A KERESKEDELEM NEMZETGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI

1. TÉMA: A KERESKEDELEM HELYE A NEMZETGAZDASÁGBAN

A NEMZETGAZDASÁG FOGALMA Valamely ország földrajzi határain belül lévő vagy azon kívül, de tulajdonilag az országhoz tartozó gazdaság egésze. A nemzetgazdaságnak része minden anyagi és emberi erőforrás, ezeket megmozgató tevékenységek és kölcsönhatásaik. 

A gazdaság szereplői (gazdasági alanyok) A gazdaság szereplői önálló gazdasági, szervezeti és intézményi egységek: a.) sajátjukként vagy mint birtokosok rendelkeznek eszközökkel, követelésekkel (aktívákkal) és ezek forrásaival. b.) az előbbiekhez kapcsolódó passzívákkal, s kötelezettségeket vállalhatnak. c.) önálló gazdasági tevékenységet végeznek a munkamegosztás rendszerébe illeszkedve d.) más gazdasági és nem gazdasági alanyokkal ügyleteket (tranzakció) létesítenek. e.) Az előbbiekre nézve képesek, illetve képesek volnának teljes körű könyvviteli elszámolásokat végezni, vagyonmérleget is készíteni.

A nemzetgazdaság ágazati szerkezete  A gazdálkodó egységek tevékenységük jellege szerint is különböző csoportokba sorolhatók. Az osztályba sorolás lényegében tükrözi a munkamegosztás természetes tagozódását. 

A nemzetgazdaság ágazati szerkezete A nemzetgazdaság ágazati rendszere négy szintű, melyek hazánkban a következők: 1.      Nemzetgazdasági ág 2.      Ágazat 3.      Alágazat 4.      Szakágazat

A nemzetgazdaság ágazati szerkezete 1. Nemzetgazdasági ág: Ez az első szint, amely a legagregáltabb, legösszevontabb csoport, mely 21 ágat tartalmaz. 2. Az ágazat: A második szint, mely már mintegy 88 ágazat szerint tagolja a gazdaságunkat. 3. Az alágazat: A harmadik szint, amely már mintegy 272 alágazatból áll. 4. Szakágazat: A negyedik szint, a legkevésbé aggregált, több mint 615 vállalati csoportot tartalmaz.

G KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS 45 Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása 451 Gépjármű-kereskedelem 452 Gépjárműjavítás, karbantartás 453 Gépjárműalkatrész-kereskedelem 454 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása

G KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS 46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 461 Ügynöki nagykereskedelem 462 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme 463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme 464 Háztartási cikk nagykereskedelme 465 Információtechnológiai, híradástechnikai termék nagykereskedelme 466 Egyéb gép, berendezés, tartozék nagykereskedelme 467 Egyéb szakosodott nagykereskedelem 469 Vegyestermékkörű nagykereskedelem

G KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS 47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) 471 Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem 472 Élelmiszer-, ital-, dohányáru kiskereskedelme 473 Gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem 474 Információs, híradástechnikai termék kiskereskedelme 475 Egyéb háztartási cikk kiskereskedelme 476 Kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme 477 Egyéb m.n.s. áru kiskereskedelme 478 Piaci kiskereskedelem 479 Nem bolti, piaci kiskereskedelem

A kereskedelem helye, szerepe a piacgazdaságban - összekötő kapocs a termelés és a fogyasztás között, befolyásolja a társadalom közérzetét, szükségleteket elégít ki, elősegíti az erőforrások hatékonyabb kihasználását, áthidalja a termelés és a fogyasztás közötti különbségeket, adóbevételhez juttatja az államot, munkalehetőséget biztosít, hozzájárul a települések arculatához.

2. TÉMA: A KERESKEDELEM FELADATAI

Kereskedelemmel kapcsolatos fogalmak: 1. A KERESKEDELEM FOGALMA: - egyrészt: tevékenység, melynek eredményeként a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz, másrészt: szervezet, melyhez azok a vállalkozások tartoznak, amelyek fő tevékenysége az áruforgalom lebonyolítása.

Kereskedelemmel kapcsolatos fogalmak: 2. BELKERESKEDELEM FOGALMA: 3. KÜLKERESKEDELEM FOGALMA: - az a szervezet, amely a belföldön megtermelt, illetve a külföldről beszerzett árukat eljuttatja a fogyasztókhoz. - a különböző országok vállalatai közötti ügyletkötések sokaságának eredője.

