Jogi ismeretek

Bevezetés Ahhoz, hogy egy adott államban az emberek együtt tudjanak élni, szükség van bizonyos szabályok kialakítására. Ha nincsenek meg a szabályok által kijelölt határok, viselkedésünket meghatározó keretek, akkor életünk a szabályozatlanság miatt káoszba süllyed. Szabályok, vagyis normák nélkül az emberek képtelenek lennének az együttélésre. Vannak egyszerű normák, amelyek viselkedésünket, mindennapi életünket szabályozzák. A társadalmi normákon belül kitüntetett szerephez jut a jog, amely speciális társadalmi norma, a társadalmi fejlődés bizonyos fokán jelenik meg

A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás-előírások: Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba. Az előadó mutasson rá, hogy a társadalmi magatartásokat többfajta normarendszer szabályozza, említse meg, hogy a jogi normákon kívül egyéb társadalmi normák is léteznek (erkölcsi, vallási, szervezeti, szakmai, illem, szokás, tabu). A normák egyes közösségekben eltérhetnek, így a társadalom normarendszere komplex, összetett, eltérő magatartásmintákat nyújt (deviancia kérdése) Emelje ki, hogy a normatípusok közül a két legelterjedtebb az erkölcs és a jog normarendszere. Mutasson rá továbbá, hogy a társadalmi norma egyidős a társadalommal, és arra is, hogy a társadalmi norma jellegéből adódóan a jogkövetkezmény nemcsak hátrányos, hanem előnyös is lehet. Mutasson rá továbbá arra is, hogy bizonyos magatartások a körülményektől függően kerülnek értékelésre, például a személyi szabadságtól való megfosztást általában elítéli a társadalom, ugyanakkor támogatja, ha öngyilkosság megakadályozása érdekében alkalmazza valaki. Példák: Házasságon kívül született gyermek kezelése a jogban (támogatás) és az erkölcsben (helyenként súlyosan elítélő) Adóelkerülés (jog: elítél) (erkölcs: esetleg mintaként tekinti)

A társadalmi normák típusai 1. Erkölcsi normák: a jogon kívüli legerősebb normafajta. Van általános közerkölcs, amelynek szabályait valamennyi erkölcsi rendszer magáénak vallja, pl. az emberi élet méltósága, szeretet, segítő készség. Szokásnormák: lényege a hagyományok átörökítésében és gyakorlásában van, pl. különféle ünnepek megtartása. Illemszabályok : (etikett): a társadalmi érintkezés felületi normái.

A társadalmi normák típusai 2. Vallási szabályok: egyrészt jelentik a vallásgyakorlás formáit, a rítusokat, másrészt a vallási szabályok tartalmaznak erkölcsi jellegű normákat is, amelyek jelentős hatással voltak és vannak a társadalmi közerkölcsre, pl. a tízparancsolat szabályai. Szakmai-technikai normák: ide tartoznak a különféle szakmák speciális szabályai, mesterségbeli szokások, foglalkozási normák, pl. a gyógyítás, nevelés, autóvezetés, a különböző szabványok. Egyéb normacsoportok: pl. politikai normák, szervezeti szabályok, a divat szabályai, nyelvtani szabályok. A rendszer nem lezárt, a társadalom fejlődésével újabbak is létrejöhetnek.

A norma funkciói Magatartásmintát nyújt Közreműködik a konfliktusok rendezésében Értékelési alapot nyújt mások magatartásához Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását Az előadó kösse a norma funkcióit a korábbi diákon lévő ismeretekhez. (A norma sajátosságaiból levezethetők annak funkciói is a társadalom életében, a közösségi szocializációs folyamatban) - A mintanyújtás esetében mutasson rá, hogy a minta nem mindig az általánosan- társadalmilag elismert- mintákat jelenti (deviáns csoportok esetenként olyan erős mintakövetést mutatnak, amely leronthatja más minták követését). A norma azáltal segíti a konfliktusok rendezését, hogy előrevetíti, egyes konfliktushelyzetekben kitől milyen magatartást vár el a társadalom, illetve a normaképző közösség) -A kiszámíthatóság, mint funkció magyarázata során mutasson rá arra, hogy a jövőbeni ismétlődő magatartás elvárásának milyen jelentősége van (például „Ne ölj norma” esetében a vitás helyzetek kialakulása során joggal számíthat bárki arra, hogy száz emberből 99 nem fogja megölni vetélytársát.)

