A pártok szervezeti felépítése és jellemzőik Politológia II. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2012/2013 tavaszi félév

I. A pártok tagsága I. Pártok szervezeti struktúrája és a tagsági viszony jellege: szoros összefüggés a pártok parlamenti vagy parlamenten kívüli eredetével. Liberális és konzervatív pártok: egyéni (közvetlen) párttagság intézményének szerepe. Parlamenten kívül keletkezett pártok: már létező szervezetek szerepe az alapításban a parlamenti képviselet elnyerése + választási gépezet megteremtése érdekében.

I. A pártok tagsága II. Munkás, szociáldemokrata, keresztény és agrárpártok közös jellemzője: egyéni tagság hiánya (tagszervezetek szerepe, melynek tagjait kollektív /közvetett/ tagságnak tekintik). Kollektív tagság mellett később egyéni tagság intézményének bevezetése: egyéni tagok aránya általában a teljes tagság kisebb részét alkotja. Kollektív tagság: brit, ír, norvég Munkáspárt, svéd Szociáldemokrata Párt, finn Centrumpárt, Osztrák Néppárt.

I. A pártok tagsága III. Tömegdemokrácia kialakulásának évtizedei: párttagság szerepe a párt és a szavazók közötti kapcsolat legfőbb csatornája. Cél: párttagság növelése volt. Milliós taglétszámmal bíró pártok kialakulása az 1920-as és az1930-as években. Pártba való belépés: ideológiai tényező mellett az érdek, az anyagi vagy pozicionális előnyhöz való jutás.

I. A pártok tagsága IV. Politikai patronázs szerepe: komolyabb állami és „félállami” közhivatali pozíciókhoz pártkapcsolatok útján lehet hozzájutni Egyszerű tagok és támogatók esete: pártok nyújtotta kisebb-nagyobb szolgáltatások szerepe a kollektív ösztönzők (identitás, ideológia) hatására kialakult részvételi készségek megerősítésében. Kollektív ösztönzők által motivált tagok: elit mozgásterének korlátozása (elit stabilitásának megteremtése).

I. A pártok tagsága V. Pártok: bürokratikus struktúrák és önkéntes társaságok. Elitpártok: vezetőkből álltak, tagok hiánya. Tömegpártok: a vezetők a tagság támogatásból származtatták legitimációjukat. Pártszervezet és párttagság szerepének csökkenése a pártok és választóik kapcsolatában.

I. A pártok tagsága VI. Modern stílusú kampányok: központi apparátus, kutatások, marketingtechnikák és pártvezér szerepe. Pártok állami finanszírozásának bevezetése: tagság által befizetett tagdíjak szerepének csökkenése a párt bevételeiben. Modern káderpárt: alacsony tagsági szint mellett az erőteljes belső (formális) demokrácia és a tagsági akarat figyelembevétele.

I. A pártok tagsága VII. Tagság jelentősége: párt a tagokon keresztül kapcsolatba kerül a kommunikációs hálózatokkal, információ szerzése a különböző társadalmi szektorokból, üzenet könnyebb eljuttatása a társadalmi csoportokhoz + vezetőség kiválasztási feltételeinek javítása. Tagok elvándorlásának megakadályozása a pártvezetés részéről: döntéshozói jogkörök, párton belüli hivatalok ajánlása és vezetőség számonkérhetőségének erősítése.

I. A pártok tagsága VIII. Választási kampány megszervezése: párton kívüli szolgáltatók szerepe, de magas tranzakciós költségek miatt inkább „párton belüli” vállalkozók szerepe a kampánymunkában. Tagsággal járó kötelezettségek és privilégiumok közötti különbség (magas követelmények és minimális kötelezettségek a pártba való bejutás esetén).

I. A pártok tagsága IX. Tömegpártok korszaka: pártok taglétszámának ugrásszerű növekedése. 1960-as évek óta: taglétszám stagnálása, illetve csökkenés. Párt szavazóinak szervezettségi szintje: Párttagság csökkenése: nemcsak országos bontásban, hanem pártcsaládok szintjén is érvényesül.

