Közösségi gazdaságtan Andor György

Andor György: közösségi gazdaságtan III.2. Egyenlőtlenség III.2.1. Országokon belüli egyenlőtlenség Abszolút szegénység Emberi létezéshez szükséges dolgok köre (élelem, hajlék, ruha stb.) „Világszinten” nagyjából azonos Világbank: napi 1,25, illetve 2 USD alatt A 7 milliárdból 1,4 milliárd él a napi 1,25 USD alatt és kb. 2,7 milliárd ember a 2 USD alatt. Az abszolút szegénységben élők száma tendenciájában csökkenőben van. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Relatív szegénység Egy adott társadalmon belül, „relatíve”. Ami az egyik társadalomban alapvetőnek számít, az a másikban nem (pl. vezetékes víz, angol WC). 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Szegénységi küszöb (létminimum) A relatív szegénység kritériumai fokozatosan felfelé módosulnak. Az egy főre jutó átlagjövedelem 50%-60 %-a alatti jövedelemből élők. Magyarországi adatok Létminimum: 90-100 EFt/fő/hó egy aktív felnőtt, egy kétgyermekes család: 250-300 EFt/hó, egy nyugdíjas 80-90 EFt/hó Kb. lakosság kb. 30-40%-a Mobilitás kérdése Nagyjából a fele csak időlegesen 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Gazdag réteg Felső 10% Nagyjából a teljes jövedelem 30-60%-a Felső 1% 5

Andor György: közösségi gazdaságtan Egyenlőtlenségi mutatók Jövedelmi egyenlőtlenség Vagyoni egyenlőtlenség 10/90 Jövedelem Vagyon Lorenz-görbe és a Gini-együttható 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Népesség %-a Jövedelem %-a 20 40 60 80 100 Dánia vagy Magyarország 64% Namíbia 41% Egyenlőség 24% 21% 8% 10% 5% 2% 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.2.2. Országok közötti egyenlőtlenség Globális egyenlőtlenség Világbank: Nemzetközi Összehasonlítási Program International Comparison Program, ICP 180-200 ország Vásárlóerő-paritás Purchasing power parity, PPP 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan GDP meghatározásának különböző megközelítései A GDP, nagyon röviden, egy adott országban egy adott évben előállított, összes végső terméknek és szolgáltatásnak értéke; máshonnan közelítve: az adott ország gazdasági kibocsátása. A GDP mérésének három iránya van Termelési Jövedelmi Felhasználási A Nemzetközi Összehasonlítási Program az utóbbira épít. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan GDP mérési nehézségek Pénzforgalom nélküli termékek és szolgáltatások Természetbeni juttatások, ingatlan-használat, barter Feketegazdaság Prostitúció és kábítószer-fogyasztás GDP 1-3%-a Feketegazdaság GDP 15-25%-a 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan 70.000 60.000 50.000 40.000 30.000 20.000 10.000 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 GDP PPP (USD) / fő Összegzett részesedés a világ népességéből (%) Egyesült Államok Németország Japán Oroszország Mexikó Brazília Dél-Afrika Etiópia India Nigéria Banglades Kína Magyarország Világ átlag 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Néhány adat A világ népességének csak 28%-a él olyan országban, ahol az egy főre eső átlagos GDP a világátlag $13.460 felett van. A mediánérték $10.057. A Magyarországra vonatkozó adat: $22.190. Ország-besorolások (Világbank) $15.000 felett magas jövedelmű országok Átlag: $40.300 $3.000-15.000 közepes jövedelmű országok Átlag: $9.000 Kevesebb mint $3.000 alacsony jövedelmű országok Átlag: $1.850 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Globális vagyonpiramis 2014 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A világ szegényeinek 1/3-a alultáplált, majdnem mind analfabéta, elemi szintű oktatásban sem részesül. Az alacsony jövedelmű országokban az egészségügyi ellátás színvonala nagyon alacsony, tisztálkodási problémák vannak, szennyezett az ivóvíz, sok a fertőző betegség. Az alacsony jövedelmű országokban a gyermekek tizenegyszer nagyobb valószínűséggel halnak meg születésükkor, és átlagosan tizennyolc évvel rövidebb ideig élnek. Naponta 830 millió ember marad éhesen, 95% a fejlődő országokban él. A világ éhezői között 200 millió öt éven aluli gyermek van, akik közül évi 12 millió hal meg éhezés következtében. 2014