Kereskedelemmel kapcsolatos fogalmak: 4. ELOSZTÁS FOGALMA: - az az út, csatorna, amelyben a termelő az előállítás helyéről vagy raktárából eljuttatja az áruit a végső felhasználóhoz.

A kereskedelem makroökonomiai funkciói: Tevékenység  Nemzetgazdasági egyensúly megteremtésében való részvétel Készletezés, választék kialakítás, fogyasztó befolyásolása, közvetítői feladatok Külkereskedelmi mérleg egyensúlyának kialakításában való aktív részvétel Export-import bonyolítása Munkaerőpiaci helyzet javítása Foglalkoztatás-vállalkozás Tőkepiaci, allokációs funkció Befektetés, pénzügyi finanszírozás Kiemelt társadalmi célok megvalósításában való részvétel Társadalomorientált marketingtevékenység

a kereskedelem mikroökonómiai funkciói I.   Tevékenység Funkció beszerzés piaci egyensúly megteremtése (kereslet-kínálat) kínálat, biztosítása ellátási funkció -szükségletek kielégítése értékesítés beszerzés, készletezés tranzakciós funkció készletezés, értékesítés raktározás, szállítás logisztikai funkció raktározás, csomagolás, szállítás fogyasztói igények továbbítása információs funkció tájékoztatás

a kereskedelem mikroökonómiai funkciói II.   Tevékenység Funkció raktározás, minőség megőrzése és javítása termékek piacképességének javítása Árubemutatás, értékesítés szállítók befolyásolása piacbefolyásolás finanszírozás Marketingkommunikáció hiteleladás szállító kiválasztása, áralku, üzleti tárgyalás gazdálkodási funkció Értékesítés, árképzés és alkalmazás, költséggazdálkodás, optimális választék kialakítása

AZ ÁRU LEHETSÉGES ÚTJAI

3. TÉMA: NAGYKERESKEDELEM

A nagykereskedő feladatai: - vásárlás és választék kialakítása - elosztás és reklámozás, - termelői választék kiskereskedői választékká alakítása, - raktározás, - szállítási határidő betartása, - kockázatvállalás, - piaci információk gyűjtése, - menedzsmentszolgáltatások konzultáció

A NAGYKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FORMÁI Polcfeltöltő – Rack Jobber az összes disztribúciós funkciókat is ellátja, figyelemmel kíséri az áru útját a kiskereskedelmi értékesítés során, a kiskereskedelemben a kijelölt polcokat rendszeresen feltölti áruval, finanszírozza a készleteket, az el nem adottakat visszavásárolja

A NAGYKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FORMÁI „Fizess és vidd” – C+C (Cash and Carry) a nagykereskedő nem vállal szállítást és nem finanszíroz, olyan önkiszolgáló raktár, amely végső fogyasztót is kiszolgál, a kiskereskedő áttekintheti a nagykereskedő teljes választékát.

A NAGYKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FORMÁI Tranzitáló nagykereskedő – drop shipper a megvásárolt terméket közvetlenül a vevőhöz diszponálja Ügynökök: elsősorban tranzakciós feladatokat látnak el, az áruk beszerzését és értékesítését más számlájára végzik, nem vállalnak kockázatot – közvetítők, általában jutalékért dolgoznak.

A NAGYKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FORMÁI Brókerek – alkuszok: jutalékért üzleteket, szerződéseket hoznak létre ha az eladó jelentkezik, annak vevőt keresnek – ha a vevő fordul hozzájuk, eladót keresnek szerepük: értéktőzsde és árutőzsde Bizományosi kereskedő: több a brókernél, mivel raktározással és készletezéssel is foglalkozik,

A NAGYKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FORMÁI Export- importügynökségek: olyan kereskedők, akik a nemzetközi kereskedelemben látnak el tranzakciós funkciókat előkészítik és feldolgozzák a szükséges dokumentációkat. Merchandiser: a termelő alkalmazottja, kinek feladata: kóstoltatások szervezése márkapultok elhelyezése, esetleg feltöltése, feltöltetése

4. TÉMA: KISKERESKEDELEM

Kiskereskedelmi tevékenység: az új és használt fogyasztási cikkek beszerzését, majd értékesítését értjük, a különböző hálózati egységekben a fogyasztók széles köre részére, általában kis tételben.

Az értékesítés a kiskereskedelemben történhet:    Az értékesítés a kiskereskedelemben történhet:   - bolti kereskedelem, vagy - bolt nélküli kereskedelem keretein belül.

