GAZDASÁGPOLITIKA, költségvetési (fiskális) politika ELŐADÓ: Marinovich Endre

KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely a kormányzati kiadások és az adózás irányításán keresztül kíván hatást gyakorolni a gazdasági szereplők aktivitására, magatartására. Más megfogalmazásban: az állam pénzügyeinek menedzselése a költségvetés az államháztartás kezelése Irányítója a Nemzetgazdasági Minisztérium (korábban a Pénzügyminisztérium).

KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA KAPCSOLÓDÁSA A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓIHOZ Redisztribúció: lakosság piacon szerzett jövedelmeinek átcsoportosítása, jövedelem-különbségek mérséklése, fogyasztás-megtakarítás arányának befolyásolása Allokáció: közjavak kínálata, vállalkozások jövedelmének differenciált befolyásolása Stabilizáció: gazdasági ciklusok „tompítása”

ALAPFOGALMAK - ÁLLAMHÁZTARTÁS Az államháztartás a (tág értelemben vett) kormányzat gazdálkodásának rendszere, pénzügyi terve, mérlege. Feladata: nem nyereségorientált intézményein keresztül az össztársadalmi szükségletek ellátása. Alrendszerei: központi költségvetés helyi önkormányzatok társadalombiztosítás elkülönített állami pénzalapok

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI I. Központi költségvetés: a legfontosabb, méretét tekintve a legnagyobb alrendszer, amely a kormányzati és államhatalmi szerveket intézményeket foglalja magába. Helyi önkormányzatok: államháztartáson belüli és kívüli eszközökből önállóan gazdálkodnak. Szerepük, formájuk függ az államszerkezettől is.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI II. 3. Társadalombiztosítás: a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere (nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás). Érvényesül a szolidaritási elv is. 4. Elkülönített állami pénzalapok: az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Pl.: Munkaerő-piaci Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BEVÉTELI OLDALA I. Közgazdasági jellegű csoportosítás: Folyó bevételek Adók és adójellegű bevételek Nem adójellegű bevételek (kamatbevétel, osztalék) Egyéb folyó bevételek Tőkebevételek (vagyontárgyak, föld eladása) Privatizációs bevételek

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BEVÉTELI OLDALA II. Adók: Az állam által előírt olyan kötelező befizetések az állampolgárok, jogi személyek, és itt élő külföldiek részéről, amelyek a költségvetési kiadások fedezését szolgálják és amelyek nem keletkeztetnek közvetlen jogokat a befizetők számára. (közvetlen vs. közvetett; központi vs. helyi) Járulékok, illetékek: Fizetésük ellenében a befizető jogosultsághoz jut (pl.: TB-járulék, vagyonátruházási) Díjak (környezetterhelési), hozzájárulások (rehabi-litációs) Tőkebevételek: tulajdon utáni részesedés, értékpapír-értékesítés, tárgyi eszköz-, készlet-, földértékesítés Bírságok

AZ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS FONTOSABB ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEK Adóztatás hatásai: jövedelmi, gazdasági teljesítményeket orientáló, eltérítési, munkaerő-piaci, egyensúlyi, szociális, korrekciós hatás. Az adórendszerrel kapcsolatos követelmények: igazságos, méltányos, ne legyen magas az adóék (a munkát terhelő adók és járulékok a teljes bérköltség arányában), ne torzítsa az allokációt, stabilizálja a gazdasági ciklusokat, átlátható, egyszerű, betartható és betartatható, olcsó beszedésű.

Adóék: http://www.oecd.org/ctp/tax-policy/taxing-wages-20725124.htm MUNKAVÁLLALÓT TERHELŐ ADÓK ÉS JÁRULÉKOK ARÁNYA A BRUTTÓ BÉR %-ÁBAN, 2014) (FORRÁS: OECD, 2015) Adóék: http://www.oecd.org/ctp/tax-policy/taxing-wages-20725124.htm

AZ EU-TAGORSZÁGOK CSOPORTOSÍTÁSA A GDP ARÁNYÁBAN MÉRT ADÓTERHELÉS ALAPJÁN Hagyományosan magas adóterhelésű országok: Dánia, Svédország, Belgium, Franciaország, Olaszország, Ausztria. Átlag körül mozgó (hullámzó) adóterhelést alkalmazó országok: Magyarország, Németország, Hollandia, Spanyolország, Egyesült Királyság. Hagyományosan alacsony adóterhelésű országok: Lengyelország, Görögország, Írország, Szlovákia, Románia.

