I. Őskor A) Őskőkor (Kr. e. 8000-ig): Pattintott (durva) kőeszközök; halász-vadász-gyűjtögető életmód Evolúció: A jelenlegi fajok hosszú fejlődés (evolúció) során alakultak ki. Darwin elmélete szerint az ember, a főemlősök és valamennyi faj egyetlen közös őstől származik. B) Újkőkor (neolitikum: Kr. e. 8000-4000): Csiszolt (finomabb) kőszerszámok, termelő életmód: földművelés-állattenyésztés; biztonságosabb élelmiszerellátás: csökkenő halálozási arány és népességrobbanás; letelepült életforma: falvak, városok kialakulása. Az újkőkori kultúra a termékeny félhold területén (mai Közel-Keleten:Törökország, Szíria, Irak, Irán) ment végbe. C) Kr. e. 4000 – től a fémek folyamatosan kiszorították a kő használatát: rézkor (Kr. e. 4. évezred), bronzkor (Kr. e. 3. évezred), Vaskor (Kr.e. 2. évezred)

II. Az Ókori Kelet kultúrái A) Mezopotámia: Tigris és Eufrátesz folyók termékeny völgyei (Kr. e. 3500-) Sumer városállamok (Ur, Uruk): élükön despotikus istenkirályok, lépcsőzetes téglatemplom (zikkurat) ékírás, sokistenhit (politeizmus)

II. Az Ókori Kelet kultúrái Mezopotámia területén a sumerek után egymást követték a birodalmak: Óbabiloni Birodalom (Kr. e. 18. sz.: Hammurapi törvényoszlopa: az emberiség első törvénykönyve - szemet-szemért elv); Asszíria: a meghódított népek elhurcolása (deportálás); Újbabiloni Birodalom (Nebukadnezár: zsidók babiloni fogságba hurcolása Kr. e. 587) Perzsa Birodalom (Dareiosz, Xerxesz). Központja: Babilon (Bábel tornya)

II. Az Ókori Kelet kultúrái B) Egyiptom: Nílus völgye (Kr. e. 3000-31) Hieroglifák (kép és mássalhangzó írás keveréke) piramisok (Kheopsz fáraó Gízai piramisa) sokistenhit (politeizmus), mumifikálás (a lélek mellett a test is tovább él a túlvilágon)

C) Palesztina (Földközi-tenger keleti partja): Zsidó állam Egyistenhit (monoteizmus): Jahve, a világot teremtő és igazgató egyedüli isten, aki a prófétákon és a Tízparancsolaton keresztül kinyilatkoztatta magát a zsidóknak, kivezette őket Egyiptomból és nekik adta Palesztinát (ígéret földje). Az egyistenhit a babiloni fogság idején szilárdult meg (Kr.e. VI. sz.) . A zsidó vallás szent könyve az Ószövetség Uralkodók: Dávid király (Kr. e. X. sz.) egyesítette a zsidó törzseket, Jeruzsálemet tette meg a zsidó állam központjának, Salamon megépítette a jeruzsálemi templomot. Babiloni fogság: A zsidókat Nebukadnezár újbabiloni uralkodó (Kr. e. 587.) Babilonba hurcolta. A fogság 40 évig tartott. A zsidókat Kürosz perzsa nagykirály engedte haza, miután elsöpörte az Újbabiloni Birodalmat. Jelképek: Menorah (hétágú gyertyatartó), Dávid-csillag II. Az Ókori Kelet kultúrái D) Fönícia (A Földközi-tenger keleti partvidéke): Hangjelölő írás (mai írásunk őse)

II. Az Ókori Kelet kultúrái E) India - Indus völgye Vallásai: Hinduizmus: többistenhit, körforgásszerű történelem: Siva:pusztító-Visnu: megtartó-Brahma:teremtő istenek működése. Buddhizmus (Buddha: (vágyakról való lemondás) Kasztrendszer: Megváltoztathatatlan társadalmi rétegek (lélekvándorlás) Termékei: gyapot, fűszerek

II. Az Ókori Kelet kultúrái F) Kína: Távol-Kelet elzárt kultúrája Csin-Si-Huang-Ti császár: Nagy Fal megépítése nomádok ellen , Agyaghadsereg Vallási rendszerek: Taoizmus (belső béke), Konfucianizmus (család, hagyományok tisztelete) Termékei: porcelán, papír, selyem, puskapor

III. Az ókori görög kultúra A görög kultúra születése Kr.e. XIII. sz.: Görög törzsek (akháj, jón, dór) bevándorlása a Balkán-félsziget déli részére, az Égei-tenger szigetvilágra és Kis-Ázsia nyugati partvidékére (Hellász területe) Több száz városállamot alapítanak (polisz) Kr.e. 776: Első feljegyzett olimpia, a görög időszámítás kezdete Kr. e. V. sz. közepe: Athéni demokrácia fénykora Kr.e. 431-404: Peloponnészoszi háború: A görög poliszok egymás elleni háborúja Kr. e. 336-323: Nagy Sándor makedón-görög hadai élén meghódítja a Perzsa Birodalmat. A görög és a keleti kultúrák találkozásából létrejön a hellenisztikus műveltség, melyet a római kultúra vált le.

