A szakiskolák aktuális problémái Liskó Ilona, FKI, 2006

Álláspontok: A szakiskolák népszerűtlenek (szülők, jelentkezők) Sok a pályakezdő diplomás, kevés a szakmunkás (gazdasági szereplők) Oktatáspolitikai beavatkozás lehetősége?

iskolatípus 1999 2002 Gimnázium 19% 23% Szakközépiskola 44% 50% Milyen középfokú iskolában érdemes továbbtanulni Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1999 és 2002, OKI  iskolatípus 1999 2002 Gimnázium 19% 23% Szakközépiskola 44% 50% Szakiskola 8% 10% Nincs jelentősége 12% Válaszhiány 5%

Kutatás 2003 tavaszán: 2370 végzős középiskolás kérdőíves megkérdezése Régióra, településre, képzési formára, szakmacsoportra reprezentatív minta 2003 őszén 407 fő kérdőíves követése Kérdések: Kik választják a szakiskolát? Hogyan értékelik az iskolát? Milyen perspektívával lépnek tovább?

Családi körülmények: Lakóhely Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Családi körülmények: Szülők együttélése Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Családi körülmények: Szülők iskolai végzettsége Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Általános iskolai előzmények Forrás: Végzős középiskolások, 2003 Tagozatos osztály Általános iskolai eredmény szerkezetváltó gimnázium 34% 4,6 hagyományos gimnázium 33% 4,4 szakközépiskola 20% 3,9 szakiskola 13% 3,3

Általános iskolai előzmények Forrás: Végzős középiskolások, 2003 Az iskolák színvonalának különbsége A tanulmányi eredmények különbsége A felvételi szelekció különbsége (szakiskolások 27%-a nem az első helyre jut be) Az iskolaválasztási motívumok különbsége (továbbtanulás, biztonság, szakma, kényszerűség)

Családi körülmények és ált. iskolai előzmények: Következtetés A szakiskola presztízse sosem volt magas (fontos mobilitási funkció) A közép és felső rétegek iskolázottságuk átörökítésére törekednek (létszámában növekvő csoport) A szakiskolák a szakképzett szülők és a hátrányos helyzetű szülők gyerekeinek iskolái Az iskola társadalmi átrétegződésből adódó presztízs vesztése Az iskola funkciójának átalakulása (hátrány kompenzálás) Az iskola funkciójából adódó presztízs vesztés

Középiskola:A szakelméleti képzés értékelése Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Középiskola:A szakmai gyakorlati képzés értékelése Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Középiskola:A szakmai gyakorlat helye Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Középiskola: Milyen nyelvet tanult Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Középiskola: Járt-e külön nyelvórára Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Középiskola: A nyelvoktatás eredménye Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Középiskola: Számítógép használat Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Középiskola: Internet használat Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Középiskola: Az informatikai oktatás eredménye Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Középiskola:Mire készít fel a középiskola Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Középiskola: Az iskola értékelése Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Középiskola: Következtetés A gimnáziumok felkészítenek a felsőfokú továbbtanulásra (megfelelnek a szülői és tanulói elvárásoknak) A szakiskolások egynegyede elégedett a szakelméleti képzéssel és egyharmada a gyakorlatival Nyelvtudást és informatikát illetően messze elmaradnak az érettségit adó középiskoláktól Tapasztalatai alapján a tanulók egyharmada választana másik iskolát és másik szakmát Az iskolai szolgáltatásokról szerzett tanulói tapasztalatok igazolják az iskolák alacsony presztízsét

Perspektívák: Középiskola utáni foglalkozás Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Perspektívák: Középiskola utáni továbbtanulás Forrás: Végzős középiskolások, 2003

Perspektíva: Következtetés A gimnazisták többsége felvételt nyert felsőfokra A szakiskolások egyharmada dolgozik, és egyötöde munkanélküli Közel egyharmaduk új szakma tanulására kényszerül A munkapiaci tapasztalatok igazolják az iskolák alacsony népszerűségét

Összefoglaló következtetés A szakiskolák népszerűtlenségének okai Soha nem volt magas presztízsű A közép és felső rétegekhez tartozó szülők növekvő száma és ambíciói A hátrányos helyzetű tanulói összetétel Az iskolai szolgáltatások alacsony színvonala A kedvezőtlen munkapiaci perspektívák (elhelyezkedés, alacsony keresetek) Ezek közül oktatáspolitikai eszközökkel legfeljebb a 4. orvosolható.