A jog fogalma Amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége: Amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik Amelyek általánosan kötelezőek Amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják Az előadó említse meg, hogy ez a fogalom a vizsgára való felkészülést szolgálja, és hogy a tudományban sokféle fogalom létezik, de a vizsgán e fogalom ismerete az elvárás. Utaljon rá, hogy ez általános fogalom, így például a deklaratív normákban csak az első elem jelenik meg. (pl. Az Alkotmánybíróság székhelye: Esztergom) Húzza alá, hogy a jog, mint normarendszer egyik sajátossága, hogy mindig csak állami szervek jogosultak jogi normák képzésére. Emelje ki, hogy e tekintetben állami szerveken a helyi önkormányzatokat is érteni kell, ennek megfelelően az önkormányzati rendelet is jogszabály! Hívja fel arra a figyelmet, hogy a fogalom bekezdésre bontott elemei együttes feltételeit jelentik a jog fogalmának, bármely elem hiányában nem beszélhetünk jogról Az általános kötelező erő azt jelenti, hogy – a kivételeket leszámítva – a jogi norma az adott állam minden polgárára kötelező, bárhol is tartózkodjon, illetve mindenkire kötelező, aki az adott ország területén tartózkodik, állampolgárságára tekintet nélkül. A jog sajátossága az is, hogy kizárólag a jogi normák érvényesítése érdekében van lehetőség az állami kényszer alkalmazására. (más normáknál ez elképzelhetetlen)

A joggal szembeni követelmények A jognak: általánosnak, közzétettnek, jövőbeni cselekvésre irányulónak, világosnak, ellentmondás-mentesnek, lehetségest követelőnek (reálisnak), stabilitással rendelkezőnek, a szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie Az előadó fejtse ki az egyes pontok tartalmát, ahol lehet, világítsa meg példákkal. Emelje ki a közzétettség esetében, hogy a társadalmi normát „szájhagyomány” útján lehet megismerni, és azt, hogy a jövőbeni cselekvésre irányuló követelményből következik a visszaható hatály tilalma. Általánosság: pl. a jegyző illetményének megállapítása nem a jog világába tartozik , mert egyszeri rendezést jelent, így nem általános Közzétettség. Pl. a polgármester irodájának falára kifüggesztett rendezési terv nem tekinthető jogszabálynak, mivel az érintettek számára nem került megfelelően közzétételre. Jövőbeni cselekvésre irányuló jelleg: pl. nem mondhatja azt a jog, hogy ha tegnap pofon vágtam a gyermekemet, azért holnap bűnhődnöm kell, mert az mától fogva tilos. Világosság: pl. ötfordulatos összetett mondat, többszöri alárendelt mondatösszetétellel biztosan nem világos Ellentmondásmentesség: pl.pl ugyanabban a kérdésben nem lehet a jogosult egyszerre kötelezett is Realitás: pl nem írható elő, hogy minden államigazgatási ügyet egy napon belül kell intézni, vagy a türelmi zóna kijelölésének problémái Stabilitás: pl. zavart okoz, ha egy költségvetési rendeletet a képviselőtestület ülésén napirendenként módosítanak A szabály és a hivatalos cselekvés összhangja (konformitás): pl. „Vizet prédikál és bort iszik” Pl. a nemdohányzók védelméről szóló törvényt maguk a képviselők sem tartják be.

A jogalkotás fogalma A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek Az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó Jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége Az előadó bevezetésként utaljon a társadalom normaképző szerepére. (A közösség bizonyos magatartás-formákat tart kívánatosnak és elvárja tagjaitól, hogy ezen minták alapján szervezzék életüket.) Ez minden mikro- és makroközösség sajátossága – a szocializációs folyamat kulcskérdése- . Utaljon arra, hogy e normaképzés sokrétű, sokirányú egy társadalomban és e tananyagrészben ennek egyik domináns típusával, a jogalkotással ismerkedünk meg. Világítson rá, hogy a fogalom három együttes kötelező tartalmi elemet tartalmaz. (Jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerv; általános (absztrakt) magatartásszabályok; jogi normaként való megfogalmazás) Példákkal világítsa meg a fogalom tartalmát. Pl. Aki mást megöl, bűntettet követ el, 5-15 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.(jogi norma) – Ne ölj, mint erkölcsi, vallási norma. A jogi norma követelményei három eleméből itt csak egy valósul meg, az, hogy általános magatartásnorma. Önkormányzat szociális rendelet – testület és jogalkotás, míg Mari néni tüzelőutalványa egyedi döntés, amely nem irányul jövőbeni általános rendezésre

