Adózási alapismeretek

AZ ADÓ TÖRTÉNELMI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI KATEGÓRIA „ …sohasem közömbös mifélék az adók, mert egy nemzet boldogságára és erejére ez van legnagyobb befolyással.” (David Hume, XVIII. sz. filozófus) „EGY NEMZET KÖZTEHERVISELÉSHEZ VALÓ VISZONYA A NEMZET HOLNAPJÁNAK TÜKÖRKÉPE.” (Széchenyi)

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA SZERINT „A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MINDEN ÁLLAMPOLGÁRA KÖTELES JÖVEDELMI ÉS VAGYONI VISZONYÁNAK MEGFELELŐEN A KÖZTERHEKHEZ HOZZÁJÁRULNI”

Mi is az adó? Az adó az állami bevételek egyik formája, az állam egyoldalú akaratnyilvánításával megállapított, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, az állami feladatok megvalósulását szolgáló, pénzbeli befizetési kötelezettség, amelyet az állam vagy annak felhatalmazása alapján más szerv hajt be, meghatározott mértékben és időben természetes és jogi személyektől.

Az adóztatás célja Az adóztatás célja, hogy az állam a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához, a társadalom, annak egyes rétegei számára nyújtott oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport stb. szolgáltatásokhoz, támogatásokhoz, az ország védelmének, jogbiztonságának megtartásához, fejlesztéséhez pénzbevételre tegyen szert. A pénzbevételek között meghatározó szerepe van az adóknak.

Az adó általános jellemzői: Az állami bevételek egyik formája. Az állam egyoldalúan állapítja meg. Az adót az állami feladatok finanszírozására használják. Adófizetésre az állam által kijelölt természetes és jogi személyek kötelesek. Beszedését az állam kényszer útján biztosítja. Az adó eszköze a nemzeti jövedelem felosztásának és más gazdaságpolitikai célok megvalósításának.

Az adóztatás alapelvei Általánosság elve: az adóztatás mindenkire egységesen vonatkozik Létminimum adómentessége: az adóztatás alapelve, hogy a létminimum alatti jövedelmek nem adóztathatók meg, hiszen minden állampolgár számára biztosítani kell legalább a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet. Arányosság elve: arányos közteherviselés különböző csoportok esetén, mindenki jövedelmi és vagyoni viszonyaihoz mérten járuljon hozzá a közterhekhez.

Az adóztatás alapelvei Megbízhatóság elve: az adórendszer olyan legyen, hogy biztos legyen az adók megfizetése. Stabilitás, kiszámíthatóság elve: az adórendszer viszonylag stabil legyen, garantálja az adóterhek változatlanságát, legalább középtávra lehessen tervezni. Jutányosság elve: az adó beszedésével, kiszámításával kapcsolatos költségek minimálisak legyenek.

ADÓZÁS „Az adóbevételek előteremtése olyan, mint a libatoll tépkedés: minél több tollra akarunk szert tenni minél kevesebb sziszegéssel” (Colbert)

Adózási alapfogalmak Az államot, illetve az önkormányzatot, amely adót szedni jogosult, adóztatónak nevezzük. Adózó: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá más gazdálkodó szervezet, intézmény, amelyet az adóztató – a törvény erejénél fogva – adófizetésre kötelez. Adóztatás: az adók megállapításával, bejelentésével, beszedésével, nyilvántartások vezetésével, bevallásával, megfizetésével és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység.

Ez úgy is kifejezhető, hogy az adókötelezés jogcíme. Adóalany: az adó alanya az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá más gazdálkodó szervezet, intézmény, amelyre valamely adóról szóló törvény adókötelezettséget állapít meg. Adótárgy:az adó tárgya az a dolog (például épület), jog, jogosultság (például haszonélvezeti jog), tevékenység (például jövedelemszerző tevékenység), amely után az adót fizetni kell. Ez úgy is kifejezhető, hogy az adókötelezés jogcíme.

Adórendszer: egy adott országban, egy adott időpontban alkalmazott adónemek összessége és az adóügyekkel kapcsolatos jogszabályok és intézmények rendszere. Adópolitika: az adórendszerrel kapcsolatos elvi döntések, gyakorlati eljárások, az adórendszer és egyéb pénzügyi rendszerek összhangját szabályozó elvek. Adómentesség esetén az adó nem kerül megállapításra.