I. A pártok tagsága X. 1. Párttagság szervezettségi szintje: párt belső szervezettségével való összefüggés. 2. Pártok ideológiai karaktere 3. Pártok taglétszáma és választási eredménye között nincs közvetlen összefüggés. Párttagság számának csökkenése: társadalmi változások szerepe + politikusok tagságigénye.

II. A pártszervezet jelentősége Pártapparátus fő feladata: ösztönzők párton belüli elosztása. Hatékony kollektív cselekvést lehetővé tevő ösztönzőrendszer egyik kulcseleme: párthierarchia (hivatal). Kompenzatív eszközök: presztízs. Materiális ösztönzők: lojalitás érzésének erősítése.

III. Szatellitszervezetek Szatellitszervezetek: kiemelt szerep a szelektív javak szétosztásában. Szatellitszervezetek nagy jelentősége, ahol az állami újraelosztás területére is behatolnak. Szatellitszervezetek feladatai: szocializáció, propaganda, pénzügyi háttér biztosítása, párt képviselete a pártrendszeren kívüli szférákban, nyílt pártpolitizálástól tartózkodók mobilizálása és ellenőrzése.

IV. Szervezeti típusok I. Pártok alapegységei: területi vagy üzemi alapszervezetek, ill. párttól függetlenül is létező érdekszervezetek. 1.Egyéni tagsággal rendelkező pártok alapegységei: területi elven alapuló felépülés. 2. Munkahelyi alapszervezetekből, sejtekből való építkezés (egykori kommunista pártok). 3. Kollektív tagsággal rendelkező pártok alapegységei: a pártra épülő (érdek-)szervezetek.

IV. Szervezeti típusok II. Érdekszervezetek és párt közötti kapcsolat szorossága: eltérő lehet. Integráció magas foka a pártok esetében. Pártok szervezeti felépítése: alapszervezetek és a párt országos szervezeti szintje között található a területi vagy regionális szervezeti lépcső.

IV. Szervezeti típusok III. Országos szinten legfontosabb szerv: tagokat képviselő kongresszus, a kongresszus által választott vezető testület + párt operatív irányítását végző egyszemélyi vezető. Országos tanács vagy választmány: országos elnökség beszámoltatása. Parlamenti képviselőcsoport és vezére: pártszervezettől független.

IV. Szervezeti típusok IV. Szervezetszociológiai irodalom: pártok szervezeti komplexitásának hangsúlyozása. Panebianco: a pártok rendszerszerű és autonóm felépítésének hangsúlyozása. Erősen intézményesedett pártok: rendszerszerűek és autonómok. Magas fokú autonómia oka: a pártközpontnak a párt képviselői, a szatellitszervezetek és a többcsatornás pénzügyi háttér feletti kontrollja.

IV. Szervezeti típusok V. Erős rendszerrel bíró párt: létező szervezeti alapegységek szoros összekapcsolása és központból való koordinálása. Központi apparátus fejlettsége: centralizáltság és bürokratizáltság, szervezeti struktúra homogenitása, pénzbeáramlás egyenletessége, hivatalos és valóságos hatalmi struktúra egybeesése. Kevésbé intézményesedett pártok: vezetőség megosztottsága, csoportok szervezettsége.

IV. Szervezeti típusok VI. Alapítás pillanatának körülményei döntő fontossággal bírnak egy intézmény életében. Párt karaktere: létezik-e olyan külső intézmény, amelytől a párt függ és dominálja-e a pártot egy karizmatikus vezető. Eredettel kapcsolatos körülmények hatása az intézményesedettség fokára.

IV. Szervezeti típusok VII. Behatolásos eredet: erős intézményesedettség, de diffúzió esetén gyenge intézményesedettség. Külső legitimációjú pártok: gyenge szervezettség. Karizmatikus vezető: intézményesedés lassítása. Politikai rendszerben elfoglalt hatalmi pozíció hatása az intézményesedésre.