Jogalkotási jogkörrel felhatalmazott szervezetek Országgyűlés Kormány Miniszterelnök A kormány tagja, azaz a miniszter Önkormányzat

Jogforrás Kettős jelleg, mert jelenti: - Azokat a szervezeteket amelyek jogszabályt alkotnak (jogalkotó szervek) Maga a jogszabály A jogforrás tehát elsősorban azokat a jogszabályi formákat jelenti, amelyekben a kötelező állami akarat megjelenik.

Jogforrások hierarchiája Jogpiramis Alkotmány Alaptörvény (1 db) Törvények (Évente kb. 100 törvény kerül elfogadásra Kormányrendeletek Kormány tagjainak rendeletei Önkormányzati rendeletek

Jogszabályt csak a következő formában lehet alkotni Alkotmány (Alaptörvény) Törvény Kormányrendelet Miniszterelnöki rendelet Miniszteri rendelet Önkormányzati rendelet

Jogrendszer és jogág Jogrendszer: Az adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége. A jogrendszer és a jogszabály közötti közvetítő szint a jogág. A jogrendszer jogágakra tagozódik, és pedig a jogi szabályozás tartalmi különbségei szerint. Jogág: Azonos vagy hasonló típusú társadalmi viszonyokat, azonos módszerrel szabályozó jogi normák összessége, jogilag szabályozott társadalmi viszony.

A jogrend belső egysége: a jogrendszer A jog tagolása A jogrend belső egysége: a jogrendszer Magánjog: Polgári jog Polgári eljárás jog Munkajog Családjog Nemzetközi magánjog Közjog: Alkotmányjog Büntetőjog Közigazgatási jog Büntetőeljárási jog Pénzügyi jog Nemzetközi jog

A magánjog szabályozza a tulajdonosi szférát, illetve a jogalanyok személyi és vagyoni viszonyait. A közjog szűkebb értelemben a közérdeket, míg tágabb értelemben az állami szervek létrehozásának módját, szervezeti felépítésüket, működésüket, valamint ezen szervek egymással és a lakossággal való viszonyát szabályozza

A jogszabály fogalma A jogszabály általános, mindenkire kötelező norma, amelyet az állam alkot és az állam biztosítja az érvényesülését is. A jogszabály, mint magatartási szabály bizonyos cselekvésre kötelez, tilt vagy megenged.

A jogszabály érvényessége A jogszabály akkor érvényes, ha megfelel mindazoknak a követelményeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jogszabály alkalmazható legyen, tehát az előírásoknak megfelelően alkották meg. Az érvényességnek az alábbi feltételei vannak: a jogszabály alkotója rendelkezzen jogalkotói hatáskörrel, a jogszabályt az előírt eljárási szabályok betartásával hozzák létre, a megalkotott jogszabály ne álljon ellentétben magasabb szintű jogszabállyal, vagyis illeszkedjen a jogszabályi hierarchiába, a jogszabály a jogalanyok számára megismerhető legyen, tehát az arra előírt formában kihirdetésre kerüljön.

A hatály a jogszabály alkalmazhatóságára ad választ. A jogszabály hatálya A hatály a jogszabály alkalmazhatóságára ad választ. A hatály alábbi típusait különböztetjük meg: alanyi (személyi) > kikre vonatkozik a jogszabály területi (földrajzi) > hol, mely földrajzi térségben kell alkalmazni időbeli > mikortól és meddig kell alkalmazni. tárgyi (alkalmazási kör)> alkalmazási köreként határozzuk meg, milyen ügyben kell alkalmazni szervi > Arra a kérdésre ad választ, hogy a jogszabályt mely szervnek kell alkalmaznia. funkcionális > akkor beszélhetünk róla, ha egy adott jogszabály háttér jelleggel, speciális előírások hiányában más jogviszonyokra is alkalmazandó, pl. Gt – Ptk.