III. Az ókori görög kultúra Az Athéni demokrácia kialakulása Az Attikai-félszigeten fekvő Athént (alapítás Kr. E. 14. sz.) kizárólagosan a nagybirtokosok (arisztokraták) irányították. A parasztoknak, kézműveseknek, kereskedőknek (a népnek, görög szóval: démosznak) nem volt beleszólása az állami életbe. A Kr. e. V. századra azonban a gazdaság fejlődése és a nehézpáncélos gyalogos harcmodor (hopliták) terjedése megerősítette a démoszt, a földművesek, kézművesek és kereskedők részt akartak venni az állam irányításában. A népuralom, azaz a demokrácia alapját Kleiszthenész (Kr. e. 508) fektette le. Az athéni polgárokat származásuktól és vagyoni helyzetüktől függetlenül, lakóhelyük szerint politikai kerületekbe (phülék) osztotta be. A polgárok a phüléken keresztül vettek részt a politikai életben. Ennek köszönhetően az arisztokraták és a démosz tagjai már egyenjogúan vehettek részt a politikai életben. Az athéni demokrácia virágkorát Periklész idejében, a Kr. e. V. sz. közepén élte.

Athén állam- és társadalomszervezete Kr. e. V. sz.

III. Az ókori görög kultúra 3. Az athéni állam intézményei Népgyűlés: Az athéni állam legfontosabb szerve. Minden 20 év feletti athéni polgár részt vehetett munkájában. Itt döntöttek háború és béke kérdéséről, szövetségkötésről, adók kivetéséről, a tisztviselők sorsolásáról és választásáról, valamint a cserépszavazásról Cserépszavazás: Az egyeduralomra törő polgárokat ("zsarnokok") cserépszavazással száműzték Ötszázak tanácsa: Amikor a népgyűlés nem ülésezett, az ötszázak tanácsa (bulé) igazgatta az athéni államot. Tagjait évente és sorsolták a polgárok közül. A tanács törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek, végrehajtotta a népgyűlés határozatait, irányította az állam pénzügyeit. Arkhón: Már csak jelképesen álltak az állam élén, a népgyűlés tagjai közül sorsolták. Sztratégoszok (10): Katonai parancsnokok, Athén tényleges irányítói voltak. A népgyűlés választotta őket Areioszpagosz (vének tanácsa): A volt arkhónok voltak tagjai. Kezdetben a legfőbb bírói hatalom volt, később már csak családügyekben bíráskodhatott. Esküdtbíróság (heliaia): 6000 tagját a népgyűlés sorsolta. Periklész korában teljesen átvette a bírói hatáskört az Areioszpagosztól Napidíjak: A polgárok a népgyűlés, a tanács és az esküdtbíróságban végzett munkájukért kapták. Ezzel a szegényebbek is részt tudtak venni a politikai életben

III. Az ókori görög kultúra 4. Athén társadalomszervezete Teljes jogú polgárok (kb. 150 ezer fő): többségük saját munkájukból éltek, nem fizettek adót. A népgyűlésen, a tanácsban és a színházi előadáson való részvételükért napidíjakat kaptak. A 20 év felettiek vehettek részt Athén politikai életében. Metoikoszok („bevándorlók”, kb. 75 ezer fő): szabadok, de politikai jogokkal nem rendelkező bevándorlók. Iparral, kereskedelemmel foglalkoztak, adót fizettek. Rabszolgák (kb. 50-100 ezer fő): Athén gazdagsága a rabszolgák munkáján alapult. Nem voltak politikai jogaik.   5. Értékelés Az athéni demokrácia nem mai értelemben vett demokrácia volt. Nem volt általános választójog, mivel a polgároknak csak egy része, a 20 év feletti, férfi polgárok vettek részt a pola nők, a bevándorlók és a rabszolgákitikai életben (a lakosság mintegy 50%-a) míg azonban nem.

III. Az ókori görög kultúra 6. A görög hitvilág jellemzői Politeizmus: Sokistenhívő vallás Isteneiket emberek mintájára képzelték el, emberi tulajdonságokkal ruházták fel. Minden istennek meg volt a saját tevékenységi területe és ábrázolása Az istenek tetteit a mítoszok örökítették meg. Az istenek segítségéért cserébe áldozatokat mutattak be Az istenek akaratának kifürkészését szolgálták a jósdák (Delphoi)

III. Az ókori görög kultúra 7. Az Olimpia: a görög hitvilág sajátos terméke A görögök isteneik iránti hódolatukat sportversenyekkel fejezték ki. A főisten Zeusznak Olümpiában (Peloponnészoszi félsziget) volt szent ligete, ahol négyévenként rendeztek versenyeket. Olümpiában az első versenyeket Kr. e 1000 körül rendezték, s az első feljegyzett eredmény Kr. e. 776-ból származik. Az olümpiai játékok erősítették a poliszok békés összetartozásának élményét. Versenyszámok: Kezdetben csak futásból álltak a versenyek. Később újabb sportágakkal bővültek, így az ötpróbával (pentatlon), amely stadionfutásból, távolugrásból, diszkosz- és gerelyhajításból, valamint birkózásból állt. Jellegzetességek: Csak egyéni indulók voltak, csapatversenyeket nem rendeztek. Minden görög polgár (azaz nincs kvalifikáció, csak férfiak), meztelenül szerepelhetett meg. Ökölvívók szíjakkal küzdöttek, nem volt súlycsoportra bontás és nem időre, hanem a győzelemig játszottak. Csak az első helyezést jutalmazták: A győztes a szent olajfáról metszett koszorút kapott, szülővárosában hősökként tisztelték őket és Olümpiában szobrot állítottak nekik.

III. Az ókori görög kultúra 8. A görög művészetek Agora: Piactér. Athén közéletének szórakozás, kereskedelem, politikai-kulturális élet központja. Akropolisz: Athén fellegvára, szent kerülete Parthenon: Athén Pallasz Athéné tiszteletére épült temploma, az akropoliszon állt. A belsejében található Pallasz Athéné szobrát Pheidiász alkotta. Festészet: Fekete és vörös alakos vázák Félköralakú színházak Hellenizmus (Kr. e. III-I. sz.): a tudományok és kultúra fellendülése. Központ: Alexandria (Laokoon szoborcsoport, Rhodoszi kolosszus, Alexandriai világítótorony)