Az ügyészi szervezet és feladatok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Kormányzati szolgálati és a közszolgálati jogviszony
Advertisements

Területi államigazgatási szervek
Bírák és bírósági vezetők kinevezése és felmentése Magyarországon
ELTE ÁJK Április 25. Bíróságok, ügyészségek költségvetése Dr Darák Péter.
A Rendőrség szolgálati tagozódása
A távközlési piac állami felügyelete dr. Orosi Renáta Hírközlési Felügyelet Hírközlési Felügyelet.
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai
A környezetvédelem intézményrendszere
Közigazgatási alapismeretek
Az Országos Bírói Tanács összetétele és feladatai
A közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó új szabályozás Budapest, január 18. Dr. Klotz Péter antikorrupciós szakértő Közigazgatás-fejlesztési és.
Közigazgatási alapismeretek
Mentortanárképzés eLearning támogatása
Marosi Ildikó PPKE ÁJK május
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
NAV ÁNTSZ OMMF Fogyasztóvédelem Jogszabályfigyelés
Dr. Bozsó Zoltán r.dandártábornok
Workshop A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Magyar Alkotmányjog II. Óravázlatok
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Előadó: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy
Államtitkári Kabinetfőnök Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A POLGÁRMESTEREK VÉDELMI IGAZGATÁSI FELADATAI A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN MISKOLC, JÚNIUS 06. FAZEKAS GYÖRGY ALEZREDES.
megjegyzések a katonai ügyészi és katonai bírói
Alkotmány és alaptörvény Kormányzati és politikai döntéshozatal  kurtán 2012.
Polgári védelmi kötelezettség, mentesség
Munkahelyi egészség és biztonság
Az orvos szabálysértési felelőssége
A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése évi XXXI. törvény parlamenti uralom kisebbségi vétó erősítése ellensúlyok – AB erős helyzete 1990.
A rendészet szervei.
Magyarországon független, demokratikus jogállami berendezkedés, azaz független, alkotmányos demokrácia van, amelyben a közigazgatás részeként funkcionáló.
A közszolgálati Tisztviselők jogviszonya
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Jogorvoslatok a Ket-ben
A köztisztviselők jogállásáról Bevezető rendelkezések.
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 13. előadás december Az európai közigazgatás fogalma Kiindulópont: annak ellenére, hogy az EU esetében.
A BEJELENTŐ-VÉDELEM HELYE ÉS SZEREPE AZ OMBUDSMANI TEVÉKENYSÉGBEN
Közigazgatás-Műszaki közigazgatás
KÉPVISELET A POLGÁRI PEREKBEN
Közigazgatási ismeretek az országgyűlés és szervei, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet és az igazságszolgáltatás szervei,
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
Horváth Miklós Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály.
A bírósági végrehajtói szervezet és feladatai Igazságügyi szervezet és igazgatás április.
dr. Bedő Katalin1 Hatóságokat érintő gondolatokról és tervekről.
Alkotmányjog 2. A köztársasági elnök.
Területi és helyi államigazgatási szervek október október 3.
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
Önkormányzat és állam.
A bírósági végrehajtói szervezet és feladatai
KÖZIGAZGATÁSI ÉS VEZETÉSI ISMERETEK
A évi CLXXV. Törvényt (Ectv.) érintő módosítások
A közigazgatási eljárás II.
Az igazságszolgáltatás: Résztvevő szervek, a bíróságok
Döntés-felülvizsgálati eljárások
A bíróságok: bírák és további személyek
A közszolgálati Tisztviselők jogviszonya
Az alkotmány és az alkotmánybíróság.
A személyállapottal kapcsolatos perek A házassági perek
Társadalomismeret II. félév.
A BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM KULTÚRÁJA
A magyar kormányzati rendszer
A jogrendszer tagozódása
A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK JOGVISZONYA
Előadás másolata:

Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2017. április 19.

Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló hatalmi ág - sui generis (önálló, speciális) állami szervtípus - nincs alárendelve egyik hatalmi ágnak sem szervezetileg (önálló alkotmányos szervezet!!!) Hatalomgyakorlás szempontjából közhatalmat gyakorló szervezet

Az ügyészség a tevékenysége alapján Végrehajtó, jogalkalmazó, ellenőrző-felügyeleti szerv. A feladatai az Alaptörvényből vezethetőek le (Alaptörvény 29. cikk) „A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.”

Az ügyészség szervezete - Monokratikus szerv = egyszemélyi irányítás és vezetés Élén a legfőbb ügyész (az ügyészség szakmai irányítója) - hierarchikus szervezet A legfőbb ügyész és az országgyűlés sajátos viszonya A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

Az ügyészi szervezet alapelvei 1. szigorú központosítottság 2. egyszemélyi felelős vezetés 3. Ügyészi függetlenség A függetlenség összetevői: - a legfőbb ügyész és az ügyészek kinevezése - munkáltatói jogkör gyakorlása - utasítási jog - az ügyészek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása - Összeférhetetlenségi szabályok - együttalkalmazási tilalom - mentelmi jog.

Az ügyészi szervezet tagozódása A bírósági szintekhez igazodik! Az ügyészség illetékességi területe azonos a bíróságok illetékességi területével! A szervezet felépítése: Legfőbb Ügyészség – Élén: legfőbb ügyész Fellebbviteli főügyészségek- élén: fellebbviteli főügyész Főügyészségek – élén: főügyész Járási ügyészségek – élén: vezető ügyész Tudományos és kutató intézménye: Országos Kriminológiai Intézet

Az ügyészség személyi állománya „ügyészségi szolgálati viszony” Ügyész Alügyész Ügyészségi fogalmazó Tisztviselő Írnok Fizikai alkalmazott 

Ki lehet ügyész? Egyetemi jogi végzettség Magyar állampolgár Nem áll gondnokság hatálya alatt Jogi szakvizsga (katonai ügyész esetén: Magyar Honvédság hivatásos állományú tisztje) + Legalább 1 évig alügyész, bírósági titkár, közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos, OKRI-ban kutató, nyomozó, jogi szakvizsgához kötött tevékenység végzése a közigazgatásban….

Az ügyészség feladatai Az Alaptörvény által meghatározott feladatai: A legfőbb ügyész és az ügyészség a) törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d) a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. A feladatok két nagyobb csoportja: Büntetőjogi feladatok Közérdekvédelmi feladatok

A büntetőjogi feladatok Általános kötelezettség: - a bűncselekményekkel szembeni fellépés - az állampolgárok jogainak védelme 1. Nyomozással, vádemeléssel kapcsolatos feladatok 2. A bíróság előtti ügyészi tevékenység 3. A joghátrányok végrehajtásának felügyelete 4. Nemzetközi bűnügyi együttműködésben részvétel

A közérdekvédelmi feladatok „Az ügyészség a közérdek védelmezője” (Alaptörvény) Eszközei: 1. ügyészi fellépés 2. hivatalból vizsgálat lefolytatása 3. ügyészi felhívás 4. ügyészi jelzés

Az előadáshoz kapcsolódó írásos tananyag: Petrétei József - Tilk Péter: Magyarország alkotmányjogának alapjai Kodifikátor Alapítvány Pécs, 2014. Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet. Kodifikátor Alapítvány Pécs, 2014. 366-385. o.

Köszönöm a figyelmet! Dr. Molnár Judit egyetemi adjunktus