Ferge Sándor szakértő MTA Gyerekesély program Az együttműködés esélyteremtő szerepe a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia megvalósításában Ferge Sándor szakértő MTA Gyerekesély program 2007. október 12. Kecskemét

A probléma rövid bemutatása A társadalmi különbségek parttalan növekedése A szegénység kiterjedésének és mélységének növekedése gyerekek – családok szenvedése minden gyerek-korosztályból 20 % piacképtelen fenntarthatatlan társadalom (reménytelenség, passzivitás, bűnözés és költségei), fenntarthatatlan gazdaság (nincs képzett munkaerő, nincs forrás nyugdíjra, gyerekekre) 2007. október 12. MTA Gyerekesély Program

Az ezredfordulón, Magyarországon A szegénység mértéke Az ezredfordulón, Magyarországon 2007. október 12. MTA Gyerekesély Program

A különbségek növekedése 2007. október 12. MTA Gyerekesély Program

Az Ogy. határozat indoklása a különböző társadalmi csoportok, és generációk közötti szolidaritás nélkülözhetetlensége a fenntartható társadalmi fejlődés szükségszerűsége a közös felelősségvállalás elengedhetetlensége az esélyteremtésben elismerve, hogy az eltérő helyzetű társadalmi csoportok, valamint a különböző generációk közötti szolidaritás nélkülözhetetlen a gyermekek jövőjének biztosításában, elismerve, hogy a gazdasági fejlődés alapja a fenntartható társadalmi fejlődés, az egészséges, összetartozó, békés társadalom, amelynek alapjait a gyermekek körében kell megépíteni, a szolidaritás erősítésével, kiemelve, hogy a gyermekek esélyeinek növelése és a gyermekszegénység visszaszorítása a társadalom, az állami és önkormányzati szervek, valamint a civil szerveződések közös érdeke, feladata és felelőssége, 2007. október 12. MTA Gyerekesély Program

Legyen jobb a gyermekeknek!" 47/2007 (V.31) OGY Határozat Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia 2007 - 2032 a gyermekek mindenek felett való érdeke a szegénységi ciklus megszakítása a kor sajátosságainak különös hatása a szegénység és esélytelenség kölcsönhatása A stratégia kidolgozását egyfelől a gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi kötelezettségeink teszik szükségessé. ENSZ Gyermekjogi egyezmény A gyermek jogairól szóló 1924. évi Genfi Nyilatkozat, és a Közgyűlés által 1959. november 20-án elfogadott, a gyermek jogairól szóló nyilatkozat kimondta, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (különösen ennek 23. és 24. cikkében), a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (különösen ennek 10. cikkében), mint a gyermekek jólétével foglalkozó szakosított intézmények és nemzetközi szervezetek alapszabályai és idevágó okmányai elismerték a gyermeknek nyújtandó különleges védelem szükségességét, 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál, New Yorkban, 1991. október 7-én megtörtént.) 1. § Az Országgyűlés a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. Fontos társadalmi cél a szegénységi ciklus megszakítása is. A mai, tudáson és versenyen alapuló társadalomban a gyerekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. A szegény gyerekkor nemcsak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy felnőttként bekapcsolódjon a nagy társadalmi rendszerekbe. 2007. október 12. MTA Gyerekesély Program

A stratégia prioritásai 2007. október 12. MTA Gyerekesély Program

A Gyerekesély Program(ok) jellemzői a versenyre épülő piacgazdaság és a társadalmi kohézió egyidejű erősítése, fejlesztése komplex szemlélet, komplex programok különböző területek együttműködése egymásra épülő program-elemek a problémák kezelésének megfelelő “szintje” 2007. október 12. MTA Gyerekesély Program

Együttműködések a megvalósítás során Országgyűlési határozat (politikai összefogás) MTA-GYEP program (szakmai, szakmaközi összefogás) Kistérségi programok (helyi összefogás) A közös társadalmi felelősségvállalás esélye Esélyt ad a problémák komplex kezelésére Esély a köz- és a civilszféra hatékony együttműködésére, a helyi erőforrások kihasználására 2007. október 12. MTA Gyerekesély Program

Személyes esély - társadalmi esély esély = képesség esély = hozzáférés esély = tudás (információ) esély = szabadság esély .. biztonság egyéni és közös felelősség szerepe/viszonya az esély(egyenlőség) teremtésben "Az esély a legáltalánosabb értelemben azt jelenti, hogy valaki képes arra, hogy tegyen valamit vagy rendelkezzen valamivel. Ebben az értelemben az esélyt úgy is felfoghatjuk, mint az egyéni szabadság specifikus esetét. Az esély tehát valamihez való hozzáférhetőség, valamivel való rendelkezhetőség, ami viszont aktivitást feltételez. Azt jelenti, hogy az esélyhez kell maga az esély alanya is. Ahhoz például, hogy az esély valóságosan létezzen, nekem tudnom kell, hogy egyáltalán van ilyen lehetőségem. Ha nem tudom, akkor számomra ez nem jelent esélyt. Ha nem kellően komplex az információm, akkor kisebb a lehetőségem, az esélyem, mint annak, akinek több az információja. Ha magamról keveset tudok, akkor szintén csökkenhet az esélyem, ha az én versenyképességeim mások vagy különbözőek, akkor eltérőek a lehetőséghez való viszonyulásaim, viszonyaim." (MIHÁLY OTTÓ: Esélyegyenlőség és differenciálás. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 1. sz. 12. p.) Az oktatást, a differenciált iskolarendszer létét és működését, működési feltételeinek megteremtését hosszú távú beruházásnak is tekinthetjük, mely alapvetően befolyásolja az egyén életútját (a "személyes esély" oktatás, képzés által nyújtható lehetőségének megalapozását) s a társadalmi kohézió, integritás (a "társadalmi esély" iskolarendszer által is befolyásolható) megteremtését, megtartását. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az oktatásirányítás minden szintjén s a pedagógiai munka gyakorlati színterein a korábbinál sokkal erőteljesebben érvényesülő szakmai, pedagógiai kompetenciára, szélesebb rétegek koordinált együttműködésére van szükség. Az állam, az intézményfenntartók, a szülői közösségek, a diákképviseletek, az oktatásban érdekeltségüket felismerő intézmények, munkahelyek aktív kezdeményezése, közreműködése nem nélkülözhető. Az iskolával, az emberi erőforrás fejlesztésével összefüggő szélesebb társadalmi érdekeltség megteremtése az egyik feltétele annak, hogy a felnövekvő nemzedék közvetlen cselekvési, tapasztalási lehetőségeit megteremtsük, az önmegvalósító, önfejlesztő tanulás színtereit kibővítsük. (Bárdossy Ildikó: Esély(teremtés) és együttműködés. Új pedagógiai szemle, 2000. 1. sz) 2007. október 12. MTA Gyerekesély Program

A tudás kiemelt szerepe Korszakváltás Tőkék (materiális-, tudás-, kapcsolati-) Digitális írástudás jelentősége Új együttműködés a Gyerekesély programban komplex közösségi terek elektronikus (információs) szolgáltatások 2007. október 12. MTA Gyerekesély Program

Köszönöm a figyelmüket! www.gyerekesely.hu 2007. október 12. MTA Gyerekesély Program