I. A bolti kiskereskedelem színterei A bolti kiskereskedelem az értékesítéshez üzlethelyiség fenntartását igényli. Bolti kereskedelem formái:  Boltok  Áruházak  Bemutatótermek  Bevásárlóközpontok

I. A bolti kiskereskedelem színterei BOLTOK: viszonylag kis alapterület: egy nagyobb eladótér és kisebb raktár Típusai: Szakboltok: mély választékot biztosítanak – specifikus termékek széles skálája – eladók szakértelme széleskörű – pl.: műszaki szaküzletek Vegyesboltok: mindennapi cikkeket forgalmaznak – széles választék – kis mélység Kombinált boltok: két-három árucsoportot forgalmaznak

I. A bolti kiskereskedelem színterei 2. ÁRUHÁZAK „food”és „non food” áruházláncok különböztethetők meg, a termékcsoportok értékesítése önálló osztályokon történik, Típusai: Szupermarketek: kínálatuk a vegyesboltokéhoz hasonló – nagyobb alapterület – széles kínálat – napi élelmiszer, vegyi áru, háztartási cikk – pl.: SPAR, Szakáruház: adott árucsoportból mély választék – különböző osztályok – autóval megközelíthető – pl.: OBI, Media Markt, IKEA, Interfuct

I. A bolti kiskereskedelem színterei 2. ÁRUHÁZAK Típusai: Hipermarketek: egyesítik a szupermarket, a raktár- és diszkont áruházak előnyeit – széles választék – alapterülete: 2000-20.000 m2 között mozog – kisebb üzletek és vendéglátó helyek is találhatók – elhelyezkedésük: forgalmas csomópontok, város széle – pl.: Interspar, Tesco, Auchan Diszkontáruházak: mindennapi fogyasztási cikkek, egyszerűbb értékesítési körülmények – nagy tételben is vásárolhatunk – alacsonyabb árak – szűkebb választék, mint a szupermarketeknél – fajtái: hard- és soft diszkontok – pl.: Aldi, Lidl, Penny Raktáráruházak: nagykereskedelemmel is foglalkoznak – pl.: C+C áruházak

I. A bolti kiskereskedelem színterei 3. BEMUTATÓTERMEK: nagy értékű, nagyobb terjedelmű termékek esetén, bútorok, háztartási gépek, egyes építőanyagok, jól megközelíthető helyeken találhatók, a vevő megtekinti a termékeket – kiválasztja – kifizeti – majd egy földrajzilag elkülönült raktárból kiszállítják, minta utáni értékesítésnek is tekinthető, - lásd a minta utáni értékesítési mód!

I. A bolti kiskereskedelem színterei 4. BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK: több üzletet foglalnak magukba, kisebb boltoktól az áruházakig, vendéglátóipari üzletek is találhatók, könnyen megközelíthetők, kényelmes vásárlási lehetőség, egy helyen megkapnak a vevők „mindent”, szórakozási lehetőséget is nyújtanak, Típusai: -Mallok, Shopping centerek: vásárlás + szórakozás – pl.: Plázák Üzletsorok: csak vásárlás – pl.: Bevásárlóparkok: Takko, Vögele, New Yorker, Müller

II. A boltnélküli kereskedelem színterei a kereskedő az árukat üzlethelyiség nélkül juttatja el a fogyasztóhoz kialakulásának főbb indokai: költségek csökkentése, időtakarékosság Boltnélküli kereskedelem formái:  automata kereskedelem,  csomagküldő kereskedelem,  ügynöki kereskedelem,  internetes értékesítés,  mozgóárusítás.

Automata kereskedelem A különböző típusú automatákat általában: nagy forgalmú területeken, csomópontokban, pályaudvarokon, aluljárókban, hivatalokban, gyárakban, üzemekben, iskolákban, kórházakban és szórakozóhelyeken helyezik el egyenként vagy csoportosan

Automata kereskedelem Működésükhöz bizonyos alapfeltételek nélkülözhetetlenek: hibátlan, állandó működtetés, a megfelelő műszaki állapot, a jó minőségű, mindig friss áruval és kiegészítő eszközökkel (pl. pohár) való folyamatos feltöltés megszervezése, a közérthető tájékoztató feliratozás garantálni kell a jó szervízhálózatot

Automata kereskedelem Az árusító automaták előnyei: Nincs nyitvatartási idő, bármikor igénybe vehető, Gyors vásárlást tesz lehetővé, Olyan helyeken is megoldja az ellátási feladatokat, ahol bolt kialakítása nem gazdaságos, Csúcsforgalomban tehermentesítik az üzleteket, Nem igényel állandó kezelő személyzetet (kivéve a karbantartást, áruutántöltést).

