Orvosi Pszichológia előadás tematika Az orvosi pszichológia szemlélete és határterületei (biomedikális modell, pszichoszomatikus modell, orvosi antropológia, klinikai pszichológia, egészségpszichológia) Az öröklés és a környezet szerepe a személyiségfejlődében. A személyiség kontinuitása Korai társas viselkedés, kötődéselméletek Pszichoszexuális fejlődéselméletek a nemi identitás kialakulása, a serdülő kor, (pszichoanalitikus, szociális tanuláselméleti, kognitív, pszichoszociális megközelítés) A változásban lévő család. I. Családtervezés és terhesség A változásban lévő család II. A fiatal felnőtt kor és felnőttkor. Családi krízisek és családterápia A változásban lévő család III. Az időskor, a haldoklás és a halál lélektana
8. Az orvosi konzultáció, interjútechnikák 9. A személyiség fogalma, személyiségelméletek. Típustanok és vonáselméletek 10. Pszichológiai szakvizsgálatok a beteg megismerésében 11. A személyiség pszichoanalitikus megközelítése 12. A személyiség behaviorista megközelítése 13. A személyiség fenomenológiai megközelítése 14. A szociális környezet, szociálpszichológiai alapfogalmak
ORVOSI PSZICHOLÓGIA - KLINIKAI PSZICHOLÓGIA A pszichológia helye a tudományok rendszerében: -Borisz Kedrov-nem lineáris rendszer-központi szerep -Jean Piaget- információs feedback elve
A pszichológiai tudományok felosztása: tárgyuk, céljuk, alkalmazási terület. Orvosi pszichológia – klinikai pszichológia összevetése:
Az orvosi pszichológia néhány definíciója: - Az orvosi pszichológia az alkalmazott pszichológia egyik ága. Művelői és alkalmazói orvosok, akik nem rendelkeznek a pszichológia alaptudományi ismereteivel. A pszichológia módszertárát is praktikus célok elérése érdekében használják fel. A praktikus célkitűzés az orvoshoz forduló beteg ember személyiségének, betegségével kapcsolatos tüneteinek, arra adott reakcióinak jobb megismerése és értelmezése, és az ahhoz illő orvosi magatartás tanúsítása (Tariska I., 1974).
Kiegészítés a definícióhoz: az orvosi pszichológiát természetesen pszichológusok is művelik amikor tevékenységük során az orvos-beteg kapcsolat törvényszerűségeit elemzik és oktatási feladatokat is ellátnak az orvosképzés kapcsán. Még szélesebb körben értelmezve valamennyi segítő foglalkozású gyógyító tevékenységének törvényszerűségei az orvosi pszichológia tárgyköréhez rendelhetők. Az orvosi pszichológia a pszichológia alkalmazott ága, mely a beteg ember lélektanával, illetőleg a gyógyítás, az orvos-beteg kapcsolat lélektani kérdéseivel foglalkozik.
A megelőzéshez, beteggé váláshoz, a gyógyító tevékenységhez és rehabilitációhoz kapcsolódó pszichológiai ismeretanyag és készségrendszer szaktudománya. Az orvosi pszichológia azoknak a pszichológiai ismereteknek az összessége, amelyet az orvosok alkalmaznak orvosi tevékenységük során. Az orvosi pszichológia alapkérdése: a segítő-segített kapcsolat lélektani elemeinek rendszeres vizsgálata az orvos beteg kapcsolat példáján.
a. Az egészségmegőrzés, a megelőzés pszichológiája- egészséglélektan Az orvosi pszichológia azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyek a külső és belső környezeti hatások, személyközi kapcsolatok, valamint a személyiségfejlődés adott szintjén az emberi agy, a központi idegrendszer közvetítésével befolyásolják az egészségi állapotot, illetve a betegségek kialakulását lefolyását. Két fő területe: a. Az egészségmegőrzés, a megelőzés pszichológiája- egészséglélektan b. A pszichoszomatikus orvoslás, magatartásorvoslás
Az orvosi pszichológia oktatásának célja és két fő iránya Az egészségmegőrzés, a megelőzés pszichológiája- egészséglélektan, klinikai pszichológia A pszichológiai tényezők szerepe és jelentősége a gyógyítás folyamatában – pszichoszomatikus orvoslás, magatartás-orvoslás Franz Alexander, Mostofsky, Barlow,Feldman
Alapvető orvosi készségek (Schwartz, Wojtczak, 2002) Szakmai értékek, attitűdök, magatartás és etika Az orvoslás tudományos alapjai Klinikai készségek Kommunikációs készségek A népesség egészségi állapota és az egészségügyi rendszer ismerete Információkezelés Kritikus gondolkodás és kutatás
A klinikai pszichológia definíciója: A klinikai pszichológia a pszichológiai tudományok alkalmazott ága, amely rendellenes lelki jelenségekkel foglalkozik. Alkalmazott jellege azt jelenti, hogy sajátos ismeretanyaga (patopszichológia, neuropszichológia, pszichodiagnosztika, pszichoterápia) mellett nagyrészt más alaptudományokból valamint az alkalmazási terület tudományaiból (pl.: pszichiátria) származó ismereteket alkalmaz. A rendellenes lelki jelenség egyaránt jelentheti az ember önálló életvezetését, munkavégző képességét, társadalmi alkalmazkodást nehezítő minden (akár organikus, akár szociális okokra visszavezethető) pszichés jelenségét, és az adaptációban (egészségben) bármilyen ok miatt zavart szenvedő ember lelki jelenségeit.
