Az esélyegyenlőségi irányelvek az Európai Unióban és Magyarországon Regionális Esélyegyenlőségi Hét 2014.06.16.-20.

Esélyegyenlőség, diszkrimináció II. világháborút követően az emberi jogok, az emberi méltóság feltétlen elismerése Társadalmi egyenlőtlenségek felismerése vezetett az antidiszkriminációs jog megszületéséhez. Jogszabályok és intézmények biztosítanak védelmet a hátrányos megkülönböztetéssel szemben

Esélyegyenlőség az Európai Unióban Az esélyegyenlőség általános alapelv az Európai Unióban, és ez már az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében - tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról, valamint a 119. cikkelyében - a nők és férfiak egyenlő bérezése rögzítésre kerültek Amszterdami szerződés 1997.bővítette az európai jogalkotás lehetőségeit

Faji egyenlőségi irányelv (2000/43 EK ) a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód alkalmazásáról (2000. június 29.) Védelmet nyújt a diszkrimináció ellen a foglalkoztatásban, képzésben, oktatásban, társadalombiztosításban és egészségügyben, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A diszkrimináció sértettjeinek megadja azt a jogot, hogy jogi vagy adminisztratív eljárásban panaszt emeljenek, s ezt a diszkriminálók megfelelő büntetése kísérje. Minden tagállamban előírja egy olyan szervezet megalakítását, amely az egyenlő elbánást szorgalmazza és független segítséget nyújt a faji diszkrimináció áldozatainak.

Foglalkoztatási egyenlőségi irányelv ( 2000/78 EK) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról. Az irányelv megvalósítja a foglalkoztatásban és képzésben az egyenlő elbánás elvét, függetlenül az emberek vallásától, hitétől, szexuális orientációjától és életkorától. Megköveteli, hogy a munkáltatók ésszerű elrendezésben tekintetbe vegyék a fogyatékossággal élők szükségleteit, amennyiben azok rendelkeznek a szóban forgó munkakörhöz szükséges képesítéssel.

Esélyegyenlőség Magyarországon Alaptörvény II. cikk. Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. XV. cikk. (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak.

(4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket

2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmódról, esélyegyenlőség előmozdításáról Állam elismeri minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, hogy az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás előmozdítása elsősorban állami kötelezettség

Védett tulajdonság I neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota

Védett tulajdonság II anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása,

Hátrányos megkülönböztetés fajtái I. Közvetlen: eredményként egy személy, vagy csoport a védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban Ha valakit nem érdemei, képességei, szaktudása alapján ítélnek meg, hanem más személyes tulajdonsága miatt okoznak hátrányt ( azért nem alkalmazzák a munkára jelentkezőt, mert kisgyermekes, vagy fogyatékkal élő, vagy roma figyelembe sem véve hogy betudná-e tölteni a munkakört képességei, végzettsége alapján)

Hátrányos megkülönböztetés fajtái II. Közvetett: ha egy intézkedés látszólag semleges, úgy tűnik nem sérti az egyenlő bánásmódot, de védett tulajdonságokkal rendelkezőket különösen hátrányosan érint ( csoportos létszám leépítéskor inkább nők, idősebbek vannak az elbocsátottak között, a munkáltatónak nem volt a célja ezeknek a csoportoknak a hátránnyal sújtása, fizikai alkalmasságit kér a munkáltató telefonos ügyfélszolgálati munkakör betöltéséhez, mozgáskorlátozott jelentkezőt ez hátrányosan éri)

Hátrányos megkülönböztetés fajtái III. Zaklatás: emberi méltóságot sértő magatartást tanúsítanak védett tulajdonsággal rendelkező személyekkel szemben, melynek célja, vagy hatása hogy velük szemben megalázó, ellenséges, megszégyenítő környezet alakuljon ki. ( valakit a munkahelyén fogyatékossága, származása miatt munkatársai csúfolnak, megszégyenítenek, ezt szóvá teszi a sérelmet szenvedett és a munkáltató nem intézkedik, közzéteszi a munkáltató az előző időszakban betegszabadságon lévők névsorát)

Hátrányos megkülönböztetés fajtái IV-V. Jogellenes elkülönítés: törvényi engedély nélkül egyes személyeket, csoportot velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől, vagy személyek csoportjától elkülönítenek. Megtorlás:Egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt fellépő személyeket ezen fellépésük miatt éri valamilyen hátrány (azért vonják meg valakitől a prémiumot, mert szóvá teszi, hogy egy munkatársat azért bocsátottak el, mert gyermeket vár)

Előnyben részesítés a gyakorlatban: „pozitív diszkriminációként” használjuk - nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul

Kikkel szemben lehet panaszt benyújtani? Állami, önkormányzati szervezetek; Honvédség, rendvédelmi szervek; Közszolgáltatók – oktatási, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, művelődési szolgáltatást nyújtó intézmények; Foglalkoztatásban munkáltató; Vendéglátói-ipari, kereskedelmi, szórakozási célra létrehozott intézmények

Bizonyítási eljárás Tárgyalás, tesztelés A jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie Hátrány érte Védett tulajdonsággal rendelkezik Okozati összefüggés Legyen összehasonlító csoport, amihez képest megvalósul a sérelem Az eljárás alá vont személy köteles bizonyítani: Kérelmező által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, Egyenlő bánásmód követelményét betartotta Tárgyalás, tesztelés

Nem minden esetben járhat el a hatóság Nincs hatásköre: családjogi, a hozzátartozók közötti, az egyházi jogi személyek hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő, szervezetek tagjai ( egyesület) közötti, tagsággal összefüggő jogviszonyaiban. Nem vizsgálhatja: az Országgyűlés, a Köztársasági Elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az alapvető jogok biztosa, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit

Hogyan dönthet a Hatóság? elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, elrendelheti a jogerős határozatának - a jogsértő nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon - nyilvános közzétételét, bírságot szabhat ki, 50e Ft- 6M Ft-ig, dönthet az eljárási költségről. Anyagi kártérítést nem állapíthat meg, vagy eredeti állapot helyreállítására sem kötelezhet Fellebbezésnek helye nincs,a döntést bíróság előtt lehet megtámadni közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

Egyenlő Bánásmód Hatóság Feladata: az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban a benyújtott panaszok kivizsgálása és az egyenlő bánásmód szempontjainak érvényesítése Illetékesség: Magyarország egész területe, székhely: Budapest Autonóm államigazgatási szerv, csak a törvényeknek van alárendelve, önálló költségvetési szerv 1013 Budapest Krisztina krt 39/b. www.egyenlobanasmod.hu ebh@egyenlobanasmod.hu Megyei referensek: dr. Hronszky Regina ( Miskolc, Felsőzsolca)

Köszönöm a figyelmet!