Automata kereskedelem Az árusító automaták fajtái: Kiejtős automaták Rekeszes automaták Folyadékárusító automaták Ételt árusító automaták Speciális automaták: Menetjegyek, képeslapok, bélyegek, újságok árusítására Az egyéb automaták egy része szolgáltató (fényképező, pénzváltó), másik része szórakoztató (zeneszolgáltató, játékautomata) szerepet tölt be.

Automata kereskedelem Az automaták hátránya, hogy viszonylag drágák és nem időben történő feltöltés esetén a vevők károsodhatnak (nem ad poharat a folyadékhoz, elnyeli a pénzt stb.)

csomagküldő kereskedelem Ez egy olyan értékesítési mód, ami nyomtatványokban, katalógusokban, interneten kínálja az áruit, a vásárló pedig postai úton rendelheti meg és kapja kézhez a kívánt terméket

csomagküldő kereskedelem Az értékesítés folyamatának három szakasza van: Áruajánlás (katalógus, internet), Megrendelés (írásban, telefonon), A megrendelés teljesítése (központi raktárakból, postai szállítással)

csomagküldő kereskedelem A csomagküldő értékesítés előnyei a következők: Nincs szükség a forgalom lebonyolításához drága kialakítású kiskereskedelmi egységekre. A forgalom olcsóbb területeken fekvő raktárakból bonyolítható le. Nincs személyes foglalkozás a vevőkkel, emiatt nincs szükség szakemberekre, eladókra, stb., csak alacsonyabb bérű raktári dolgozókat kell foglalkoztatni, ami költségmegtakarítást eredményez. A vásárlóknak nem kell a nyitvatartási időhöz alkalmazkodni. A vásárlás otthonról, kényelmesen elintézhető.

csomagküldő kereskedelem Hátrányai: A vevők a terméket csak képeken látják, a vásárlási döntés előtt nincs lehetőség személyesen meggyőződni a minőségről. A posta- és csomagolási költséggel megnövekszik az áruk vételára. Reklamáció esetén az ügyintézés hosszadalmas, a visszaküldött áru postaköltsége többszörösen terheli a vevőt, pénzét hosszú idő múlva kapja vissza.

csomagküldő kereskedelem A csomagküldő kereskedelem sajátos fajtája a „Teleshopping” és a „Telemarketing”. A telefonshopping a termékeket a televízión keresztül reklámozza, és ott kínálja megvételre (TV-shop). Hátránya, hogy az árukról csak hiányos információt kapunk, az elmondottak a valóságban nem ellenőrizhetők, sokszor félrevezetők lehetnek. Gyakran megtévesztő ár-összehasonlításokkal találkozhatunk és néha a garanciák nincsenek egyértelműen meghatározva (pl. hiába a pénz-visszafizetési garancia, nem nyilvánvaló, hogy az egyéb költségek kit terhelnek).

Értékesítő ügynökség Ebben az esetben sem kerül a termék bolti forgalomba, az értékesítést ügynökök vállalják. A vásárlók lakását felkeresve gyakorta több személy előtt termékbemutatókat szervezve mutatják be a különböző árucikkeket. Így árusítanak drága, jó minőségű edénykészleteket, műanyag árukat, kozmetikumokat, stb

  e-kereskedelem E-gazdaság: a gazdaság azon sajátossága, amely szerint a tranzakciók zöme az internet közvetítésével valósul meg. E-business: üzletvitel az interneten, amely a termékek adásvételén kívül a vevőszolgálatot és az üzleti partnerekkel való együttműködést is jelenti.

  e-kereskedelem Elektronikus kereskedelem: olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok, (szöveg, kép, hang) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul.

  e-kereskedelem Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magába: > az áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, > elektronikus pénzátutalást, > elektronikus értékpapír kereskedelmet, > elektronikus fuvarlevelek kiállítását, > kereskedelmi árverések lebonyolítását, > közbeszerzést, > direkt és indirekt marketing és ügyfélszolgálati tevékenységet.

