Földrajzi helyzete Kütahya város Nyugat-Anatóliában a Porsuk folyó partján fekszik Kütahya tartomány székhelye, Kütahya körzet központja a görögök Kotiaionnak nevezték, a római korban Cotyaeum volt a neve
Látkép a várból
Kütahya múltja és jelene alapítása: 5000 éve Cotys istennő városaként volt a görögöké, a rómaiaké és a bizánciaké a szeldzsukok 1071-ben, az oszmán-törökök 1428-ban foglalták el legfőbb termesztett növényei a gabonafélék és a cukorrépa ipari termelésének legismertebb terméke a kerámia és a porcelán Kütahya rohamosan fejlődik: a közelmúltban nyílt a Dumlupınar Egyetem (15 000 hallgató)
Kütahya nevezetességei a belvárosa fölött a régi fellegvár őrködik, korábban börtönként funkcionált a belvárosban található a Kerámia Múzeum a Nagy mecset (törökül: Ulu Camii) a Kossuth - ház a belvárostól kicsit távolabb a Kerámiás mecset látható
Nagy mecset
Kütahya magyar vonatkozásai Kütahya és Magyarország közötti legismertebb kapocs Kossuth Lajos 1850. július 4. és 1851. május 8. között élt a városban Kütahyában adta ki rendeletét Asbóth Sándor alezredeshez, hogy a magyar emigráció tagjait érintő török hatósági rendelkezésekről őt azonnal tájékoztassák s azok végrehajtásában kizárólag az ő utasításait kövessék.
Kütahya magyar vonatkozásai a Kossuth Lajos Emlékházat 1982-ben adták át kétszintes, hét kiállítási szobából áll udvarán áll Kossuth szobra az utcai homlokzatán egy emléktáblát helyeztek el két nyelven a következő szöveggel: „Kossuth Lajos az 1848-1849-es szabadságharc és a független Magyarország lánglelkű vezére a török nemzet vendégszeretetéből 1850-től 1851-ig e házban lakott. Az emléktáblát 1952-ben, Kossuth Lajos születése 150. évfordulóján a Magyar Népköztársaság helyezte el.” Kütahya Pécs testvérvárosa
Köszönöm a figyelmet!