Andor György: közösségi gazdaságtan III.3. Gazdasági növekedés – a Solow-modell Nagyon hosszú távon már változhat a potenciális kibocsátás is, azaz a K tőkeállomány az L munkamennyiség és az „F” függvény, azaz a technológia, technikai színvonal Solow-féle növekedési modell Három fő tényező Tőkeállomány növekedése Népesség növekedése Technológiai fejlődés 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.3.1. Tőkefelhalmozás Először a tőkefelhalmozást vizsgáljuk. Ehhez rögzítjük a munkaerőállomány (a népesség) és a technológia szintjét. A kibocsátás ekkor: 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Tőkeállomány – kibocsátás Y Y(K) Y1 K1 K 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Egy munkásra eső kibocsátás: Az egy munkásra jutó kibocsátás az egy munkásra jutó tőke függvénye. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Tőkeállomány – kibocsátás Egy főre eső kibocsátás y y(k) y1 k1 k 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Az egy munkásra eső kibocsátás csak fogyasztásra és beruházásra fordítható (G és T itt nincs): Fogyasztás Ahol s a megtakarítási ráta Beruházás Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Felbontás fogyasztásra és beruházásra s megtakarítási ráta y y(k) y k c sy(k) s=i k Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Amortizáció Az egy munkásra jutó kibocsátás az egy munkásra jutó tőke függvénye. δ az amortizáció rátája. Ha például a tőkét átlagosan 25 évig használják, akkor a δ értékcsökkenési ráta évente 4% (δ = 0,04). Az évente elhasználódó tőke nagysága δK, egy főre vetítve pedig δk. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Amortizáció δ az amortizáció rátája y y(k) y k δk δk k Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Tőkeállomány-változás tőkeállomány változása = beruházás – amortizáció 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Tőkeállomány-változás y y(k) k2 k* δk k1 sy(k) k Stacionárius állapot Andor György: közösségi gazdaságtan

Stacionárius állapot Függetlenül az induló állapottól a stacionárius tőkeállapot (és az ehhez kapcsolódó kibocsátás) áll elő hosszú távon. Előbb gyorsabb a kibocsátás változása, majd ez lelassul. Németország és Japán a II Világháború után

Andor György: közösségi gazdaságtan Megtakarítási változásának hatása y y(k) y2 y1 δk k Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.3.2. Felhalmozás aranyszabálya Mekkora az optimális nagyságú tőkefelhalmozás? Tételezzük fel, hogy a gazdaságpolitika tetszőleges megtakarítási rátát el tud érni. Megválasztható tehát a stacionárius állapot. A cél a társadalom jólétének maximalizálása, amit a fogyasztás maximalizálásával ragadunk meg. k*opt 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Aranyszabály y y(k) δk k Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.3.3. Népességnövekedés A megtakarítási ráta emelkedése nem ad magyarázatot a tartós gazdasági növekedésre. Ha a népesség (a munkaerő állománya) n ütemben nő: Ekkor az Y kibocsátás 1+n-nél kisebb mértékben nő csak Az egyre növő munkaerőnél nincs „elég” eszköz Így ez egy főre eső kibocsátás csökkenne 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Az egy főre eső kibocsátás csökkenésének elkerüléséért n ütemben növelni kell a tőkeállományt is, amihez első lépésként az s megtakarítási ráta növelése szükséges. s0-ról sn-re Ekkor már az Y kibocsátás is n-ütemben növekszik: 