Készítette: dr. Pollák Kitti, III. FEJEZET A közigazgatási hatósági eljárás szabályai Ügykezelői alapvizsga Készítette: dr. Pollák Kitti, 2017. július 15.

A Fejezet CÉLJA A fejezet célja az, hogy a vizsgázó rendszerezett áttekintést kapjon a közigazgatási hatósági eljárás menetéről és legfontosabb szabályairól. A vizsgázó ismerje meg az alapeljárás, a jogorvoslati eljárás valamint a végrehajtási eljárás legfontosabb szabályait, alapfogalmait, az eljárás szakaszait és menetét.

A Fejezet felépítése A közigazgatási jogalkalmazás, a közigazgatási eljárás, a közigazgatási eljárásjog fogalma II. Az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló törvény alapelvei és hatálya Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapelvei Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya III. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai Alapvető rendelkezések Elsőfokú eljárás Jogorvoslati eljárások Végrehajtási eljárás

1. A közigazgatási jogalkalmazás, a közigazgatási eljárás, a közigazgatási eljárásjog fogalma

1. A közigazgatási jogalkalmazás, a közigazgatási eljárás, a közigazgatási eljárásjog fogalma Közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenység: az adott ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv jogszabályok alapján hozza meg döntését Közigazgatási hatósági eljárás: közigazgatási hatóság és az ügyfél között jön létre jogviszony A közigazgatási eljárási jog: Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) + speciális, ágazati, szakigazgatási eljárási szabályok

2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapelvei és hatálya

Ellenőrző kérdések Határozza meg a közigazgatási hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalmát! Ismertesse a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát! Határozza meg a közigazgatási eljárásjog fogalmát!

2.1. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapelvei Az alapelvek jelentősége Alaptörvény: tisztességes eljáráshoz való alapvető jog Ákr.: Hatóságra vonatkozó alapelvek: Jogszerűség elve Az officialitás, azaz hivatalbóliság elve Hatékonyság elve Ügyfélre vonatkozó alapelvek (nyilatkozattételi jog, tájékoztatáshoz való jog) Jóhiszeműség elve és a bizalmi elv

2.2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya A hatály fogalma és fajtái Az időbeli hatály Ákr.: 2018. január 1-jén lép hatályba és hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (közismert rövidítéssel Ket.). A területi hatály Ákr.: főszabályként Magyarországra vonatkozik.

2.2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya A tárgyi hatály: Ákr.: közigazgatási hatósági ügyben és a hatósági ellenőrzés során kell alkalmazni. Egyes esetekben az Ákr. önmaga zárja ki rendelkezéseinek alkalmazását. A szervi hatály Ákr.: közigazgatási hatóság

2.2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya A személyi hatály: Az Ákr.: az ügyfél, és az eljárás egyéb résztvevői: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője Eljárási képesség: A természetes személy ügyfél akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül. Az ügyfél képviselete: törvényes képviselet ügygondnoki képviselet meghatalmazotti képviselet

Ellenőrző kérdések Mutassa be a közigazgatási hatósági eljárás alapelveit! Határozza meg az officialitás, azaz hivatalbóliság elvét! Ismertesse a közigazgatási hatóság fogalmát! Határozza meg az Ákr. tárgyi, területi és időbeli hatályát! Határozza meg az ügyfél fogalmát! Ismertesse a képviselet fajtáit!

A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai 3. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai

3. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai hatósági ellenőrzés alapeljárás jogorvoslati eljárások végrehajtási eljárás hatósági ellenőrzés szükséges szakasz lehetséges, de nem szükséges szakaszok

3.1. Alapvető rendelkezések  Az eljárási kötelezettség A hatóságnak a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén vagy kijelölés alapján köteles eljárni. Hatáskör és illetékesség A hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg. Az illetékesség: azonos hatáskörű magyar hatóságok közötti területi megosztás A hatóság hatáskörének vagy illetékességének a hiányát észleli: átteszi az ügyet az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy a kérelmet visszautasíthatja vagy az eljárást megszüntetheti. Hatásköri, illetékességi vita

