Az Oszmán Török Birodalom kialakulása és terjeszkedése

1. Az oszmán törökök és a terjeszkedés A későbbi birodalom törzsterülete: Kis-Ázsia A XI-XII. századtól a szeldzsuk törökök területe (ellenük indultak a keresztes hadjáratok) Területükre folyamatosan települnek be egyéb török törzsek (iszlám vallásúak, nomád életmód) A keresztény államok (elsősorban Bizánc) elleni harcokban használják őket

A XIII. századra a szeldzsuk uralom meggyengül A széthulló területeket egy török vezér egyesíti: Oszmán (1299-1326) a vezér neve lett az egyesített nép neve is: oszmán törökök Oszmán utódait nevezik szultánoknak

Gyors terjeszkedés: a XIV. sz Gyors terjeszkedés: a XIV. sz. közepére meghódítják Kis-Ázsia egészét 1354 – Gallipolinál átkelnek Európába balkáni terjeszkedés kezdete könnyű célpontok: egymással is ellenséges, gyenge balkáni államok (Szerbia, Bulgária)

I.Murad szultán (1359-1389): megkétszerezi a török területeket elfoglalja Drinápolyt (a török birodalom első európai fővárosa lett) 1389. – első rigómezei csata a szerb állam megsemmisítő veresége Szerbia gyakorlatilag kettészakad: déli része török uralom alá kerül északi része egy ideig magyar hűbéres lesz

A formálódó birodalomnak két fő része alakul ki: ázsiai rész (törzsterület) – Anatólia európai rész - Rumélia

Innentől állandósul a magyar határok fenyegetettsége 1396 Innentől állandósul a magyar határok fenyegetettsége 1396. – nemzetközi összefogás a törökök ellen Luxemburgi Zsigmond, nikápolyi csata katasztrofális vereséggel zárul (I. Bajazid szultán győzelme)

1402 – ankarai csata I. Bajazid vereséget szenved Timur Lenktől (keletről érkező mongol hódító) a vereség visszaveti a terjeszkedést trónharcok, leszakadó területek kb. 30 évig nincs újabb török hadjárat Ez Zsigmond szerencséje is egyben: ezalatt kezdődik el a végvárvonal építése

2. A török birodalom berendezkedése a.) államszervezet: Erős központosítás jellemzi A birodalom korlátlan hatalmú ura a szultán Minden meghódított terület ura, az iszlám világ legfőbb vallási vezetőjének tekinti magát (kalifa)

Van ugyan tanácsadó testülete (díván), de nem köteles tanácskozni velük Hatalma tehát despotikus Hivatalnokait, tisztjeit maga választja ki, bármikor le is cserélheti őket Javadalmazásukat a szultáni birtokokból oldja meg (földbirtok) de bármikor visszaveheti, nem örökíthető

Ez a magyarázata a törökök hadi sikereinek is egyben: van motiváció, amiért hódítsanak minél jobb és hűségesebb harcosok lesznek, annál biztosabb a megélhetésük minél több földet szereznek, annál többet adhat nekik a szultán Ez a török hódítások legfőbb mozgatórugója (társadalmi érdek) Ezt csak kiegészíti a vallási indíttatás (dzsihad eszméje)

Az államirányítás fontos tagja a nagyvezír a szultán helyettese, a hadsereg főparancsnoka hivatalát nevezik a török Portának is Egyéb tisztviselők: defterdár – az adószedés felelőse, szultáni birtokok kezelője kádi – bíró, jogi ügyek felelőse mufti – iszlám egyházi jogtudós

b.) közigazgatás: a törökök első európai fővárosa Drinápoly volt 1453-ban elfoglalják Konstantinápolyt (Bizánc) A szultán ide helyezi át palotáját és székhelyét (szeráj) Isztambul néven ez lesz a birodalom új fővárosa

Magát a birodalmat tartományokra osztották: vilajetek a nagyobb közigazgatási egységek ezeken belül vannak szandzsákok (kerületek) A vilajet élén a beglerbég (vagy pasa) áll, a szandzsák élén a szandzsákbég (vagy bég).

c.) hadsereg: A korabeli Európa legnagyobb hadserege Reguláris és irreguláris erőkből áll (reguláris – képzett, „hivatásos” haderő irreguláris – alkalmilag szervezett, nem állandó) Csak a reguláris erők száma kb. 80 ezer fő volt A hadsereg két fő pillére: szpáhik: könnyűlovas katonák, szolgálatukért földbirtokot kapnak (timár vagy ziámet birtok) A birtok katonai teljesít- ményüktől, hűségüktől függ, nem lesz a tulajdonuk

janicsárok: gyalogos katonai szolgálatot teljesítő zsoldosok Utánpótlásukat a devsirme (véradó v. gyermekadó) jelentette Családjuktól elszakított, iszlám hitűvé nevelt keresztény gyerekekből szervezik A szultán iránti feltétlen hűség jellemzi, a török sereg legjobban képzett része. topcsik: tüzérek a XIV. század végétől alakul ki flotta

Szpáhi Janicsár

d.) adórendszer és földbirtokok: A hatalmas haderő és hivatalnokréteg ellátását a föld és adók fedezték Adók: haradzs (harács) – nem mohamedán hitűek kötelező adója (fejadó) a nem mohamedán hitűeket nevezték rájáknak (rája – „nyáj”) A rájákat a birtokkal együtt adományozták, minden korábbi szolgáltatással is tartoztak a birtok urának (pl. terményjáradék)

javadalombirtokok: szolgálati birtokok, mint pl. a timár, ziámet Jellemzője: rablógazdálkodás Mivel nem örökíthető, bármikor visszavehető, tulajdonosai igyekeznek minél több hasznot húzni rövid idő alatt belőle Birtoktípusok: hász-birtok: a legjövedelmezőbb birtokok (a legtöbb adót szolgáltatók) a szultán saját kezelésű birtokai stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodás jellemzi