A jogszabályok megjelölése Törvény: 2011. évi CXC. Törvény A nemzeti köznevelésről Kormányrendelet: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Miniszterelnöki rendelet: 2/2010. (VI. 1.) ME rendelet a miniszterelnök-helyettes kijelöléséről Miniszteri rendelet: 64. 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről Együttes miniszteri rendelet: 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőnek képzéséről és vizsgáztatásáról Önkormányzati rendelet: XY önkormányzat képviselő-testületének 3/2003. (IV. 1.) rendelete a közterület-használat rendjéről A jogszabály megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, nevének rövidítését (a törvény és a törvényerejű rendelet kivételével), a jogszabály kihirdetésének idejét (szintén az előbbi kivételekkel), a jogszabály számát, megnevezését és címét.  Törvénynél és törvényerejű rendeletnél a Magyar Közlönyben való megjelenés évét kell feltüntetni, más jogszabálynál – az évet követően, zárójelben – a megjelenés hónapját és napját is. Az önkormányzati rendeletnél a kihirdetés időpontja az önkormányzati közlönyben való megjelenésre, illetőleg a helyben szokásos módon való kihirdetésre utal.  A törvény számát római számmal, a többi jogszabályét arab számmal kell jelölni. A korábban törvénycikként megjelölt jogszabályt törvényként kell megjelölni.  Ha a miniszterelnök és egy vagy több miniszter együttes rendeletet ad ki, első helyen az ME jelzést, majd az egy vagy több miniszternek a jelzését kell feltüntetni. Ha a rendeletet több miniszter együttesen adja ki, első helyen a kiadásért elsősorban felelős minisztert, majd a többit betűrendben kell feltüntetni. [A hivatalos megjelölésre lásd a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29). IM rendelet Mellékletének az 1. §-hoz kapcsolt felsorolását.] A jogszabályokat a jogalkotó szervek szerint évenként 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni. Az együttesen kiadott jogszabályt az első helyen feltüntetett jogalkotó szerv jogszabályainak sorszámát alapul véve, e jogszabályok közé sorolva kell megszámozni. A jogszabály címét (tárgyát) röviden kell megjelölni. (Negatív példa a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag, vagy az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása stb.)

A jogi norma szerkezete A jogi norma a jog legkisebb olyan önálló egysége, mely a jog valamennyi jellegzetességét magán viseli. Három szerkezeti eleme van: hipotézis ( másként tényállás vagy feltétel) diszpozíció (más néven rendelkezés) jogkövetkezmény

Hipotézis (Tényállás vagy feltétel) A szabályozni kívánt társadalmi viszony lényeges elemeit tartalmazza, azoknak a körülményeknek az összességét, amelyekre a meghatározott magatartást elrendeli. Azt az élethelyzetet írja le amikor a jogszabálynak érvényesülnie kell.

Diszpozíció (Rendelkezés) A jogszabály legfontosabb tartalma, ugyanis ez határozza meg a követendő magatartást, ha a tényállás megvalósul. A feltétel megvalósulása esetén a követendő magatartást határozza meg, ami lehet: kötelező (kogens)- feltétel nélkül, függetlenül a felek akaratától megengedő(diszpozitív) - a felek rendelkezhetnek másként is Maga a cselekvés. Mit kell tenni, mit lehet, mit tilos. Vagy megenged vagy kötelező vagy tilos

Jogkövetkezmény (szankció) A jogkövetkezménynek két csoportja van: szankció joghatás A szankció hátrányt, büntetést jelent, amit a jogalkotó a szabály megsértőivel szemben kilátásba helyez. A joghatás pedig akkor áll be, ha valaki a rendelkezésnek megfelelően jár el.

A polgári jogi jogszabály elemei (példa) Ptk. 167.§. „Ha valamelyik föld nincs összekötve megfelelő közúttal (tényállás), a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult a földjeiken átjárjon.” (rendelkezés, kogens) Ptk. 312.§. (3) bekezdés „Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, melyért a jogosult felelős (tényállás), a kötelezett szabadul tartozása alól (rendelkezés, kogens), és követelheti (rendelkezés, diszpozitív), kárának megtérítését.” (jogkövetkezmény, szankció) Ptk. 319.§. „A felek a szerződést (tényállás), közös megegyezéssel megszüntethetik.” (rendelkezés, diszpozitív) Ptk. 319.§. (2) bekezdés „A szerződés megszüntetése esetében (tényállás) a szerződés a jövőre nézve szűnik meg.” (jogkövetkezmény, joghatás).

