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog 1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. 2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges

A cikk értelmezése: - Mersch v. Luxemburg (1985) - Malone v. The United Kingdom, 2 August, 1984, ; Klass v. Germany, 6. September 1978, ; Huvig v France, 24. April 1990. ; Kruslin v. France, 24. April 1990.

AZ EJEB gyakorlatának főbb elvei: „a telefonlegallgatások demokratikus társadalomban is szükséges intézkedések lehetnek nemzetbiztonsági, vagy bűnüldözési célból…” Lényegesek azonban a megfelelő ellensúlyok: - világos törvényi felhatalmnazás, - a bírói ellenőrzés A megfigyelt utólagos tájékoztatásának elmaradsáa nem egyezménysértő

Bizonyos limitált körre ügyészi engedély (Be. 178/A. §) 178/A. § (1) A nyomozás elrendelését követően az ügyész, illetőleg az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint - ha ez az ügy jellege miatt szükséges - a gyanúsítottról (feljelentettről, illetőleg az elkövetéssel gyanúsítható személyről) a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatását igényelheti az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó hatóság az adóhatóságtól, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból az ügyész jóváhagyása nélkül is igényelheti adatok szolgáltatását. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg.

Az Alkotmánybíróság a titkos adatszerzés törvényi feltételeiről (2/2007. (I.24. AB határozat) Alkotmányellenes bizonytalan tartalmú fogalmak használata pl. „országhatáron átnyúló bűnözés”, „kiskorú ellen irányuló bűncselekmény”, „kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény”

A bírói engedély formális feltételei: öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés bűncselekménye, az emberkereskedelem, tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az embercsempészés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata, a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények, az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete esetében van helye.

Személyi kör: a gyanúsított aki a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, bárkivel, ha az előző személyekkel való bűnös kapcsolattartásra merül fel konkrét adat, vagy ilyen kapcsolat megalapozottan feltehető, a titkos adatszerzés akkor is végezhető, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint, védőként eljáró ügyvéd esetében, továbbá lelkésszel, egyházi személlyel, illetve azzal szemben, aki a tanúvallomást megtagadhatja akkor végezhető titkos adatszerzés, ha velük szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel, Rendőrségi fogdában, büntetés-végrehajtási intézetben, javító-nevelő intézetben lévő ügyvédi beszélőben akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban levő üggyel összefüggő megalapozott gyanú merült fel (202.§).

Tárgyi kör Magánlakásban történtek technikai eszközzel történő megfigyelése és rögzítése, Postai küldemény, elektronikus úton továbbított kommunikáció tartalmának megismerése és rögzítése, Számítástechnikai rendszerben tárolt, továbbított anygaok megismerése, rögzítése

2. Információgyűjtés A büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak, b) a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a nyomozást nyomban elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének nyomban eleget tett.

A „célhoz kötöttség” (nem megjelölt személy ill A „célhoz kötöttség” (nem megjelölt személy ill. bűncselekmény felmerülésének) szabályai Adatszerzés - engedélyezett személy további bűncselekményére is (ha arra is adottak a feltételek) engedélyezett bűncselekmény nem engedélyezett (további) elkövetőjére is Információgyűjtés - nem megjelölt személy vagy nem megjelölt bűncselekmény esetén *első lépcsőként indítványozni kell az alkalmasság bírói megállapítását, *alkalmasság esetén az információ felhasználható