HOZZÁADOTTÉRTÉK-TÍPUSÚ ADÓ ÁLTALÁNOS KULCSA AZ EGYES EU-S ORSZÁGOKBAN 2015-BEN (EC, 2015)

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KIADÁSI OLDALA Csoportosítási lehetőségek: Adminisztratív: fejezet, cím, alcím, jogcím-csoport, előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat Funkcionális: állami működési, jóléti (szociális transzferek), gazdasági funkciók (pl.: közlekedési szolgáltatások), államadósság-kezelés, egyéb) - COFOG Közgazdasági: munkavállalói jövedelem termelő felhasználás kamatfizetések támogatások adományok, segélyek társadalmi juttatások egyéb kiadások

KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSI MÓDSZEREK Mire irányul az állami finanszírozás? Intézmény-finanszírozás Feladat-finanszírozás Költség-finanszírozás Normatív finanszírozás Teljesítésarányos finanszírozás

KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSI TECHNIKÁK Bázisalapú tervezés - az előző évi költségvetés alapul vétele, az előirányzat módosítása Nulla bázisú költségvetés (ZBB – Zero-Base Budgeting) – a célok, ráfordítások, tevékenységek és eredmények közötti összefüggéseket vizsgálja. A feladatok felől építi fel a költségvetést. Programköltségvetés (PPBS – Planning, Programming, Budgeting System) – cél- és teljesítményalapú tervezés, a programegységhez célok tartoznak, teljesítmény-indikátorokkal Teljesítményalapú (Performance Budgeting) – a teljesítmény és a ráfordítások viszonyának mérése, cél az egységnyi költségre jutó kibocsátás növelése

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPELVEI Az éves költségvetés elve A nyilvánosság elve Az egységesség elve A teljesség elve A valódiság elve Az univerzalitás elve A részletezettség elve A közbeszerzési kötelezettség elve Az állami támogatások korlátozásának elve

ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY Pénzforgalmi egyenleg (GFS): az adott évi pénzforgalmat tükrözi, a többlet hasznosításához, illetve a hiány finanszírozásához kapcsolódó pénzügyi műveletek nélkül. Eredményszemléletű egyenleg (ESA): kvázi-fiskális tevékenységeket, adósság-átvállalást, elengedést is tartalmaz, nem szerepelnek benne finanszírozási jellegű tételek, az Európai Unió ezt használja. Elsődleges egyenleg: nem tartalmazza a kamatbevételeket és kiadásokat, az adósságszolgálatot és a privatizációs bevételeket. Strukturális egyenleg: ciklikusan kiigazított egyenleg, amely nem veszi figyelembe az egyszeri tételeket.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS (ESA) EGYENLEGE A GDP %-ÁBAN (EUROSTAT, 2015) ORSZÁG 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 CSEHO. -0,7 -2,1 -5,5 -4,4 -2,7 -3,9 -1,2 -2,0 FINNO. +5,1 +4,2 -2,5 -2,6 -1,0 -3,2 FRANCIAO. -7,2 -6,8 -5,1 -4,8 -4,1 -4,0 GÖRÖGO. -10,2 -8,7 -12,3 -3,5 ÍRO. +0,3 -7,0 -13,9 -32,5 -12,7 -8,1 -5,8 MAGYARO. -3,7 -4,6 -4,5 -5,5* -2,3 NÉMETO. 0,0 -3,0 -0,9 +0,1 +0,7 OLASZO. -1,5 -5,3 -4,2 -2,9

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY FINANSZÍROZÁSA Pénzfinanszírozás (kedvezményes hitelek) – jegybanki finanszírozás az Európai Unióban tilos! Államkötvény, kincstárjegy kibocsátása belföldön Kötvénykibocsátás, hitelfelvétel külföldi pénzpiacokon Privatizáció

ELADÓSODOTTSÁG - ÁLLAMADÓSSÁG Ország eladósodottságának mértéke: a nemzetgazdaság (a gazdasági szereplők is) külföld felé történő eladósodottsága (külső adósság). Államháztartás (önkormányzati alrendszer is!) adóssága: belföldi és külföldi jövedelemtulaj-donosokkal szemben áll fenn (belső adósság). Ezt nevezzük ma államadósságnak. Szuverén adósság – visszafizetését az állam garantálja. Európai Unió: államháztartás adóssága, mely bizonyos kvázi-fiskális tevékenységeket (pl.: állami vállalatok adósságai) is tartalmaz.

ÁLLAMADÓSSÁG A GDP %-ÁBAN, 2015 I. NEGYEDÉV (EUROSTAT, 2015)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! TOVÁBBI SZÉP NAPOT KÍVÁNOK!