Magyarország alulnézetből - Leszakadás és függőség a vidéki végeken

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Folyamatosan emelkedik a lakosság képzettségi szintje – 15 éves a pécsi és a székesfehérvári regionális képző központ október 10.
Advertisements

Az innováció helyzete a régióban, főbb kihívások Magyar Dániel Győr, április 16. Győr, április 16.
Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
AZ ÉSZAK ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL Az idősek egészségéért Előadó: Váradi Jánosné.
Gyermekek a leszakadó világban Társadalmi állapotrajzok konferencia MTA Szociológiai Kutatóintézet november 19.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
Intézményi Férőhelykiváltást Támogató Országos Hálózati Találkozó Kalocsai Szociális Szakellátási Központ kiváltása.
Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest,
TÁMOP program a Dél-alföldi Régióban Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
Integráció-szegregáció:probléma, eszközök, gyakorlat Havas Gábor Lillafüred, április 24.
Varga Aranka Inkluzív oktatási rendszer. Iskola funkciói – társadalmi elvárások Funkciók: Tudásszerzés és kompetenciafejlesztés folyamatának terepe Formális.
A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Tóth Péter Győr, május 4.
A Képzési Csoport tevékenysége Budapest Esély Nonprofit Kft
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
„ Tágas városom kis lakásra cserélem” Hajléktalanok önálló lakhatásának elősegítése, munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP /
Dr.Vécsei Pál A világgazdasági válság hatása a munkanélküliség területi alakulására Budapest, február.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
A gyermekek helyzete és az esélynövelés lehetőségei a mai Magyarországon Előadás a „Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián, 2008.
A „Mintaprogram a minőségi időskorért” Pilote Project for Quality Ageing Az idősgondozás Magyarországon, elvek, szabályok, gyakorlat, intézmények Brettner.
„A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” (K ) Az „Innova” kutatás „A helyi innovációk keletkezése,
A székesfehérvári fiatalok helyzete
A szakiskolák aktuális problémái
Az időskorúak dialíziskezelésének epidemiológiája
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
Dr.Vécsei Pál A világgazdasági válság hatása a munkanélküliség területi alakulására Budapest, február.
Fejlesztési szükségletekkel kapcsolatos helyzetfelmérés
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Az „első lépés” TÁMOP
LEHET JOBB A GYEREKEKNEK!
Gyerekesélyek Magyarországon 2010
Esélyek a munkaerőpiacon
TÁMOP E-13/1/KONV „A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások.
Foglalkoztatási Paktumok az EU-ban
Kispálné Horváth Mária
A közigazgatással foglalkozó tudományok
D Á N I A 2007.november Készítette: KOVÁCSNÉ NAGY MÁRIA.
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Magyarország: logisztikai központ
1993-as közoktatási törvény
Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Konferenciája
„Út a munkához”program
Innovációs képesség és jólét összefüggései
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Folyamatosan emelkedik a lakosság
Szociális ellátást igénybevevők szükségletei – és szolgáltatásai
Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest, december 18.
Válaszok a globális oktatáspolitikára
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Életpálya-tanácsadás Csanádi Nikolett Hényel Anett.
2017. December 7. MGYOSZ tapasztalatai.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
egyutcás /szalagtelkes falu /útifalu
ÉRINTŐ Sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrációs programja óvodától a munkába állásig TÁMOP A/
Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Föderalizmus és decentralizáció kutatás svájci–magyar együttműködésben
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
Iskolai szociális segítő
A gazdasági fejlettség mérőszámai
Előadás másolata:

Magyarország alulnézetből - Leszakadás és függőség a vidéki végeken Nagy Erika Nagy Gábor MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Mit gondolunk a „vidékről”?

Definíciók 1. OECD - a helyi települési (közösségi) szintre vonatkozóan: azok a területek (települések) tekinthetők rurálisnak, ahol a népsűrűség 150 fő/km²-nél alacsonyabb. Térségi (járás) szinten 3 csoportot különítenek el: „minden kétséget kizáróan vidéki területek”, ahol a vidéki népesség 50%-a él rurális településeken, „jellegzetesen vidéki területek”, ahol 15-50% között van a nem városi népesség aránya, „minden kétséget kizáróan urbánus területek”, ahol a népesség több mint 85%-a városi lakos

Definíciók 2. Hazai vidékkutatók Az ország 96%-a vidéki térség, ahol a népesség 74,5%-a él. „minden kétséget kizáróan vidéki területek”-en él a népesség 31,3%-a, mely az ország területének 58,3%-át teszi ki. Ez az EU15-ök átlagánál 9,7%-kal több.

Egyveretű a „vidék”?

Elvándorlások száma ezer lakosra vetítve 2008-2012 A válság előtti és utáni adatok – a „szükséglet-kielégítés” két komplex mutatója alapján Elvándorlások száma ezer lakosra vetítve 2008-2012 A nyilvántartott álláskeresők száma száz 15-64 éves lakosra vetítve 2008-2012 Kvintilis Felső Alsó Kvintilis Felső Alsó

Jövedelmi különbségek és változásuk

A vásárlóerő területi különbségei

Megyeszékhelyek elérhetősége A legsötétebb árnyalatok 90 perc feletti elérési időt jeleznek!