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Népességnövekedés hatása Y K Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Népességnövekedés hatása Y K Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Népességnövekedés hatása Y K Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan A folyamat tehát a következő: Kiindulás: stacionárius állapot, Y1, L1, K1 és s0 Majd elkezdődik egy n ütemű népességnövekedés. Azért, hogy az egy főre eső Y kibocsátás ne csökkenjen, K n ütemű növekedése is szükséges. Ehhez meg kell emelni s0-at sn-re. Ez „olyan”, mintha δ helyett δ+n ütemű „amortizáció”-nál alakulna ki a stacionárius állapot Így L, K és Y is n ütemben nő. Ezen a stacionárius pályán halad a gazdaság Ekkor az egy főre eső kibocsátás nem csökken ugyan, de ehhez emelt megtakarítási ráta szükséges, ami némileg szerényebb (de tartósan fennmaradó) fogyasztáshoz (jóléthez) vezet. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Népességnövekedés hatási – egy főre vetítve y k 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Tanulságok: 1. A népességnövekedés az életszínvonal tartós növekedésére nem, de az összes kibocsátás növekedésére magyarázatot ad. 2. Népességnövekedés esetén növelni kell a beruházási rátát (s0-ról sn-re) ahhoz, hogy az egy főre eső kibocsátás ne essen. 3. Népességnövekedés esetén, nagyobb megtakarítással stabilan tartható lehet az egy főre eső kibocsátás, ám a fogyasztás még így is csökken (a nagyobb megtakarítási kényszer miatt). 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.3.4. Technológiai haladás A munka hatékonysága nő g ütemben g a technológiai haladás Ez olyan, mintha a munkaerő létszáma nőne Egy munkás, azáltal, hogy „ügyesedik”, 1+g munkás munkamennyiségét képes teljesíteni 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Maradva a népességnövekedés analógiájánál, g munkahatékonyság növelés csak akkor eredményez g kibocsátás-növekedést is, ha a K is g ütemben nő. Ezért meg kell emelni s0-at sg-re. Ez „olyan”, mintha δ helyett δ+g ütemű „amortizáció”-nál alakulna ki a stacionárius állapot Ekkor már Y is g ütemben nő: 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Technológiai haladás hatása Y K

Technológiai haladás hatása Y K

Technológiai haladás hatása Y K

Andor György: közösségi gazdaságtan A folyamat tehát a következő: Kiindulás: stacionárius állapot, Y1, L1, K1 és s0 Majd elkezdődik egy g ütemű technológiai (munkahatékonyság) növekedés. Azért, hogy Y is g ütemben nőjön, K-t is növelni kell g ütemben. Ehhez meg kell emelni s0-at sg-re. Ez „olyan”, mintha δ helyett δ+g ütemű „amortizáció”-nál alakulna ki a stacionárius állapot Így K és Y is g ütemben nő, miközben L változatlan. Ezen a stacionárius pályán halad a gazdaság Mivel az L népesség közben nem nő, így az egy főre eső kibocsátás folyamatosan is g-vel fog nőni. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Technológiai haladás – egy főre vetítve y k 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Technológiai haladás – egy főre vetítve y k 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Technológiai haladás – egy főre vetítve y k 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Technológiai haladás – egy főre vetítve y k 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Tanulságok: 1. A technológiai haladás már magyarázatot ad az életszínvonal tartós növekedésére, és nem csak az összes kibocsátás, a GDP növekedésére. 2. Technológiai haladás esetén növelni kell a megtakarítási rátát (s0-ról sg-re) ahhoz, hogy az egy főre eső kibocsátás már a kezdetektől tartsa is a technológiai haladás szerinti növekedési ütemet. 3. Technológiai haladás esetén a fogyasztás (a jólét) g ütemben nőni fog. Bár s0 sg-re emelésével első lépésben csökken a fogyasztás, onnantól kezdve viszont g ütemben folyamatosan nő. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.3.5. A népességnövekedés és a technológiai haladás együttes jelentkezése Ebben az esetben a korábban áttekintett n és g növekedési hatás együttesen jelentkezik. A megtakarítási rátát ilyenkor s0-ról sn+g-re kell emelni. Ez „olyan”, mintha δ helyett δ+n+g ütemű „amortizáció”-nál alakulna ki a stacionárius állapot. Így végül K és Y is n+g ütemben fog nőni, viszont L csak n ütemben. Ezen a stacionárius pályán halad a gazdaság. Mivel Y n+g ütemben, L csak n ütemben nő, az egy főre eső kibocsátás folyamatosan g-vel fog nőni. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.3.6. Következtetések a Solow-modell alapján III.3.6.a. Közelednek-e egymáshoz a világ gazdaságai? Attól függ, mi okozza a kezdeti különbséget. Ha két országban a stacionárius pálya – azaz „görbéik”, azaz y(k), s és δ – azonos, akkor közeledni fognak egymáshoz. Eltérő stacionárius pályák esetén nem közelednek. Népességnövekedési különbség fokozza az eltérést. Technológiai fejlődés különbsége egyre növekvő különbséget hoz. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.3.6.b. Mik a kulcskérdések egy adott ország jólétének növekedését tekintve? A megtakarítási ráta lényeges, de ennek hatása csak átmeneti. A népességnövekedés az egy főre vetített jólét tekintetében nehézségeket okoz, de ez némi a megtakarítási ráta növeléssel ellensúlyozható. A technológiai haladás kulcskérdés. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Technológiai fejlődés gazdaságpolitikai támogatásának lehetőségei Motiválják az embereket arra, hogy technológiai újításokra áldozzanak. A szabadalmi rendszerrel időszakos monopóliumot adnak az új termékek feltalálóinak. Az adórendszeren át adómentességgel jutalmazzák a kutatás-fejlesztési tevékenységet. A magas technológiai szintet képviselő külföldi vállalatokat „csalogatásának” az országba. Államilag támogatják a technológiai haladást jelentő iparágakat. Állami kutatóintézetek tartanak fenn. Javítják az oktatási rendszer színvonalát. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.3.6.c. Az aranyszabály szerintiek a megtakarítási ráták? (Ha nem, miért nem?) A megtakarítási ráta „gazdaságpolitikailag optimalizálandó”. Aranyszabály szerinti állapot A kormányzat eszközei Közvetlenül, az állam megtakarításain keresztül Közvetve, a magán-megtakarítások ösztönzésével 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Nézzük meg ezen eszközök esetleges bevetésének következményeit! Elsőre tegyük fel, hogy a gazdaság az aranyszabály szerinti értéknél nagyobb tőkeállományú. Ekkor csökkenteni kell a megtakarítási rátát. Ez könnyen fog menni, mert kezdeti fogyasztásnövekedéssel jár, és mindvégig magasabb fogyasztási szinten maradunk. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Kibocsátás Idő t0 Fogyasztás Beruházás

Andor György: közösségi gazdaságtan Most nézzük a másik esetet, azt, amikor az induló tőkeállomány alacsonyabb, mint az aranyszabály szerinti érték. Ekkor növelnie kell a megtakarítási rátát. Ez nehezen fog menni, mert hirtelen fogyasztáscsökkenéssel jár, és csak hosszabb távon eredményez fogyasztásnövekedést. „Generációs probléma” A gazdagabb országokban könnyebb… 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Kibocsátás (y) Idő t0 Fogyasztás (c) Beruházás (i)

