URBAN INDEX Dr. Németh Bálint (nemeth.balint@vet.bme.hu) Szalmáné Dr. Csete Mária (csete@eik.bme.hu) Buzási Attila (buzasi@eik.bme.hu) Smart Future Forum 2016 Visegrád, 2016.10.20.
Smart City index – jó példák Globális Regionális Hazai
A munkafolyamat bemutatása 1. Munkaterv Cél megfogalmazása Koncepció megalkotása 2. Irodalomkutatás: SMART, kompakt, fenntartható város Irodalomelemzés (48 db) Fogalmak kapcsolati hálója 3. SMART kategóriák rögzítése 6 kategória rögzítése 4. Indikátorgyűjtemény összeállítása Indikátorkészletek (23) Indikátorgyűjtemény (796) Smart City keret- rendszer 6. Indikátorrendszer megalkotása Koncepció megalkotása Indikátorok lehatárolása 5. A 6 SMART kategória elemzése, értelmezése Fogalomalkotás 6 kategória, 31 alkategóriával Smart City indikátorok Smart Planning szempontú értékelés Smart city portfolió ITS-be történő integrálási lehetőségeinek értékelése adott város ITS területei szerint
E.ON VárosIndex definíció VárosIndex mutatószám rendszer E.ON VárosIndex definíció SMART CITY: minőségi fejlődést előtérbe helyező, versenyképes és innovatív település, ahol a fenntartható fejlődés eszmeisége dominál a XXI. század technológiáira fókuszálva. Ezen fejlődés megjelenik az önkormányzat, az egyének és a társadalom egésze szintjén egyaránt hozzájárulva az élhető település gyakorlati megvalósulásához. Területei: definiált hat smart kategória. egységesen elfogadott definíciók hiánya kompakt, a smart és a fenntartható városok
Smart kategóriák tartalma SMART ECONOMY vállalkozások, gazdálkodó szervezetek értékelése az adott területi lefedettségen felöleli a megújuló használatot, gazdasági aktivitást, foglalkoztatottságot jellemzi a SMART technológiák iránti nyitottságot NEM tartalmazza: szelektív hulladékgyűjtés és szennyvíz kérdését SMART PEOPLE elsősorban a lakosság tulajdonságai jelennek itt meg, de néhány indikátor a civil szektor tulajdonságaival is foglalkozik Gazdasági szféra megjelenése az együttműködések végett tűnik fel SMART GOVERNMENT elsősorban az önkormányzat jelenik meg, és az önkormányzat feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek és intézmények néhány esetben a teljes lakosság adatai is megjelennek SMART MOBILITY közlekedési jellemzők SMART LIVING Önkormányzati közművelődési és sport intézmények jelennek meg, illetve a lakosság SMART ENVIRONMENT környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban jelennek itt meg a közintézmények, civilek, lakosok és bizonyos esetben a gazdasági szféra is élhető település kategóriáin belül határoztuk meg a vizsgálni kívánt folyamatokat
Megvalósítás fázisai Kick-off meeting Indikátorlista meghatározása, első kérdések ITS célok értékelése, smart planning Adatbázis feltöltése szekunder adatok alapján Kérdőívek elkészítése, kiküldése Vállalatok, lakosság, szolgáltatók, önkormányzat Kérdőívek visszaérkezése és kiértékelése Adatbázis feltöltése
Smart Planning működése Célkitűzés: ITS célok és beruházások összekötése a smart beruházásokon keresztül ITS célok smart alkategóriákhoz való rögzítése (így az indikátorokhoz is közvetett kapcsolat) Beruházások hatáselemzésén keresztül kapcsolat az indikátorokkal Az előző kapcsolatokon keresztül a smart beruházások ITS célok megvalósítására gyakorolt hatása is mérhetővé válik
Smart Planning értékelés – ITS célok figyelembe vétele Smart City kategóriák és ITS célok összefüggései
Újdonságok Egyedi fogalomalkotás és indikátorkészlet széles körű tudományos kutatásokon alapulva IKT a középpontban Projektközpontú megközelítés Városonként eltérő megoldások, a logika és a működés mégis változatlan Városfejlesztési célok Lehatárolják az indikátorokat Indikátorokon keresztül visszacsatolás a projekt sikeréről Felülvizsgálata és egyéb városokra való kiterjesztése a kellő szakmai kompetencia megléte mellett elvégezhető Indikátorlista folyamatos frissítése – dinamikusan változó eredmények nyomonkövetése
Kiemelt előnyök Adatszolgáltatási és együttműködési készség esetén az indikátorok feltöltése maximalizálható Eltérő ITS célok, valamint a rendelkezésre álló adatokat figyelembe véve város-specifikus karakter – unikális indikátorkészlet Működő, bevett gyakorlat a kérdőívek elkészítése és kiértékelése területén 2 hónapos felmérési periódus Redundancia-mentes értékelési környezet Grafikus megjelenítés
Felhasználási területek Döntés előkészítés az ITS célok és a beruházások összekötésével Utókövetési funkció az indikátorok változását figyelembe véve Audit támogatás, későbbi minősítő rendszerek alapját képezheti a mérőszámrendszer Helyi gazdaságfejlesztés a városi és környéki KKV-k kiválasztásán és tendereztetésén keresztül – exante értékelési rendszer alkalmazása
Potenciális fejlesztési irányok Projektek hatásainak sztenderdizálási lehetősége (projekt katalógus) – beruházások kategorizálása utána ex-ante értékelés is elvégezhető Városi Fenntarthatósági Jelentés készítése (díj, hazai és nemzetközi verseny, egységes értékelő rendszer alapján) Városok fenntarthatósági szempontú pozicionálása (csökkentett indikátorszám, városméret / típus kategóriák szerint)
Applikáció-fejlesztési lehetőség Városfejlesztési projektek és célok nyomon követése Értékelés alapját az Urban Index eredményei adják Lakossági kérdőívezés kiterjesztésének lehetősége Eredmények grafikus megjelenítése Lakosság minél szélesebb körű bevonásának lehetősége Információval való ellátottság Városra szabható megoldások Véleményezési funkció