Marginális terek vidéken Marginalitás – peremhelyzet: hátrányok és ezek halmozódása elégtelen integráció: függőség, elkülönülés; egyenlőtlen csere; innovációk hiánya leszakadás, visszaesés „fejlettségbeli” elmaradottság: a „mainstream”-től eltérő szerveződési formák, normák, értékek; társadalmi különbségek; javak korlátozott elérhetősége A marginalizáció gazdasági összetevői Kiszorulás a piaci áramlásokból… és közszolgáltatásokból, továbbá az ezeket alakító társadalmi vitákból. → egyének, közösségek, térségek elszigetelődése

Hányféle „alulnézet” létezik? Ahányfélét megtapasztalnak az ott lakók: „megélt” hátrányok Ahogyan a kutatók látják… Munkapiaci viszonyok Állampolgári jogok érvényesülése: A közszolgáltatások elérhetősége Részvétel a (köz-)hatalomban Fogyasztás Gazdasági függőségek

Munkapiaci viszonyok Munkanélküliség – jövedelemnélküliség –szegénység Történelmi gyökerek; a „vidék” gazdasága a rendszerváltozás után – liberalizáció és zsugorodó szociális támogatások → tudás, készségek leértékelődése; az egészségi állapot romlása; → a helyi közösségek felbomlása; → erősödő függőségek – intézményektől, személyektől → differenciálódás és peremre szorulás: nők, romák, fogyatékkal élők

Mi történt Sarkadon? Ennek megnyilvánulásai: A cukorgyár bezárása… Munkanélküliség A helyi értelmiség elvándorlása A mindennapi élet társadalmi-térbeli kereteinek eltűnése – a közösség szétesése Egyéni válaszok (intézményes nincs!!) Elvándorlás Belépés az agrárszektorba Belépés az informális szférába → Függőségek elfogadása Ennek megnyilvánulásai:

Az eltitkolt jövedelmek becsült aránya

Piaci és nem-piaci függőségek a helyi gazdaságban A közmunkaprogram és tanulságai 200 ezer főt érint! Alacsony jövedelmek; nem állandó Nem hatékony – nem versenyképes → Nem vezet vissza a munkapiacra, nem kezeli a szegénységet és versenyhelyzetet teremt!! … viszont új függőségek kialakulásához vezet: a munka mint a kormány/polgármester „adománya”

Peremhelyzetek a közszolgáltatásokban Oktatás - munkapiaci hátrányok leküzdése hosszú távon! Mi jutott nekik? Önállóság – zsugorodó források → a különbségek növekedése, szegregáció, a minőség romlása (újra-)központosítás → kevés forrás – önállóság nélkül, minőségi problémákkal Iskola-bezárások – a közösségi terek eltűnése! Munkaerőhiány és munkanélküliség a vidéki terekben - a szakképzés kudarcai

Csapdában? Peremhelyzetben - fogyasztóként Új fejlesztések a városokban – de ki szolgáltat a falvakban? Mi marad a helybelieknek – autó nélkül? Szűkített kínálat; A terek átalakítása; „Özönvíz előtti” technikák Fogyasztói válaszok: városi Tesco-túrák egyszerűsödő kosár „láthatatlan” túlélési stratégiák

Átalakulás és új függőségek az agrárszektorban Átmenet és piaci nyitás Változó játékszabályok ↓ Birtokszerkezet- és üzemméret-változás A piaci kapcsolatok átrendeződése: „nyugati nyitás” az integrátorok eltűnése

Átalakulás és új függőségek az agrárszektorban Válaszok – új függőségek: A Tesco és társai – kereskedők és beszállítók Az uniós agrárpolitika – áldás vagy átok? Új „földesurak”, kisbirtokosok és napszámosok – a vidéki agrártársadalom képe ma A természeti és társadalmi adottságok közül az utóbbiak(!) a meghatározók

→ Fontos, hol élsz –és egyre fontosabb lesz! Tanulságok… A társadalmi peremhelyzet nem feltétlenül esik egybe a földrajzi peremhelyzettel! A hatalomnélküliség különböző formái/dimenziói összekapcsolódnak; → A gazdasági peremhelyzet és a politikai hatalomból való kiszorítottság erősítik egymást; A vidéki élet fontos, pozitív összetevői eltűnnek – a közösségek szétesésével; A vidéki térségekben élők nagy része (1-1,2 millió ember) számára nem hozzáférhetők az alapvető javak és jogok – „kívülről” határozzák meg számukra a játékszabályokat. → Fontos, hol élsz –és egyre fontosabb lesz!

Hátrányos helyzetű diákok aránya az általános és középiskolákban Általános iskola Középiskola A legmagasabb arányok 60% felettiek, vagyis a tanulók kétharmada-négyötöde hátrányos helyzetű!

Köszönöm a figyelmet! Magyar Földrajzi Társaság Körösvidéki Osztály MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály Békéscsabai Csoport