Adójogi jogviszony: az állam vagy az államot képviselő szervezet és az adófizetésre kötelezett között létrejött jogi kapcsolat. Adókedvezmény adóztató által nyújtott olyan kedvezmény, amely alapján az adózó a megállapított adó összegét jogszabályban foglalt ok miatt mérsékelheti

Adókötelezettség: a törvény által előírt bejelentési, bevallási, nyilatkozattételi, adó megállapítási, adóelőleg fizetési, adófizetési,bizonylat kiállítási, adatszolgáltatási, nyilvántartási, bizonylat megőrzési, adó levonási és adó beszedési kötelezettség. Adóhatóság: az adóztatást képviselő szervezet. Az adóhatóság az adót, a költségvetési támogatást megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a költségvetési támogatást kiutalja.

Adóazonosító jel: Minden magyar állampolgár részére az NAV által képzett és kiadott azonosító szám. Adószám: A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek részére az NAV által kiadott azonosító szám.

Adóalap: Az adóalap értékben (pénzben) vagy mennyiségben (természetben) jelenti az adókötelezettség alapját, amely után, adókulcs vagy adótétel alkalmazásával kiszámítható az adó összege. Például az adó alapja építményadó esetében az építmény m2-ben meghatározott hasznos alapterülete, személyi jövedelemadó esetében a magánszemély adóévben megszerzett összes jövedelme.

Az adó mértéke azt fejezi ki, hogy az adóalap vagy annak egysége után mennyi adót kell fizetni. Az adómérték kifejezhető: adókulccsal vagy adótétellel. Az adókulcs az adóalap meghatározott százaléka. Az adótétel a természetes mértékegységben meghatározott adóalap mennyiségi egységére megállapított fix összeg.

Az adó mértéke lehet: Lineáris adó esetében az adókulcs vagy adótétel fix (állandó) nagyságú, az adó összegének változása az adóalap változásának mértékétől függ. ( ÁFA) Progresszív adó esetében az adó mértéke változik az adóalap változásának függvényében. A progresszív adóztatás történhet sávos progresszivitással. (SZJA )

Az adókat több szempont szerint csoportosíthatjuk 1. Az adó beszedője szerint központi adók – az adóbevétel a központi költségvetést illeti. (például személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó, társasági adó) helyi adók – az adóbevétel a helyi önkormányzatokat illeti. (például építményadó, idegenforgalmi adó) 2. Az adó alanya szerint természetes személyeket terhelő adó jogi személyeket terhelő adó.

3. Az adó teherviselése szerint: közvetlen, egyenes adók: az adó terhét az adófizetésre kötelezett viseli, azaz az adó alanya és az adó terhét viselő személye megegyezik, az adóalany az adót nem háríthatja tovább, (pl.: személyi jövedelemadó, társasági adó) közvetett adó: az adó alanya és az adó terhét viselő személy elkülönül egymástól, az adó áthárítható (pl.: általános forgalmi adó, fogyasztási adó

4. Tárgyi kritériumok alapján konkrét tárgyakhoz kapcsolódó adók, pl.: gépjárműadó fogyasztási jellegű adó vagyoni adó jövedelemadók. 5. Az adóztatás jellege szerint kötelező adók fakultatív adók: jogszabály lehetőséget ad a bevezetésére, de alkalmazásuk nem kötelező (például: helyi adók).

Az adózó kötelezettségei: Bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettség Adó megállapítási kötelezettség Bevallási kötelezettség Adófizetési és adóelőleg-fizetési kötelezettség Bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség Nyilvántartási kötelezettség Adatszolgáltatási kötelezettség Adólevonás, adóbeszedés kötelezettsége Bankszámlanyitási és törvényben meghatározott értékhatár feletti kifizetés törvényben meghatározott módon való teljesítési kötelezettsége.