Andor György: közösségi gazdaságtan III.4. Gazdasági növekedés és egyenlőtlenség – a Piketty-érvelés Kimarad… Elolvasása azért ajánlott 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.5. Viták az adózásról III.5.1. Adórendszerek alaptulajdonságai Gazdaságilag hatékony Adminisztrációs szempontból egyszerű Rugalmas Politikailag egyértelmű Igazságos 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.5.1.a. Gazdaságilag hatékony adórendszer Az adók rendszerint hatással vannak a munkavállalási, megtakarítási, fogyasztási, beruházási stb. döntéseinkre. Ez nem jó, hiszen ez eltéríti a gazdaságot a hatékony allokációtól. Az a jó, ha az adórendszer torzításmentes Ilyenkor az egyén gazdálkodási döntéseit az adórendszer nem befolyásolja Pl. fejadó, megváltoztathatatlan jellegzetességtől (életkor, nem) függő adók Termékre vagy jövedelemre kivetett adó mindig torzító adó. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.5.1.b. Adórendszer adminisztrációs költségei Közvetlen költségek Adóhivatal működési költségei 1/5 Közvetett költségek Adófizetők által viselt költségek 4/5 Függ attól, hogy „csak az adózás miatt” készülnek-e kimutatások. Vállalatok Háztartások Függ a komplexitástól és a „taktikázási lehetőségektől” is. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.5.1.c. Adórendszer rugalmassága Gazdasági és politikai okokból gyakorta szükséges az adórendszer változtatása. Adókulcsos rendszer 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.5.1.d. Adórendszer politikai egyértelműsége Jó, ha világos, hogy ki is fizeti az adót. A vállalati adóknál például nem teljesen világos Részvényes, fogyasztó A társadalombiztosításnál a vállalat vagy a munkavállaló az adófizető? Néha kifejezetten cél a homályosság Áfa 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.5.1.e. Adórendszer igazságossága Az adórendszert általában igazságtalannak tartják… De vajon milyen az igazságos adórendszer? III.5.2. Adórendszerek horizontális és vertikális méltányossága III.5.2.a. Horizontális méltányosság Releváns szempontból azonos adófizetők azonos adót fizetnek Na, de mi a releváns szempont? Nyilván nem releváns szempont pl. faj, bőrszín, vallás Mit jelent továbbá, hogy „azonosan adóztat”? 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Lehet-e releváns szempont az eltérő ízlés vagy életvitel? Ikerpár, az egyik a vanília, a másik a csokoládé fagylaltot szereti. Most akkor a csokoládé és a vanília adója azonos kell legyen, vagy elég, hogy mindkettőjük fogyaszthatná ezt is meg azt is? Egyik a whiskyt szereti, a másik a sört (vagy a vizet). Miként kell értelmezni az „azonos adót”? A férfiak és a nők statisztikailag alátámasztottan nem azonos várható élettartamúak (a különböző nyugdíjrendszerek szerint néha máskor is mennek nyugdíjba) Ugyanakkora társadalombiztosítási összegeket (százalékokat) fizessenek? 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.5.2.b. Vertikális méltányosság „Aki több adóterhet képes elviselni („jobb helyzetben van”), több adót is fizessen.” Mi az, hogy „többet képes”, „jobb helyzetben van” és mennyivel fizessen többet? Az anyagi helyzettel mérhető a „helyzet”? Az egyik ember a munkájának él, jól keres, de nem élvezi a munkáját, családtagjai tragikus körülmények között meghaltak és az orvosi vélemények szerint két éven belül ő is meghal rákban. A másik ember – fiatal és vonzó – „nem szeret dolgozni”, jövedelme alacsony. Sokak szerint a második személy van „jobb helyzetben”, mégis az első fizet több adót. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Mi legyen a helyzet azzal, ha valaki képes lenne pénzt keresni, de saját döntése szerint nem keres? Az egyik napi hat órában közgazdaságtant tanít, utána horgászik, úszik és vitorlázik. Boldog, igaz fizetése alacsony. A másik pénzügyi tanácsadó, napi több mint tíz órát dolgozik. Szórakozásra semmi ideje sem marad. Lehetőségeik halmaza azonos, keresőképességük azonos. Méltányos dolog-e, hogy a második több adót fizessen? A tényleges vagy a potenciális jövedelem számítson? (Ráadásul az első valószínűleg többet használ a közösből is.) Lehetne például az órabér is az alap… 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Mit kezdjünk a takarékoskodással? Azonos képességű és felkészültségű ikerpár, de most életjövedelmeik is azonosak. De, az egyik jövedelme 20% megtakarítja, majd nyugdíjas éveiben ebből él. A másik az összes pénzét elkölti, majd nyugdíjasként jóléti támogatásból él. A mai adórendszerben az első összességében több adót fizet (mert a kamatok után is fizet), a második viszont több állami támogatást kap. Lehetne talán a fogyasztás is az adóalap. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.5.2.c. Problémák a horizontális és vertikális méltányosság elveinek alkalmazásaival A betegek nyilván rosszabb helyzetben vannak, így kevesebb adót kell(ene) fizetniük. A „beteg” viszont nem egzakt kategória. Sok országban a gyógyászati kiadások levonhatóak az adóalapból. De elég sok visszaélésre ad lehetőséget. Tudományosan igazoltnak tekinthetjük, hogy a házas férfiak boldogabbak, legalábbis tovább élnek és egészségesebbek. Akkor most a házasságban élő férfiaknak több adót kellene fizetniük? 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Az egyik párnak két gyereke van, a másik párnak meg nem lehet gyereke Melyik van jobb helyzetben, melyik fizessen több adót? 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.6. Nem kívánt viselkedésminták III.6.1. Támogatottak viselkedéstorzulásai A jóléti állam dilemmáinak van egy másik csokra is. Sokak szerint a veszteségek elsősorban a magatartástorzulásokban csapódnak le. Nagyarányú munkaképtelenség, magas munkanélküliség, bűnözés és kábítószer-fogyasztás növekedése, lázadó magatartás, házasságon kívüli kapcsolatok és születések számának emelkedése, gyenge oktatási eredmények 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Sok fiatalkorú nem is gondol munkavállalásra, nem rendelkezik semmilyen határozott jövőképpel. A „jóléti államtól függő” magatartás generációkon keresztül is öröklődik. Ez is ördögi kör. A magatartástorzulási problémák miatt Sokan a szociális szolgáltatások körének és az igényjogosultságoknak a szűkítését szorgalmazzák. Ehelyett a szakképzés, a pályaválasztási tanácsadás és a vállalkozások létrejöttét támogatják. (A jóléti programok többségének szabályai ellene hatnak az alacsony jövedelmű felnőttek munkavállalásának. Ez magatartási okokból is probléma.) 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.6.2. Fogyasztói szuverenitás versus paternalizmus Visszatérünk a szabadság témaköréhez Politikai szabadság: egyet nem értés lehetősége büntetés veszélye nélkül Társadalmi szabadság: háborítatlan viselkedés, tetszés szerinti tevékenység Gazdasági szabadság: vállalkozáshoz, tulajdonhoz való jog, különböző áruk közötti választás joga 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Negatív és pozitív szabadság megközelítse Negatív szabadság: cselekvésünk, választásunk külső kényszertől, befolyástól mentes A külső kényszerítő elsősorban az állam Itt a szabadság a választás szabadsága Pozitív szabadság: cselekvésünk akarattal, ésszerűen, felelősséggel hozott döntéseink szerinti Itt a szabadság az önmagunk fölötti uralom Negatív és pozitív szabadság konfliktusa A drogfogyasztás tiltása például a negatív szabadság korlátozása a pozitív szabadság érdekében A pozitív szabadságot tekintve a „szegény” nem szabad („gazdasági rabszolga”, „gazdasági elnyomott”) 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan A pozitív szabadságért viszont sokszor a negatív szabadság elvesztése az ár Ehhez el kell fogadni a közösség erőszakát Lehet-e a közösség erőszakának igazolása az, hogy az egyént a szabadság magasabb szintjére kívánjuk emelni? Még akkor is, ha az egyén szűklátókörűsége miatt erre nem hajlandó… „Kétélű fegyver” Hol legyen a magánélet szabadsága és hatalom zsarnokoskodása közötti határ? 