Szociális munka és képzés előtörténete Magyarországon WJLF Pedagógia BA Pecze Mariann

a szociális munka ismét az elszegényedés problémájára összpontosított. 1905-szegénygyám intézménye a fővárosi szociális munkások felkeresték a szegényeket és véleményezték a segélyezési javaslatokat a látogatások alapján. 1911-12 – Népművelő Társaság szociális tanfolyam 1912 – Újpesti Főiskolai Szociális Telep az első magyar settlement Hilscher Rezső vezetésével, ahol közösségi szociális munkát végeztek előadásokkal, tanácsadással, munkaközvetítéssel. I. világháború idején - Városi Népsegítő Iroda a szociális szolgáltatások: csomagok küldése a frontvonalakra, az árvák, özvegyek segélyezése, tanácsadás A trianoni békeszerződés teljes közigazgatási összeomlás következett be, határmenti kisközösségek, családok hullottak szét, elszabadult az infláció, a munkanélküliség, lakáshiányok léptek fel, nagy lett a migráció. Ezek a problémák nélkülözhetetlenné tették a professzionális segítést. a szociális munka ismét az elszegényedés problémájára összpontosított.

1927 - Egri norma (1936-tól: magyar norma) P. Oslay Oswald, ferences rendfőnök dolgozta ki, mint a nyílt szegénygondozás egyik módszerét. Szegénygondozó bizottság gyűjtötte és osztotta szét az adományokat, munkalehetőséget biztosítottak a rászorulóknak, és megjelent a pszichológiai gondozás. Az egri norma 3 alappillére: állam- társadalom- egyház Szegénygondozó Hivatal- az adminisztrációs ügyeket látta el. A város minden rászorultjának nyilvántartása, kapcsolatteremtés, bizalomépítés. Szegényügyi Bizottság- összefogja a hatósági, a társadalmi és a felekezetek munkáját. Szegénygondozó Nővérek- újonnan alakult, radikális szerzetesrend, melynek tagjai egész életüket e szegények gondozására szentelték. Ők voltak az Egri Norma tengelye, ők végezték a konkrét szegénygondozói munkát. Pozitívuma, hogy önmagában sem az állam, sem a társadalom, sem az Egyház nem volt elég erős, hogy a tömeges szegénységet felszámolja, az egri norma összefogta ezeket, mindhárom területről aktív közreműködést kívánva meg. Az egri norma a 20-as, 30-as évek jól működő szegénygondozási rendszere volt.

1930- Csorna Kálmán rendszerezése a szociális munka addigi tapasztalatai alapján felvázolta a szociális ellátórendszert életkor szerint (anya- és csecsemővédelem, gyermekvédelem, felnőttvédelem). Esztergár Lajos termelőszövetkezetei a munkanélküli lakosság aktívan részt vehetett a javak előállításában, ezzel biztosíthatta önmaga és családja megélhetését. Az 1930-as évektől – új paradigma a szociális munkában: családvédelem, családgondozás. ONCSA 1941-1944 - Országos Nép- és Családvédelmi Alap a családvédelem pénzügyi hátterét biztosította.

mindennapok képekben 1940-es évek

ONCSA 1941-44 - Országos Nép- és Családvédelmi Alap Belügyminisztérium 1940. XXIII. törvény Az ONCSA célja a törvény szerint “a leginkább támogatásra szoruló néprétegek erkölcsi és szellemi felemelése útján az életviszonyok javítása és a társadalmi kiegyenlítődés elősegítése; továbbá a népesség szaporodásának előmozdítása”. sokgyermekes (=4) családok intézményes támogatása gondoskodás a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról a megélhetésükben veszélyeztetett családok házhoz juttatása, gazdasági megsegítése anyagi feltételekkel nem rendelkező, arra érdemes családok részére anyagi eszközök biztosítása Becslések alapján összesen nagyjából 12 000 “ONCSA-ház” épült a II. világháború végéig. 1946-ig megváltozott funkcióval még működtek egyes közjóléti szövetkezetek

ONCSA házak

1960- Nevelési Tanácsadó (a szociális munka új csírája) Az államszocializmus időszakában az uralkodó ideológia szerint a szociálpolitika és a szociális munka szükségtelenné vált, mivel "a népi demokrácia minden tette szociálpolitika". Megkezdődött a szociális munka leépítése, beolvasztása az egészségügybe. 1960- Nevelési Tanácsadó (a szociális munka új csírája) 1972- családgondozó munkakör a szociális munka újjászületése a családgondozók a szociális munka eszközeit alkalmazva családlátogatással, konzultációval foglalkoztak. 1980- SZETA (Szegényeket Támogató Alap) Szociológusok, szociális munkások (Solt Ottilia, Iványi, Demszky, Havas, Pik Katalin, Kemény I. tanítványai) A magyar demokratikus ellenzék legfontosabb mozgalma volt Adományok gyűjtése, kiosztása Szamizdat Beszélő

1985- CSSK Családsegítő Központok létrejötte TBZ kutatások – javaslatok a gyakorlati tennivalókra: új intézményként a családgondozó állomások hálózatának kialakítását célozták meg. A családgondozó állomások tervezett kettős szerepköre: 1. Területi ellátás (családgondozási, szociálpolitikai, mentális ellátások) 2. állami és társadalmi hálózatok koordinálása, szakmai felügyelete. Szervezeti keretére vonatkozó javaslat: 1. Önálló intézményi egységként való kialakítása. 2. Fokozatos kiépítése modellkísérletek eredményeinek elemzése után. 3. Az állomás nem hatósági eszközökkel tevékenykedik, hanem azokat megelőzve, egyes esetekben azokat követve jár el. 4. Nem zárható ki, hogy az állomás munkatársa átruházott hatáskörben ne gyakorolhasson államigazgatási-hatósági funkciókat. 1985: Budapest és néhány vidéki település: „Családsegítő Központ”. A létrejött intézmények munkatársai különböző területekről rekrutálódtak, döntő többségük felsőfokú diplomával rendelkezett. A szaktárca rövid felkészítést szervezett részükre, ami után elkezdték működésüket. Az intézményeket fenntartó tanácsok célzott anyagi támogatásban részesültek. Esetmegbeszélő műhelyek alakultak, melyek hozzájárultak a szakma későbbi kialakulásához. Bővebben lásd: http://support.celodin.hu/csaladsegites.pdf

1985- posztgraduális szociálpolitikus képzés megindulása. Rendszerváltozás: a szociális szakmák legalizálódtak, megindultak a felsőfokú szociális képzések 1989- Szekszárd általános szociális munkás képzés 1991- Pécs 1990- Soproni norma minimumkövetelmények, a szociális munkás képzés tananyagának, standardjainak kialakítása megindul a szociális törvényalkotási folyamat: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról; 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.