A patopszichológia (kór-lélektan) ismeretek az egyes ideg és elmebetegségek pszichológiai jellemzőit tartalmazzák. E tudomány azt írja le hogy milyen az elmebeteg, a neurotikus, stb. jellemző lelki jelenségei, sajátosságai. A pszichopatológia (elme-kórtan) ismeretek az egyes lelki jelenségek (pl.: érzékelés, emlékezés, érzelmek stb.) kóros változatait írják le. A normalitás fogalma: - általános alkalmazkodó képesség, - élvezés, örömképesség, - kompetens interperszonális viselkedés, - intellektuális képességek, - érzelmi és motivációs kontroll, - szociális attitűdök, - produktivitás, - autonómia, - integráltság, - kedvező énkép.
Lelki egészség a testi egészséggel analóg és lényegében a betegség hiányát fejezi ki. Egészségpszichológia (J.Matarazzo, 1980.) A pszichológia tudományának specifikus oktatási, kutatási és gyakorlati hozzájárulása az egészség megőrzéséhez, fenntartásához, a betegségmegelőzéshez és a kezeléshez, az egészség-betegség etiológiájához és diagnosztikájával kapcsolatos ismeretekhez, az egészségügyi rendszer elemzéséhez és az egészségügyi politika formálásához.
Betegség modellek: Organikus modell (biomedikális) - biologisztikus-biológiai folyamatok elsődlegessége - organizmikus-egészleges szemlélet, - neuropszichológiai szemlélet, - traumatikus szemlélet. Pszichoszomatikus modell (pszichodinamika) - intrapszichikus változások jelentősége - pszichés – konverzió - pszichés- organikus Szociális tanulási modell: Környezet és az ember közötti kapcsolat vizsgálata Viselkedéselemzés
Fenomenológiai modell - az ember nem más mint az a mód ahogy észleli a világot és benne van az az erő amely a fejlődéséhez szükséges - humanisztikusok C. Rogers Gestalt F. Pearls Napjaink pszichoszomatikája: a bio-pszicho-szociális modell (Engel,1977) A definíció szerint olyan tudományról van szó, ami biológiai, pszichológiai és szociális tényezőket egyaránt figyelembe vesz, a betegségek kialakulásánál ugyanúgy, mint lefolyásuk és a terápia vonatkozásában.
Magyar nyelven hozzáférhető irodalmak: Bálint M.: Az orvos, a betege és a betegség Akadémiai Kiadó, Budapest 1961. 2. Berne E.: Emberi játszmák Gondolat, Budapest 1984. 3. Buda B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Szakkönyvtár sorozat, 25. köt. Budapest 4. Buda B.: Az empátia az orvoslásban és a pszichológiai munkában In.: Buda B.: Az empátia – a beleélés lélektana Gondolat, Budapest 1985. 273-290. 5. Buda B.: Az orvos-beteg kapcsolat lélektana és a pszichoterápia alapvonalai In.: (Trencséni T.szerk.): A gyakorló orvos enciklopédiája Medicina, Budapest I. köt. 39-76. 1973.
6. Császár Gy. : A pszichoszomatika jelen helyzete, élőzményei, 6. Császár Gy.: A pszichoszomatika jelen helyzete, élőzményei, fejlődése In.: Dr. Császár Gy. (szerk.): Pszichoszomatika a gyakorlatban 11-25. Pszichoteam, Budapest 1989. 7. Luban-Plozza, B.-Dickhaut, M.H. (szerk.): A Bálint-csoportok gyakorlati kérdései Kapcsolati diagnosztika-kapcsolati terápia Medicina, Budapest 1986. 8. Molnár L. (szerk.): Orvosi szociológia Medicina, Budapest 1989. 9. Molnár P., Csabai M. (szerk.): Compliance. Orvosi Pszichológiai Szöveggyűjtemény II. SZOTE Orvosi Pszichológiai Önálló Oktatási Csoport, Szeged, 1980. 10. Molnár P., Csík V. (szerk.): A gyakorló orvosi tevékenység pszichoszociális vetülete. Orvosi Pszichológiai SzöveggyűjteményI. SZOTE Orvosi Pszichológia Önálló Oktatási Csoport, Szeged, 1988. 11. Sontagh S.: A betegség mint metafora Európa Könyvkiadó, Budapest 1983. 12. Kopp M., Berghammer R.: Orvosi Pszichológia, Bp. 2005