Mintavétel

Könyvvizsgálati bizonyítékok rendszervizsgálatok elemző eljárások külső megerősítések nyilatkozatok analitikus vizsgálatok során szerzett könyvvizsgálati információk.

Mintavételi eljárás célja A könyvvizsgáló számára ésszerű alapot nyújtson a sokaságra vonatkozó következtetések levonásához, amelyből a mintát kiválasztja. A beszámolóról kialakított véleményünket elegendő bizonyítékkal igazoljuk.

Mintavételi eljárás előnyei - A könyvvizsgálat hatékonysága azon alapul, hogy a lehető legköltséghatékonyabb módon megszerezzük azt a minimális könyvvizsgálati bizonyosságot, ami elegendő a könyvvizsgálati vélemény kialakításához, - Minimálisra csökkenti a túlzott mértékű könyvvizsgálat kockázatát, - Megkönnyíti a munkapapírok gyors áttekintését,

Mintavételi folyamat munkaszakaszai Könyvvizsgálati minta kialakítása Minta kiválasztása Vizsgálat: a kontrollok és az adatok tesztelése Minta eredményeinek az értékelése

Minta kiválasztása A minta kiválasztásának két módszere: Statisztikai mintavétel (az irodalom objektívnek tartja) és a nem statisztika mintavétel.

Statisztikai mintavétel Statisztikai mintavétel jellemzői: (mintavétel egyik megközelítése) A minta tételeinek véletlenszerű kiválasztása és a valószínűség-elmélet alkalmazása a minta eredményinek értékelésére, beleértve mintavételezési kockázat mérését is. Az a mintavételezési megközelítés, amely nem rendelkezik a fenti jellemzőkkel, nem statisztikai mintavételezésnek minősül.

Mintanagyság meghatározása (1/3) Minta kiválasztása: Első lépcső lényeges tételek, jelentős változások, kapcsolt elszámolások, szokatlan tételek, gazdasági események, Második lépcső: Maradék adatokból kell egy megbízható mintanagyság arányt biztosítani. (ha a maradék egyenleg kisebb, mint az elfogadható hiba, akkor nem szükséges a további mintavétel)

Mintanagyság meghatározása (2/3) Minta kiválasztás első lépcsőjénél fontos elemek: kockázatelemzési területek külső/belső ellenőrzési tapasztalatok informatikai anomáliák legnagyobb forgalmú partnerek legnagyobb egyenlegű partnerek tipikus kockázati pontok…

Mintanagyság meghatározása (3/3) Figyelmet fordítunk: bizonyossági szintek kezelésére, nem automatikus (szakértői) minősítésekre, véletlen szám generálású ügyekre, automatikus tételkijelölésekre, lényegességi szintek kezelésére.

Minta tervezése Mintavétel tervezése során meghatározzuk: a mintavételezésre kiválasztott sokaságot, (a sokaságot rétegezni lehet, részsokaságokra…) a mintavételi egység (a sokaság egy elemét), A hibaként vagy eltérésként értelmezendő eredmények vagy feltétek (a hibás állításokat a vizsgálat során folyamatosan kell gyűjteni és a vizsgálat bizonyos szakaszaiban ki kell vetíteni a teljes sokaságra, értékelni kell ) Mintanagyság (kiválasztásánál értékelni kell a kellő bizonyosság, a várható és elfogadható hibát, a minta rétegezését)

Mintaelemek vizsgálata (1/2) Vizsgálati eredmények értékelése: Értékelni kell annak kockázatát, hogy a tényleges hiba vagy eltérésarány meghaladja-e az elfogadható hibát. További vizsgálatra kell-e kijelölni elemeket a vizsgált sokaságból. A hiba kivetítésére két mennyiségi módszer létezik: arányosítási módszer eltérésen alapuló módszer

Mintaelemek vizsgálat (2/2) Vizsgálati eredmények értékelése: Amennyiben a könyvszerinti értéket csökkentő hibák összege –a nettó hibahatára – nagyobb, mint a könyvszerinti értéket növelő hibák összege, illetve nettó hibahatára a beszámoló összességében akkor a könyvvizsgáló visszautasíthatja a beszámolót.