3.1. Alapvető rendelkezések Megkeresés Kizárás az eljáró hatóságra vagy annak ügyintézőjére vonatkozik ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése Egyéb Alapvető rendelkezések A nyelvhasználat szabályai A kapcsolattartás általános szabályai A kiskorút, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút, valamint a fogyatékossággal élő személyt a közigazgatási hatósági eljárásban fokozott védelem illeti meg Támogató Iratbetekintési jog

Hiánypótlási felhívás 3.2. Elsőfokú eljárás Hiánypótlási felhívás Hivatalból Eljárás megindulása Tényállás tisztázása Döntés Ügyfél kérelmére A kérelemre induló hatósági eljárás fajtái : automatikus döntéshozatali eljárás, sommás eljárás teljes eljárás függő hatályú döntés

3.2. Elsőfokú eljárás A hatóság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására illetve a kérelem megfelel-e a jogszabályban előírt feltételeknek.   Az érdemi ügyintézés akadályai A kérelem visszautasítása Az eljárás megszüntetésének Az eljárás felfüggesztése Az eljárás szünetelése

3.2. Elsőfokú eljárás Az ügyintézési határidő és a határidő számítása automatikus döntéshozatal: 24 óra sommás eljárásban: 8 nap teljes eljárásban: 60 nap Speciális ügyintézési határidők A határidő túllépése Igazolási kérelem Ügyfél vagy az eljárás más résztvevője önhibáján kívül elmulaszt valamilyen határidőt vagy határnapot

3.2. Elsőfokú eljárás A szakhatóság közreműködése Idézés és értesítés Idézés: megjelenésre való kötelezés, Értesítés: lehetőség arra, hogy az ügyfél a hatóság egyes eljárási cselekményeinél jelen legyen. Tényállás tisztázása Közigazgatási hatóság kötelezettsége Bizonyítási eljárás – bizonyítékok A hatóság az eljárási cselekményeit rögzíti: Jegyzőkönyv Feljegyzés Hatósági tanú

3.2. Elsőfokú eljárás Hatóság döntései Határozat: érdemi döntés Végzés: minden egyéb kérdésben Döntés szerkezete: a bevezető rész a rendelkező rész az indokolás a záró rész Egyszerűsített döntés Speciális döntési formák Jogszerű hallgatás Regisztratív aktusok (hatósági igazolvány,hatósági bizonyítvány, hatósági nyilvántartásba való bejegyzés) Hatósági szerződés

3.2. Elsőfokú eljárás Hatóság döntései A döntés közlésének napja az a nap, amelyen a döntést írásban vagy szóban közölték, vagy (személyes átvétel esetén) az, amelyen azt az átvételre jogosultnak a hatóság átadta. A döntést kijavítása (kisebb hibák, elírások, számítási hibák esetén) A döntést kiegészítése (ha a döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés)

3.2. Elsőfokú eljárás A hivatalbóli eljárás Az Ákr. külön részletezi a hivatalból indított eljárás sajátosságait így például: A hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha: az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására, vagy erre bíróság kötelezte, vagy erre felügyeleti szerve utasította, vagy életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást, vagy ezt egyébként jogszabály előírja.

Jogorvoslati eljárások jogorvoslati eljárások Határozat ellen: önálló jogorvoslatnak van helye, Végzés ellen: önálló jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt a törvény lehetővé teszi. Jogorvoslati eljárások Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Hivatalból induló A közigazgatási per a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében a felügyeleti eljárás a fellebbezési eljárás az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás

Kérelemre induló jogorvoslati eljárások KÖZIGAZGATÁSI PER A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény A közigazgatási per résztvevői: a bíróság, a felperes, aki a per indítására jogosult (ügyfél/ eljárás egyéb résztvevője/ az ügyész/ közigazgatási szerv, ha a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti vagy a szerződésben részes fél/ civil szervezet - érdekképviseleti szervezet vagy köztestület) és az alperes, aki ellen a pert indítják (fő szabály szerint az a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította) Keresetlevél Intézkedések keresetlevél alapján Perelőkészítés Tárgyalás vagy tárgyaláson kívüli elbírálás Perorvoslatok

Ki jogosult fellebbezni? 3.3. Jogorvoslati eljárás Kérelemre induló jogorvoslati eljárások FELLEBBEZÉS Fellebbezési eljárásra akkor kerülhet sor, ha a fellebbezést vagy az Ákr. vagy az ágazati törvény kifejezetten megengedi. Ki jogosult fellebbezni? ügyfél az, akire a döntés rendelkezést tartalmaz Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot járási (kerületi) hivatal vezetője vagy (a képviselő testület kivételével) helyi önkormányzat szerve, vagy rendvédelmi szerv helyi szerve hozta. Indokolni kell Fellebbezés határideje: a döntés közlésétől számított 15 nap. Fellebbezési eljárás

Hivatalból induló jogorvoslati eljárások a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntés jogszabálysértés a döntés közlésétől számított 1 éven belül, egyszer jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem sérthet A döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében - megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, vagy gyakorolja felügyeleti jogkörét ! közigazgatási bíróság előtt támadható meg a felügyeleti eljárásban hozott döntés A felügyeleti eljárás Az ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás Törvénysértés  Felhívás  Bíróság

3.3. Jogorvoslati eljárás Semmisség = olyan súlyos hibában szenved a döntés, hogy az nem orvosolható, így a döntést meg kell semmisíteni Így például semmis a döntés, ha az ideiglenes intézkedést kivéve, az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe, annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki, ! Bizonyos esetekben a döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg.

3.4. Végrehajtási eljárás A végrehajtási eljárásra akkor kerül sor, ha a hatóság kötelezettséget tartalmazó döntése véglegessé válik, (azaz a hatóság a döntést többé már nem változtathatja meg.) a döntésben foglaltakat a kötelezett ügyfél önként nem teljesítette é a végrehajtáshoz való jog nem évült el (a végrehajtási jog elévül a teljesítési határidő utolsó napjától számított 3 év elteltével, amit bármely végrehajtási cselekmény megszakít, de a teljesítési határidő utolsó napjától számított 6 év elteltével azonban a közigazgatási döntés nem hajtható végre)

3.4. Végrehajtási eljárás A végrehajtási eljárás menete A végrehajtás megindítása a döntést hozó hatóság, (másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság) hivatalból vagy a jogosult kérelmére rendeli el. A végrehajtás foganatosítása ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja. A végrehajtás akadályai a végrehajtás felfüggesztése a végrehajtás megszüntetése

Ellenőrző kérdések Ismertesse a közigazgatási hatósági eljárás szakaszait! Határozza meg a hatáskör és illetékesség fogalmát! Mutassa be az Ákr. Alapvető rendelkezéseit: az eljárási kötelezettség, a kizárás, a megkeresés részletszabályait! Mutassa be a kérelemre induló hatósági eljárás fajtáját: automatikus döntéshozatali eljárást, sommás eljárást és a teljes eljárást! Határozza meg az ügyintézési határidő és az igazolási kérelem részletszabályait! Mutassa be az idézés és az értesítés közti különbséget! Ismertesse a tényállás tisztázására vonatkozó szabályokat az Ákr. alapján! Ismertesse a hatóság döntéseinek főbb részletszabályait az Ákr. alapján! Határozza meg a közigazgatás hatósági döntés tartalmi elemeit! Mutassa be kérelemre induló jogorvoslati eljárások szabályait az Ákr. alapján! Ismertesse a hivatalból induló jogorvoslati eljárásokat az Ákr. alapján! Határozza meg a közigazgatási végrehajtás lényegét!

Köszönjük a figyelmüket! sikeres felkészülést kívánUNk!