IV. Szervezeti típusok VIII. A pártok koherenciáját befolyásoló tényezők: kormányzati rendszer, hatalmi ágak egymáshoz való viszonya + választási rendszer. Pártszervezet három fő komponense: közhivatali párt, tagsági párt és pártközpont. Eltérő erőforrásokra való támaszkodás + eltérő lehetőségekkel való rendelkezés. Közhivatali párthoz tartozók: hivatal és patronázs szerepe.

IV. Szervezeti típusok IX. Tagsági párthoz tartozók: cél- és szolidáris ösztönzők szerepe. Közhivatali komponens folyamatos kapcsolatban áll az állami bürokráciával (választási sikerektől és koalíciós megállapodástól való függés). Pártközpont és közhivatali párt erőviszonya: folyamatos változás. .

IV. Szervezeti típusok X. Amerikai pártok szervezeti szempontból: pártok lokálisabbak voltak, mint az európai pártképződmények. Tagdíjfizető tagság, erős ideológia és koherens politika hiánya. „Statarchia”: a hatalom diffúz, a párton belül egymást ellenőrző és ellensúlyozó körök működnek, gyenge a számonkérhetőség.

V. A párton belüli demokrácia I. Pártelit: gyakorlottabb a politizálás technikáiban, mint az egyszerű párttag. Pártelitek hatalma nem lehet totális. Párton belüli demokrácia normatív alapon való megközelítése. Nagyfokú decentralizáció: tagok helyett inkább a helyi elitcsoportoknak kedvez.

V. A párton belüli demokrácia II. Elit növekvő befolyása: párton belüli szélsőséges hangok kiszűrése. Vezetők mérsékeltebbek a tagoknál (vezetők: választási győzelem és hivatali pozíció megszerzése, tagok: ideológiai motivációk szerepe) Pártpolitika három réteg összjátékán alapul: 1. semmilyen pozícióval nem rendelkezők, 2. a középvezetők és 3. a csúcsvezetők.

V. A párton belüli demokrácia III. May elmélete: vezető elit pozíciójának az előbbi két csoport közötti elhelyezkedése. A párt akkor válik mérsékeltté, ha az egyszerű tagokat és a vezető elitet ruházza fel hatalommal a középelitekkel és aktivistákkal szemben. Nagyobb megvalósulási esély a kétpártrendszerekben és azokban a pártokban, amelyekben a középvezetői státus nem a vezetővé válás előfeltétele.

VI. A párton belüli döntéshozatal I. Három döntési kör: pártvezér megválasztása, párt képviselőjelöltjeinek a kiválasztása, politikai program meghatározása. Európai pártok: pártvezér formális pozíciója, annak elnevezése eltérő lehet. Pártvezér: parlamenti képviselőcsoport legtekintélyesebb politikusa.

VI. A párton belüli döntéshozatal II. Pártok: több vezető tisztség megléte. Párt vezetőjének megválasztása: egyes esetekben a képviselőknek van döntési szavuk (Dánia, Hollandia, Írország), de általában a küldöttgyűlés választja meg őket. Baloldali pártok vezetőinek megválasztása: parlamenti képviselőcsoport helyett a párt valamely szélesebb testületének a szerepe.

VI. A párton belüli döntéshozatal III. Pártok képviselőjelöltjeinek kiválasztása: politikai rekrutációs folyamat döntő pontja. Négyféle döntéshozatali módszer 1. USA előválasztási rendszere. 2. Helyi jelöltválasztási konvenció, gyűlés: helyi pártszervezetek tagjai vagy delegátusainak szerepe.

VI. A párton belüli döntéshozatal IV. Helyi pártszervezetek és párttagok szerepe a jelöltek kiválasztásában: Finnország, Németország és Norvégia). Helyi pártszervezetek kezében összpontosuló jelöltállítás: Belgium, Dánia, Izland, Svédország, Anglia. Helyi jelöltállító gyűlés mellett az országos vezetés szerepe: Ausztria, Írország.