e-kereskedelem előnyei i. - Vevőknek és szállítóknak egyaránt bőséges és olcsó információadási és -keresési lehetőséget ad - Új kereskedelmi csatornák megnyitása - 24 órás nyitva tartás az év minden napján - Kibővíti a piacokat a vevők és eladók számára is - A kooperációt támogató elektronikus eszközök sokféle együttműködési módot tesznek lehetővé a vevő és szállító között - Lehetőséget nyújt kereskedelmi tranzakciók kényelmes, gyors és olcsó lebonyolítására,

e-kereskedelem előnyei ii. - Csökkenti az információk előállításának, feldolgozásának, tárolásának és visszakeresésének a költségeit - Csökkenti a kommunikációs költségeket - Gazdagabb kommunikációs lehetőséget képes biztosítani a papír alapú (levelezés), illetve a telefonos kapcsolathoz képest (videobeszélgetés) - A digitalizált termékek (dokumentumok, rajzok, szoftver) nagyon rövid időn belül célba juttathatók. - Nagyobb rugalmasságot biztosít a földrajzi elhelyezkedés tekintetében vevőknek, közvetítőknek és szállítóknak egyaránt.

e-kereskedelem hátrányai problémák lehetnek a rendszer biztonságosságával, a kommunikációs sávszélesség sok helyen még nem elegendő, egyes tranzakciók nagyon lassúak, nehéz az elektronikus kereskedelmi szoftverek integrálása a korábbi szoftverekkel, vevők bizalmatlanok az elektronikus úton történő fizetési módokkal.

  mozgóárusítás Mozgó árusítási móddal általában olyan helyeken találkozunk, ahol nem működtethetők állandó üzletek, de időszakonként igény merül fel különböző termékek megvásárlása iránt (pl. vásárokon, ünnepélyeken, sport- és másféle rendezvényeken, vonaton, kórházakban stb.)

  a fanchise lényege A franchise lényege, hogy a rendszer tulajdonosa egy jól bevezetett márkanevet és vele együtt egy termékcsalád vagy szolgáltatás értékesítésének illetve hasznosításának a jogát bérbe adja vállalkozóknak. A franchise átvevője a márkanév meghatározott idejű használatáért, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokért- például az áruellátásért, az értékesítési know- how-ért, néha a közös reklámért – jutalékot, esetleg reklámhozzájárulást fizet.

A franchise típusai Üzleti franchise Ebben a szerződésformában az átvevő átveszi az átadó üzletmenetét és az egész vállalkozás sikeres működéséhez kapcsolódó stratégiai, marketing, minőségellenőrzési, számviteli, stb. ismereteket.

A franchise típusai Beruházási franchise A vállalkozói vagy beruházási franchise egy üzletre vonatkozik, ahol az átvevő az átadó által meghatározott rendszert üzletében működteti. Tipikus példája a gyorsétkeztetésben (a McDonald”s, a Pizza Hut), a töltőállomások üzemelésében ( Aral, Shell, Mol), a kiskereskedelmi hálózatokhoz ( Adidas, Benetton, OBI, Diego) és a vendéglátó hálózatokhoz való csatlakozás területén találhatók.

A franchise típusai Területi franchise A területi franchise esetében az átadó a franchise jogokat nem valahány üzletre, hanem egy adott földrajzi területre adja át és ott több üzletet is létesíthet az átvevő.

A franchise típusai Mesterfranchise A mesterfranchise szerződés keretében az átadó lehetővé teszi az átvevőnek, hogy az adott országban maga is átadóként működjön, tovább terjesztve a franchise- rendszert. Ilyen mesterfranchise joggal rendelkezik a Mc Donald’s Kft, a hazai gyorséttermi hálózat kialakítására és működtetésére.

A franchise előnyei Átadó szempontjából Átvevő szempontjából Előnyök   Átadó szempontjából Átvevő szempontjából Előnyök Az új egység nyitásának pénzügyi terhe az átvevőé Kockázat csökkentés Az egyszer kifejlesztett technológia folyamatos bevételt eredményez. Gyorsabb piacmegismerés Az átvevők érdekeltsége a rendszer hibátlan működésében Gyorsabb nyereséges üzemméret elérés Javíthatja a versenypozíciót Alacsonyabb beszerzési költségek Könnyebb üzletvezetés a technikai segítségnyújtás miatt kisebb reklámmal nagyobb hatás, a már ismertség révén

a franchise hátrányai Átadó szempontjából Átvevő szempontjából   Átadó szempontjából Átvevő szempontjából Hátrányok eltérő érdekek miatti konfliktus lehetőségek az átadó- átvevő között Nincs saját elképzelés, kész rendszert kell működtetni. az átvevő ronthat a bevezetett rendszer imázsán, a nem megfelelő működtetéssel. Költséges az átvevő néhány év múlva önállósítja magát. a szerződés tartalmazhat korlátokat az üzleti kapcsolatokban