PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Advertisements

Néhány fontos terület a Kreatív Ipar fejlődéséhez
D ISSZEMINÁCIÓS K ONFERENCIA „KEZEK” TÁMOP C-12/1/KONV Miskolci Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Károly Róbert Főiskola VII. alprogram: Közös tananyagfejlesztések.
Tisztelt Látogatóink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni az általános iskolában megvalósuló új tanulásszervezési eljárásokról és azok tartalmáról a TÁMOP.
„Ezt egy életen át kell játszani”
Számítógép az oktatásban Készítette: Halász Rita Tanár- informatikatanár MA 2010/2011.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
Újfajta tanulási módszerek alkalmazása a felnőttképzési konzulens képzésnél Nyíregyháza, március 18.
Emberi Erőforrás Menedzsment Az emberi erőforrások fejlesztése
Angol nyelvi kompetencia
„ÚTRAVALÓK” Molnár Mónika DUF. •Tuning Tervezési Formanyomtatvány –Modulprogram –Fejlesztendő kompetenciák –Tanulási eredmények –Oktatási-tanulási tevékenységek.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
Fontosabb fogalmak Képesség :
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
A Lisszabon-folyamat és az oktatás képzés nemzeti politikája Dr
HORIZONTÁLIS TUDÁSMEGOSZTÁS
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Szegedi Tudományegyetem TÁMOP „XXI. Századi kompetenciaalapú gyakorló iskolák Szegeden – az óvodától az egyetemig.” „XXI. Századi kompetenciaalapú.
Pedagógusok az együttnevelésről Keller Magdolna Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudomány Tanszék Eger.
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
intézményi folyamat-szaktanácsadó
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
A felnőttoktatás funkciói Magyarországon
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
E-learning Kovácspál Eszter.
SZTE BTK Spanyoltanár MA
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1 A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGUSKÉPZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK (HEFOP PROJEKT) EREDMÉNYEI.
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Együttműködés a HUMÁN TISZK és a Mérei Intézet között SÁRIK ZOLTÁN.
Program- és tananyagfejlesztés rendszertípus Modern Üzleti Tudományok Főiskolája.
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4/08/2. – A kompetencia.
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
Az európai országok eredményei és tapasztalatai Szigeti Tóth János © Magyar Népfőiskolai Társaság 2009.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Kompetensek lettünk? június 27..
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
New View Beszámoló a tanárokkal történt interjúról.
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
Kompetencia alapú nyelvtanítás Projektindító szakmai értekezlet Sümeg2010.
Tanári kompetenciák október 6. Caroline Kearney
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás Egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.
A digitális pedagógiai módszertan fejlesztése a Körzeti Általános Iskolában TIOP / Digitális pedagógiai innováció útján Projektzáró.
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 2. konferencia.
Szaktanácsadói tevékenységek, kompetenciák
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Emberi erőforrás tudatos fejlesztése
TÁMOP /2-2F A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása A projekt az Európai Unió támogatásával,
A kiemelt projekt eredményei: a módszertani feladatok és a hálózatépítés tükrében Avagy az „emberorientált” hálózat működése a hajléktalan-ellátáson belül.
Oktatói és módszertani megújulás a felsőoktatásban Dr. Balázs László főiskolai docens.
HEINNOVATE OECD-EU partnerségi projekt Magyarország részvételével, 2016 Kovács István Vilmos, ELTE PPK Felsőoktatási és innovációkutató csoport.
Kamarai HR Konferencia GYMSKIK 2012.április 19..
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerepe/feladata a médiaoktatás területén.
1 Budai Attila Költséghatékony e-learning képzés Tananyag és támogatás új ILIAS felhasználók számára Vitaindító előadás 8. Nemzetközi ILIAS Konferencia.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege:
Tanítási filozófia Gyetvai Anna.
Infó-Kommunikáció a békés(i) jövőért. EFOP
Fővárosi Petrik Térségi Integrált Szakképzési Központ
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
Előadás másolata:

4. Személyes tanulási környezet (Personal Learning Environments (PLE) in PHE) PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény 2016. 11. 23. Racsko Réka Eszterházy Károly Egyetem

Fő kihívások a személyes tanulási környezet területen A tanulási folyamat figyelemmel kísérése és értékelése a tanulás rugalmasságának megtartásával. Az ipar-orientált személyes tanulási környezet (meg)tervezése. A módszertani megújulás támogatása és a tanítás kereteinek modernizálása. A tanuló-általi személyes tanulási környezet (meg)tervezése. 1. 2. 3. 4.