A jogszabály tagolása A jogszabályt és annak mellékleteit megfelelően tagolni kell. A tagolásnak elő kell segítenie a normák áttekinthetőségét és közérthetőségét. Részek - rész címét nagyobb betűtípussal, csupa nagybetűvel Fejezet - csupa nagybetű, kisebb betűtípus Alcím - eltérő betűtípussal Szakasz (§) – folyamatosan, arab számozással. A jogi rendezés önálló mondanivalóját foglalja egységes rendszerbe. (A jogszabály alapegysége) Bekezdés– (1-2-3, stb.) zárójelben, arab számmal) külön feltételek, kivételek, terjedelem, a szakaszban foglalt mondanivaló miatt. Pontok – ábécé kisbetűivel, illetve arab sorszámmal –francia bekezdések kerülése Alpontok – ábécé kisbetűivel, vagy arab számmal (ha pontok is vannak, az ábécé kisbetűinek kettőzésével (általában kerülendő) Végrehajtási jogszabály beillesztése - elkülönítve, de hivatkozás az alapjogszabályra, vagy az alapjogszabály megfelelő rendelkezései közé illesztés (eltérő betűtípus, illetve írásmód)

A jogviszony és a jogintézmény A jogviszony nem más, mint jogilag szabályozott társadalmi viszony. A jogviszonynak három szerkezeti eleme van: 1.) a jogviszony alanya, 2.) a jogviszony tárgya és 3.) a jogviszony tartalma.

A jogviszony tárgya A jogviszony tartalma A jogviszony közvetlen tárgya azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell, a közvetett tárgya pedig az a dolog, amelyre ez az emberi magatartás irányul. A jogviszony tartalma A jogviszony tartalma a jogviszony alanyait megillető jogosultságok és az őket terhelőt kötelezettségek együttese.

A jogviszony A jogviszony alanyai jogképes személyek. A jogképesség azt jelenti, hogy a jogviszony alanyának jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogviszony alanyai lehetnek: természetes személyek (az ember), jogi személyek,

A természetes személy, jogi személy A jogban természetes személynek minősül maga az ember.  Jogi személy: Szervezet, az állam által elismert szervezeti formában működik. Önálló vagyonnal rendelkezik. (tevékenységéért vagyoni felelősséggel tartozik).

A jogképesség fogalma Az embernek és a jogi személynek az a képessége, hogy a polgári jogviszony alanya lehet (jogok és kötelességek alanya lehet). Bizonyos eseten a jogképességhez egyéb más feltételek is szükségesek. A jogi személy jogképessége az emberéhez képest korlátozott, mert csak azokra a jogokra és kötelezettségekre terjed ki, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez köthetők.

Az ember mint jogalany - jogképesség ÁLTALÁNOS, EGYENLŐ, FELTÉTLEN Általános: minden élő ember jogképes a születésétől a haláláig Feltételen: minden embert megillet a jogképesség, azt feltételhez kötni nem lehet Egyenlő: bármilyen vonatkozásban (életkor, nem, nemzetiség, vallás…)

A természetes személy jogképessége egy elvont képesség, ami alapján elvileg bárkinek bármilyen joga és kötelessége lehet. A jogképesség az emberrel vele születik, el nem idegeníthető, nincs fejlettségi fokhoz, értelmi képességhez kötve. A törvény a jogképességet az adott emberrel szemben is megvédi, tehát senki sem nyilatkozhat úgy, hogy jogképességéről részben vagy egészben lemond.

A jogképesség nem alanyi jog, ezért róla lemondani nem lehet, az arról lemondó szerződés semmis. Kezdete: élve születés befejeződése Vége: halál (agyhalál) a holttá nyilvánítás és a halál tényének bírói megállapítása. Feltételes jogképesség: méhmagzat (ha élve születik, akkor a fogamzás időpontjától – születéstől visszaszámolt 300 nap – jogképes)

Az ember mint jogalany - cselekvőképesség Általános szabály: minden ember cselekvőképes, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza. Életkor alapján: Cselekvőképtelen: 14 év alattiak Korlátozottan cselekvőképes: 14 – 18 év közötti Cselekvőképes: 18 év feletti A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelenek ügyeiben a törvényes képviselőjük (szülő, gyám, gondnok) jár el. Nagykorút bíróság ítéletével korlátozottan cselekvőképesnek, vagy cselekvőképtelennek nyilváníthat.