Adó megállapításának módjai: önadózás: általában az adóalany állapítja meg adólevonás: alkalmazhatja a munkáltató és a kifizető adóbeszedés: adóbeszedésre kötelezett végzi adókivetés: adóhatóságok utólagos megállapításakor és ellenőrzéskor kiszabott adó adóhatósági adó megállapítás: adóhatóság az adóalanyoktól átvállalja a feladat elvégzését

Adóbevallás az adóbevallást az adóalany köteles elkészíteni, de nyilatkozat alapján a munkáltató és a kifizető átvállalhatja az adót és az adóelőleget a munkáltató vagy kifizető saját adóbevallásában vallja be a bevallást erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni az adóbevallás gyakorisága lehet havi, negyedéves, éves az adóbevallás nem pótolható az adó megfizetésével vagy a támogatás igénybevételével

Adófizetés Személye az aki a jogszabály alapján erre kötelezett az aki az adóelőleget, illetve az adót levonta Ha nem fizetik meg az adót vagy nem hajtható be,akkor határozattal kötelezhető az adótartozás megfizetésére. az örökös az örökség erejéig megajándékozott az ajándék erejéig a jogutód teljes mértékig kezességet vállaló adótartozást átvállaló bűncselekmény elkövetője

Adóelőleg megfizetése: önadózással vagy fizetési meghagyással történhet fizethető havonta, negyedévente, évente módosítás kérhető fizethető akkor is, ha a törvény nem írja elő Módja bankszámláról átutalási megbízással készpénz átutalási utalvánnyal folyószámláról átutalással készpénzzel

Adóhatóságok NAV és szervei Önkormányzat jegyzője

Adóhatóságok feladatai adó megállapítása, beszedése, nyilvántartása költségvetési támogatás nyilvántartása, kiutalása egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, TB járulék, baleseti járulék beszedése, nyilvántartása adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése adóztatás technikai feladatainak ellátása.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények: Adóbírság Adóhiány esetén kell fizetni. Mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 75 százaléka, ha az adóhiány például a bevétel eltitkolásával függ össze. Akkor is kell fizetni, ha az adózó jogtalanul nyújtott be támogatási, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmet. Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd része.

Önellenőrzési pótlék Az adózó önadózás esetén jogosult önellenőrzéssel javítani az adóbevallásában észlelt tartalmi hibát. Az önellenőrzés jogával élni az adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig lehet. mértéke: a késedelmi pótlék 50%-a, ismételt önellenőrzéssel a késedelmi pótlék 70%-a időtartama a bevallás benyújtására előírt nap leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásába vételéig

Mulasztási bírság Az adókötelezettség valamely elemének megsértéséhez kapcsolódik, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, vagy nem teljesíti magánszemély esetében 200.000 Ft, más adózó 500.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.

Az adóellenőrzés helye az adózó székhelye, telephelye az adózó ingatlana az adóhatóság hivatalos helységében Az adóellenőrzés módja próbavásárlás leltár felvétel az adókötelezettséget érintő adatok, tények és körülmények megvizsgálása. Az adóellenőrzést végző személy Az adóhatóság megbízólevelével rendelkező személy.

Magyarországi adófajták Személyi jövedelemadó (szja): A magánszemély (természetes személy) jövedelmét terhelő adó. A magánszemély alkotmányos kötelezettségei közé tartozik, hogy jövedelméből hozzájáruljon a közterhek viseléséhez. Ez azáltal megy végbe, hogy a magánszemély jövedelme után az államháztartás javára jövedelemadót fizet.

Általános forgalmi adó ( ÁFA) Jellemzői: forgalmi adó, mert a termék értékesítéséhez kapcsolódik; Általános adó, mert mindenkire kiterjed, aki terméket értékesít vagy szolgáltat; Nettó típusú, mert nem halmozódik; Közvetett, mert az adót viselő és az adóterhet megfizető elkülönül; Fogyasztói, mert a vásárlót terheli, de a forgalmazó fizeti be. Hozzáadott értékadó, mert érték után keletkezik.

Társasági adó A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet folytatókra vonatkozik, akik a társasági törvény hatálya alá esnek. Az adó alapja- a számviteli törvény előírásai alapján történik (kettős v. egyszeri könyvvitel szerint); Az adó mértéke- pozitív adóalap 10 %-nak megfelelő adó + a jövedelem utáni y% kiegészítő adó.

Egyszerűsített vállalkozási adó Olyan adónem, amely az egyéni vállalkozók esetében kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, illetve az általános forgalmi adót. Társas vállalkozások esetében kiváltja a társasági adót, az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adóval kapcsolatos adófizetési kötelezettségeket. Az EVA mértéke 37%

Egyéb adófajták Helyi adók: vagyoni adók: építményadó, telekadó; kommunális adók: idegenforgalmi adó, iparűzési adó. Egyéb adók: fogyasztási adó: %-ban vagy tételesen; gépjárműadó: súly szerint; játékadó: a szerencsejátékról szóló törvény szerint.

Köszönöm a figyelmet!