A gyermeki jogok érvényesítése 1 modul: Bevezetés a gyermeki jogokkal kapcsolatos ismeretekbe A program az Európai Unió, Alapvető Jogok és Állampolgárság Program keretében készült További támogatást az Allan és Nesta Ferguson Közhasznú Alapítvány nyújtott

Kit tekintünk gyereknek? 18. életévét be nem töltött személy (kivéve, ha a rá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri) Gyermekjogi Egyezmény, 1 cikk

Mit tekintünk gyermeki jogoknak? Olyan szabadságjogok, normák illetve jogosultságok, melyek minden gyermeket automatikusan megilletnek A gyerekeknek jogaik, míg az államoknak kötelezettségeik vannak e jogok biztosítása és védelme érdekében

A jogokkal rendelkező gyermek Gyerek Állam

A szülő, gyám illetve gondviselő szerepe Szülő/gondozó/gyám

Gyermeki jogok nemzetközi elismerése - bevezető Egyetemes: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Speciális: Gyermekek jogairól szóló egyezmény Átfogó jogok A legtöbb ország által elfogadott (ratifikált) egyezmény (beleértve az Európai Unió tagállamait) Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága vizsgálja és véleményezi Fakultatív Jegyzőkönyvek (fegyveres konfliktusban érintett gyermekek; a gyermekkereskedelemről, a gyerekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról; panaszjog)

Európai/regionális gyermekjogok – bevezető Egyetemes: Emberi Jogok Európai Egyezménye Európai Unió Alapjogi Chartája Speciális: Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikkelye Európai Útmutató a gyermekek jogainak megismertetéséhez és védelméhez (2007) Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról (2010)

A gyermekek jogairól szóló egyezmény 3 pillére Védelem: Jog a védelemre a különféle cselekményektől és viselkedésektől. Gondoskodás-ellátás: Az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz illetve tevékenységekhez való hozzáférés joga. Részvétel: Az őket érintő ügyekben való érdemi részvétel joga.

A gyermekek jogairól szóló egyezmény – meghatározó alapelvek Jog a diszkriminációmentes élethez (2. cikk) A gyermek legfőbb érdeke a meghatározó, minden a gyereket érintő kérdésben (3.1 cikk) Az élethez, az életben maradáshoz és a fejlődéshez való jog (6. cikk) A gyermek joga ahhoz, hogy meghallgassák, kifejthesse véleményét, és ezt figyelembe is vegyék, minden őt érintő kérdésben (12. cikk)

További, a gyermekek jogairól szóló egyezményben biztosított jogok Gyermekjogok Megkülönböztetés tilalma Legfőbb érdek Élet, életben maradás, fejlődés Anyakönyvezés Identitás Részvétel Vélemény nyilvánítás Gondolat Vallás Magánélet Védelem a bántalmazással szemben Alternatív gondozás, szakellátás Egészség Oktatás

Alapelvek: feldolgozása a képzés során Diszkrimináció mentes élet 1.2A rész A gyermek legfőbb érdekei  1.2B rész Élet, életben maradás és fejlődés  2-es modul és 1.2C rész A meghallgatásához, véleménynyilvánításhoz és részvételhez való jog  3-as és 4-es modul és 1.2D rész.

Mi az a megkülönböztetés? Láttál vagy tapasztaltál már megkülönböztetést?

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelve A hátrányos megkülönböztetés tilalma a nemzetközi emberi jogok alapvető elve A hátrányos megkülönböztetés tilalma szoros kapcsolatban áll az emberi méltósághoz való joggal A hátrányos megkülönböztetés tilalma különösen fontos a gyermekekkel kapcsolatos munka során Előfordul, hogy valaki többszörös diszkriminációt szenved el Nem szükséges szándékosság vagy tudatosság az elkövető részéről

Jogi keret – nemzetközi eszközök Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (2 cikk) Gyermekjogi egyezmény (2 cikk) A gyermeket védelem illeti meg a szülei, gondviselője vagy más családtag helyzetéből adód megkülönböztetéssel szemben is. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (2.1 cikk) Gazdasági, szociális és kultúrális jogok nemzetközi egyezségokmánya (2.2 cikk) Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről

Jogi keret – regionális eszközök Emberi Jogok Európai Egyezménye (14. cikk, Protocol 12) Európai Unió Alapjogi Chartája (21.cikk) A Faji egyenlőségről szóló irányelv (2000/43/EC) csak faji/etnikai hovatartozásra vonatkozik

Tiltott magatartás: nyílt vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés Nyílt vagy közvetlen - akkor fordul elő, amikor valakit az összehasonlító helyzetben lévő többieknél, nyíltan kevésbé kedvezően kezelnek (például etnikai hovatartozás, nem, vallás, politikai nézet, társadalmi helyzet vagy más szempont alapján)

Tiltott magatartás: Indirekt/közvetett hátrányos megkülönböztetés Indirekt/közvetett – Amennyiben egy rendelkezés, feltétel, gyakorlat mindenkire vonatkozik, de bizonyos személyeket, akik a védett tulajdonságokkal rendelkeznek különösen hátrányosan érint.

Tiltott magatartás: zaklatás Zaklatás – az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, melynek célja vagy hatása valamely személy védett tulajdonsága alapján (pl. nem, életkor stb.) az adott személy méltóságának mesértését célozza, vagy eredményezi, illetve megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

Tiltott magatartás: Viktimizáció/áldozattá válás Elfogadhatatlan bánásmód olyan helyzetekben, amikor valakit újabb hátrány ér, mert diszkrimináció miatt tesz panaszt, vagy segít az áldozatnak.

Létjogosultság Közvetlen megkülönböztetés: a faji/etnikai alapon történő megkülönböztetés nem igazolható, fogadható el Közvetlen (kivétel faji/etnikai hovatartozás szerinti)/Közvetett megkülönböztetés: kivéve, ha az adott eszköz (gyakorlat, feltétel vagy rendelkezés) szükséges és megfelelő a kitűzött törvényes cél érdekében.

Mit értünk arányosság alatt, ha az igazolható, legitim célt akarjuk elérni? Igazolható, elfogadható cél: olyan törvényes feltétel vagy gyakorlat amely egy meghatározott cél elérése érdekében történik. Arányos eszköz: amennyiben ‘megfelelő és szükséges’. Például: vallásos oktatás, nem koedukált iskolák

Jogorvoslat A diszkrimináció áldozatai számára hozzáférést kell biztosítani a bírósági, közigazgatási és egyeztető eljárásokhoz (Egyenlő Bánásmód Hatóság, esélyegyenlőségi szervezetek) Egyeztetési eljárások: nem helyettesítik a bírósági eljárásokat, de további jogrovoslati eredménnyel járhat A bírósági eljárások lehetnek polgári és büntetőeljárások egyaránt

Szankciók A megfelelő szankció Hatékony Arányos Visszatartó erejű Fizetendő kártérítés formájában is megvalósulhat

A gyermek legfőbb érdekei A gyermekek jogairól szóló egyezmény 3. cikk 1 bekezdése: “A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyerek legfőbb érdeke az elsődlegesen figyelembe veendő.” A Gyermekjogi Bizottság 14. Számú átfogó kommentárja: a gyermek legfőbb érdekének figyelembe vétele (2013)

Alkotóeleme: “minden, a gyermeket érintő döntésükben“ Széleskörűen értelmezett Minden intézkedésre és döntésre vonatkozik, amely a gyerek(ek)re közvetlen vagy közvetett módon hatással van

Alkotóeleme: “a gyerek legfőbb érdeke” Rugalmas és alkalmazkodó Egyéni szükségletek tekintetében, illetve egy gyermekcsoport érdekeinek és szükségleteinek értékelésén alapul. A felmérés szükséges az alábbiak érdekében: a gyermek szempontja identitása; a családi környezet Kapcsolatok megőrzése gondoskodás, biztonság és védelem sérülékenység esete a gyermek joga az egészséghez és az oktatáshoz)

Alkotóeleme: “…elsődlegesen figyelembe veendő.” “A legfőbb érdek”, mint meghatározó, elsődleges szempont Figyelem: a gyermek legfőbb érdeke “a legfontosabb szempont” örökbefogadás esetén (21 cikk)

A gyermek legfőbb érdeke Példa I. Egy gyermek szülei, egy elhúzódó és elmérgesedett váláson mennek keresztül. Vita övezi, hogy a gyermek melyik szülőnél kerüljön elhelyezésre. A jogi képviselő arra törekszik, hogy a gyermek véleményét megismerje, míg a szociális munkás megteszi a szükséges felméréseket, ahhoz, hogy a bíróság meghozza a döntést, amely elsődleges szempontként veszi figyelembe a gyermek legfőbb érdekét.