VI. A párton belüli döntéshozatal V. 3. A párt valamely országos vezető testülete vagy egy erre a célra felállított országos bizottság szerepe a jelöltek kiválasztásában (Franciaország). Olaszország és Írország: országos bizottságok további jelöltekkel egészítik ki a helyi szervezetek által felállított listát. Brit Konzervatív Párt esete:

VI. A párton belüli döntéshozatal VI. 4. Centralizált jelöltállítási eljárás: pártvezető vagy a legszűkebb pártvezetés maga dönt és állítja össze a listát (oligarchikus jellegű döntéshozatal: Pánhellén Szocialista Mozgalom). Egyéni kerületi rendszerek: helyi pártszervezetek tagjai választják meg a jelölteket (központi szervek vétójoga) + helyi és központi szervek közötti alkuk szerepe abban, ki képviselheti a pártot. Legtöbb európai párt esetében: a tagok már eleve megszűrt jelölti körből választanak.

VI. A párton belüli döntéshozatal VII. Párt hivatalos politikai irányvonala: párt írott programja. Pártprogram: szűkebb vezetői testület vagy bizottság szerepe. Pártkongresszus feladatai: pártprogram meghirdetése és a pártegység választók felé való demonstrálása.

VII. A pártok finanszírozása I. Finanszírozás forrásainak három csoportra bontása: pártok saját belső forrásai, külső adományok és állami támogatás. 1.Belső források: tagdíj mint a legfontosabb forrás. Parlamenti képviselőkre, párttisztségviselőkre kirótt hozzájárulás szerepe. Pártvagyon, ill. a párt üzleti vállalkozásainak és bevételeinek szerepe.

VII. A pártok finanszírozása II. 2. Párton kívüli források és adományok: magánszemélyek és üzleti cégek adományai. Magánadományok összegyűjtésének változatai. Japán, NSZK és Franciaország: adókedvezmény a pártok választási kampányának támogatásáért. Érdekcsoportok és érdekszervezetek szerepe a politikai pártok támogatásában. Külföldi adományok szerepe.

VII. A pártok finanszírozása III. 3. Pártok támogatása közpénzekből: Állami finanszírozás:pártok kampánytevékenységére, parlamenti frakcióra, egyes képviselőkre, pártközpontra, alapszervezetekre, a pártok oktatási és kutatási szervezeteire irányulhat. Támogatottságbeli küszöb felett járó támogatás.

VII. A pártok finanszírozása IV. Pártok állami támogatása: közvetlenül költségvetési pénzek mellett közvetett támogatás. Németország: támogatás meghatározott célokra fordítható (pártsajtó, kampányköltség). Állami támogatás megszerzésének magas küszöbhöz való kötése: Pártfegyelem erősödése vagy gyengülése az állami támogatás függvényében.

VII. A pártok finanszírozása V. Költségvetési támogatás jogi szabályozottsága, szemben a magánszféra adományaival, melyek részben szabályozottak vagy korlátozottak. Európa: a szabályozás a párt bevételeinek korlátozására irányul. USA: adományozók és kampánykiadások korlátozása.

VIII. A pártegység I. Pártok: egységes cselekvők. Párton belüli csoportok kialakulása: saját vezetőkkel és szervezeti struktúrával való rendelkezés. Pártban lévő csoportok elemzése: a pártok, a belső kohéziójuk, stabilitásuk és szervezettségük alapján. Párton belüli tagoltság forrásai:

VIII. A pártegység II. Pártegység: Párt jelöltjeinek egymással való versengése (USA, Japán és Írország): fegyelem fenntartása nehezebb. Parlamenti rendszerek: pártok parlamenti viselkedésének szerepe a kormány fennmaradásában. Elnöki rendszer: képviselők nagyobb szabadsággal rendelkezhetnek.

VIII. A pártegység III. Pártok fegyelmezettségének csökkenése, ha hosszú időn keresztül ugyanaz a párt vagy pártcsoport van hatalmon. Pártok nagy száma: ideológiai alapú frakciók kialakulásának meggátolásában játszott szerep. Párton belüli frakciók megerősödése: nem feltétlenül hátrányos a párt számára.

IX. Felhasznált irodalom Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris Kiadó, Budapest, 2001. pp. 119-140.

Köszönöm a figyelmet!