1. kihívás A tanulási folyamat figyelemmel kísérése és értékelése a tanulás rugalmasságának megtartásával nagy különbség az intézményi szintű alkalmazások között a PLE esetében magas lemorzsolódási arány nincs egyensúly a tanulói szabadság és a folyamat szabályozása között a tanulási szükségletek figyelembevételének hiánya alacsony tanulási készség (önszabályozó tanulás) alacsony szintű kifejezőkészség a tanulói önértékelés iránti motivációhiány az egyenlő hozzáférés hiánya

2. kihívás Az ipar-orientált személyes tanulási környezet (meg)tervezése • a hatékony együttműködés hiánya a felsőoktatási intézmények és a munkaerőpiac között • a felsőoktatási intézmények anyagi támogatásának hiánya az ipar részéről • képességszakadék (munkaerőpiac-felsőoktatás) • a felsőoktatási intézmények és a munkaerőpiac közötti technológiai eszközbeni különbség • az élethosszig tartó tanulást elősegítő munka alapú tanulás hiánya • információhiány a képzésről és a karrierlehetőségekről • az ipari szféra által szervezett tanfolyamok hiánya

3. kihívás A módszertani megújulás és a tanítás kereteinek modernizálása alacsony szintű technológia-használat (a tanárok perspektívája) alacsony szintű szabályozás, ami hatással van az alkalmazás mélységére negatív attitűd a hagyományos tanár és tanítás szerepről való váltásban a jelenlegi módszertan nem támogatja a PLE alkalmazását nincs garancia a tanárok általános elköteleződésére a tanulók képességei és kompetenciái rejtve maradnak a tanulók kreativitása, kíváncsisága és érdeklődése nem ösztönzött a hatékony tanulási technológia nem része a szakpolitikáknak a közösségi média szerepe, funkciója és alkalmazása nem tisztázott, bizonytalan

4. kihívás A tanuló-általi személyes tanulási környezet (meg)tervezése a tanterv és a tananyag nem eléggé tanuló-központú és rugalmas az intézmények és a tanárok nem figyelnek a tanulói igényekre diákok alacsony tanulási motivációja nem tudatos a tanulás tanárok alulmotiváltak a PLE létrehozása terén a tanuló központú tanulás/tanítás megközelítése nem meghatározott a tanulók időgazdálkodása nem hatékony a kreativitás és az innováció nem kellően fejlesztett terület a tanulók nem kellően motiváltak a tanulmányaik folytatásában oktatási rendszer túl merev fogyatékkal élő tanulók nem részei a felsőoktatásirendszernek aktív tanulás hiánya-tanulók passzív részesei a tanulási folyamatnak a tanulók nem tervezik meg saját szakmai fejlődésüket

Összegzés Általános a bizalmatlanság a négy érintett fél, azaz az intézmények, tanulók, a munkaerőpiac és a társadalom között a tanulási környezetek új megoldásai iránt. Hiányosságok vannak a tudatosság, a motiváció, az érdeklődés és az elkötelezettség terén a PLE létrehozásával kapcsolatban. Kidolgozásához szükséges mind a 4 fél elköteleződése és kreativitása. Nem áll rendelkezésre hatékony interaktív együttműködést lehetővé tevő keretrendszer. A PLE megvalósításához a felsőoktatás minden területén jól körülhatárolt keretrendszerre van szükség: kormányzati és intézményi szintű szabályozásra, tananyagokra és képzésekre (tanár, tanuló, mentor, menedzsment).

racskoreka@gmail.com racsko.reka@uni-eszterhazy.hu Köszönöm a figyelmet! racskoreka@gmail.com racsko.reka@uni-eszterhazy.hu