A gyermek legfőbb érdeke - ellenörző lista - Párbeszéd a gyermekkel A gyermekhez legközelebb állók meghallgatása Te mit gondolsz? A döntés elmagyarázása a gyermeknek

Az élethez, az életben maradáshoz és a fejlődéshez való jog “1. Az Egyezményben részes államok elismerik, hogy minden gyermeknek veleszületett joga van az életre. 2. Az Egyezményben részes államok a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek életben maradását és fejlődését.” A gyermekek jogairól szóló egyezmény, 6 cikk

Az élethez, az életben maradáshoz és a fejlődéshez való jog Mit jelent? Szélesen értelmezett A fejlődés minden területére vonatkozik (fizikai, mentális, szellemi, morális, pszichológiai és társas) Az államok elköteleződnek Megteremtik a lehetőségét a gyermek számára az életben maradáshoz és a fejlődéshez Megelőzik, megakadályozzák és büntetik azon tevékenységeket, amelyek károsak a gyermek élethez, életben maradáshoz és fejlődéshez való jogára nézve

Az élethez, az életben maradáshoz és a fejlődéshez való jog Példák Életfogytiglani börtönbüntetés tilalma Szabadságelvonás a legvégső esetben csak a legszükségesebb ideig A gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek számára fejlesztő foglalkozások

A gyermek véleményének tiszteletben tartása Mely jogi keretek vonatkoznak rá? “1. Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét; a gyermek véleményét figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni. 2. Ebből a célból nevezetesen lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan bírósági vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetve arra alkalmas szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák.” A gyermekek jogairól szóló egyezmény 12. cikk

A gyermek véleményének tiszteletben tartása Mit értünk ez alatt? Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy elmondja véleményét és meghallgassák Az őt érintő ügyekben, akár csoportosan, akár egyénileg A gyermek véleményének tiszteletben tartásának joga gyakran kapcsolódik a részvétel jogához , amely a szükséges feltételek biztosításával kap jelentőséget. Az ‘ítélőképessége birtokában lévő’ és az ‘életkorának és érettségének megfelelően kell figyelembe venni’ feltételek nem korlátozhatják a gyermek véleményének tiszteletben tartását.

A gyermek véleményének tiszteletben tartása – példa I. A gyermeket bűncselekmény elkövetésével vádolják. Részt kell vennie egy meghallhatáshoz kapcsolódó elterő programban. Ennek eredményeképen képessé válik elmondani, hogy megbánta amit tett illetve, hogy miért viselkedett úgy ahogy. A későbbiekben részt vesz egy közösségi alapú elterelő programban, amely kapcsolódik a kiinduló okokhoz és a későbbiekben nem követ el további bűncselekményt.

A gyermek véleményének tiszteletben tartása – példa II. Szexuális bántalmazás áldozata lett egy gyerek. Az orvos támogatja a gyermeket, hogy mondja el mi történt és megteszi a jelzést az illetékes gyermekvédelmi hatóság felé. A szociális munkás és a rendőr együttműködéseképp a gyermek meghallgatása olyan módon történik, amiben biztonságban érzi magát és így elmondhatja mi történt vele. A gyermek résztvesz a bírósági tárgyaláson, mint áldozat és a szükséges vallomástételek az előzetes meghallgatáson készült videó részletek bemutatásával történik meg. Mindenki körültekintően szólítja meg a tárgyalóteremben a gyermeket. A gyermek tanúvallomást tesz. A kislány 5 éves.

Kulcs szavak – a gyermek véleményének tiszteletben tartása Tájékoztatat-ás Informális környezet Jelentőségteljes részvétel

Az intézmény amiben dolgozom / Felettesek Befolyásolási körök Ország / Kormány Szakmai környezet Az intézmény amiben dolgozom / Felettesek Munkatársak Én