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan A jóléti államban az emberek „akaratuk ellenére” történő segítése folyamatosan napirenden van Ilyenkor abból indulunk ki, hogy a fogyasztók hozhatnak „rossz” döntéseket, mert gyengék, tudatlanok, félrevezetettek Azaz pozitív szabadsági értelemben nem szabadok Pl. a dohányosok, a biztonsági öv nélkül vezetők, a rossz szakmát választók… A kormányzat ilyenkor azért avatkozik be, hogy „felszabadítsa az embereket rossz szokásaik rabsága alól” A kormányzati fellépés ekkor nem csak az informálásra terjed ki 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Meritórikus javak Fogyasztását a kormányzat előírja, mert gyakorinak érzi ezek elégtelen mértékű egyéni fogyasztását Pl. biztonsági öv Ilyenkor egy adott terméknek a kormányzat más jelentőséget tulajdonít, mint az egyének. Paternalista álláspont Szükség van kormányzati fellépésre, ha a kormány jobban tudja, hogy mi az egyén érdeke Fogyasztói szuverenitást hirdető álláspont A kormányzatnak tisztelnie kell a fogyasztók preferenciáit (a negatív szabadságot). 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Az állam paternalisztikus szerepvállalásának ellenfelei felvetik, hogy milyen jogon erőlteti rá akaratát az egyének egy csoportja (a többség) más csoportokra (a kisebbségre)? Ráadásul veszélyes út ez – mondják a paternalizmus ellenzői – mert félő, hogy az állam feleslegesen, zsarnokian is gyámkodni kezd. Pár más példa: abortusz, védőoltások, egészségügyi szűrővizsgálatok, egészségtelen táplálkozás, szerencsejáték, védőruházat, extrém sportok, teljesítményfokozók… Figyelem: a paternalisztikus viselkedés melletti érv más mint az externáliákkal kapcsolatos érvek Például a dohányzás esete 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.6.3. Választott képviselők elszakadása választóik érdekeinek képviseletétől III.6.3.a. Korrupció és a tökéletlen demokrácia Korrupció Befolyásos érdekcsoportok túlzó szerepe Problémák a tökéletes demokráciával Oligopolium, összejátszás, árukapcsolás stb. Túlzó „profitok” a politikában „Piaci kontroll” hiánya Politikai csomagok – több évre 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.6.3.b. Szavazási problémák, és a politikából való kiábrándultság Ésszerű tájékozatlanság Egyetlen szavazat hatása csekély, így nemigen érdemes urnához járulni Rendívül valószínűtlen, hogy egyetlen szavazat dönt „Optikai” szerepe is csekély Ráadásul a megválasztott jelöltek gyakran megszegik a kampányígéreteiket 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan USA szavazási részvétel (1948-1988) 1. Minél nagyobb a tagállam népessége, annál kisebb arányú a részvétel. Egy szavazat súlya kisebb. 2. Minél inkább egyoldalú a szavazás, annál kisebb a részvétel. Egy szavazat súlya valószínűbben érdektelen. 3. Az elnökválasztás egybeesése a kormányzó megválasztásával növeli a részvételt. Nagyobb a tét. 4. Ha a választások napján esős idő van, az csökkenti a részvételt. Nőnek a költségek. 5. A képzettség magasabb szintje növeli a részvételt. A képzett szavazók könnyebben, „olcsóbban” tájékozódnak. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan Kisebbség érdekeinek figyelmen kívül hagyása - szavazatkereskedelem Szavazószám-csökkenés „Bizalomvesztés” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan III.7. Globális kormányzás kérdése Úgy tűnik, hogy a mai ország méretek nem jók… Lehet, hogy a kormányzatok jelentősége visszaszorul, a piaci erők felerősödnek; egyfajta „világkormány” fejlődik ki Előszervezetek: Világbank, Világkereskedelmi Szervezet, Nemzetközi Büntető Bíróság, ENSZ. a kormányzás (erőteljesebben) többrétegűvé válik (helyi, nemzeti és globális). Többszörös identitások kifejlődése 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan