Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv) Készítette: Krár Anna Aurélia NAV Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatósága Tájékoztatási Osztály

Mely adózók választhatják az eva adóalanyiságot? Magánszemélyek közül Egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy; Közjegyző; Önálló bírósági végrehajtó; Egyéni szabadalmi ügyvivő; Ügyvéd; Szolgáltató állatorvosi tevékenységet folytató személy. Egyéni cég [az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint egyéni cégként meghatározott jogalany] Jogi személyek közül Kkt., Bt., Kft.; Szövetkezet; Lakásszövetkezet; Végrehajtói iroda; Ügyvédi iroda; Szabadalmi ügyvivő iroda; Közjegyző iroda; Erdőbirtokossági társaulat.

Az eva adóalanyiság választásának feltételei Egyéni vállalkozó Jogi személy és az egyéni cég Az adóévben (2017. év) akkor lehet adóalany, ha az adóévet (2017. évet) megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben (2016. évben és a 2015. évben): Egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján bevételt számolt el. A jogi személy és az egyéni cég a számviteli törvény előírásainak megfelelően árbevételt számolt el. Egyéni vállalkozó folyamatosan végezte tevékenységét. A jogi személy és az egyéni cég nem alakult át (ideértve a kiválást és a beolvadást), valamint bennük új tag(ok) nem szerzett(szereztek) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt. Az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását. Az Áfa törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására.

Az eva adóalanyiság választásának feltételei Egyéni vállalkozó Jogi személy és az egyéni cég Az adóévben (2017. évben), továbbá az adóévet megelőző évben (2016. évben), valamint az adóévet megelőző második évben (2015. évben) (ésszerűen várható) az éves szintre átszámított, az Áfa törvény előírásainak megfelelően áthárított általános forgalmi adóval növelt összes bevétele a 30 millió forintot nem haladta/haladja meg. Belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik. Evás adóalanyként nem folytathat: A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet; A vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet. Az adóévben valamennyi tagja magánszemély, és más jogi személyben nem rendelkezik részesedéssel (kivéve részjegy, vagy nyrt részvény).

Az eva hatálya alá történő bejelentkezés Egyéni vállalkozó Jogi személy és az egyéni cég A bejelentkezési határidő: az adóévet megelőző év decemberében, a hónap 20. napjáig. A bejelentkezési határidő jogvesztő! 2017. adóév kapcsán az evát választó adózók 2016.12.20. napjáig kell az Eva tv hatálya alá bejelentkezni: 16T103 jelű nyomtatvány 16T203 jelű nyomtatvány Azonban, az adózó december 20. napjáig a bejelentkezését írásban visszavonhatja. Például: az egyéni vállalkozó 2016.12.08. napján a 16T103 jelű nyomtatványon bejelentkezett az Eva tv hatálya alá a 2017. adóév kapcsán, úgy bejelentését 2016.12.20. napjáig írásban visszavonhatja. Az Eva tv hatálya alá történő bejelentkezés abban az esetben tehető meg, ha a bejelentés időpontjában megfelel az eva adóalanyiság feltételeinek, és az adóalanyiság évére vonatkozó valamennyi feltételnek, továbbá nincs az állami adó- és vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása.

Mely esetekben, és mikor szűnik meg az eva adóalanyiság? Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az Eva tv hatálya alá nem lehet ismételten bejelentkezni. Egyéni vállalkozó Jogi személy, egyéni cég Mely időponttal? Adózó döntése alapján, mely döntését december 20. napjáig bejelenti az adóhatóság részére [16T103, 16T203] A naptári év utolsó napjával Ha az adózó nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek A változás bekövetkezésének napját megelőző nappal 30 millió forintos értékhatár meghaladása esetén Az értékhatár meghaladásának napját követő nappal Amennyiben a naptári évben összesen 30 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki számlát A kapott előlegről kibocsátott utolsó számla kibocsátásának napját megelőző nappal Ha adózó terhére számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg Az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával

Mely esetekben, és mikor szűnik meg az eva adóalanyiság? Egyéni vállalkozó Jogi személy, egyéni cég Mely időponttal? Egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése ----- Jogállásának megszűnésének napjával Végelszámolás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás esetében A végelszámolási, a felszámolási, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal Ha a jogi személyben, egyéni cégben 50 %-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek, akikkel a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban [kivéve öröklés] Részesedés megszerzésének napját megelőző nappal A kisadózó vállalkozások tételes adója, illetve a kisvállalati adóalanyiság létrejötte Az új adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal

Mely adónemeket váltja ki az eva? Egyéni vállalkozó Jogi személy és az egyéni cég A vállalkozói személyi jövedelemadót; A vállalkozói osztalékalap utáni adót; Az átalányadót; Az általános forgalmi adót. A társasági adót; A tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót [az eva alanyiság időszaka alatt megszerzett vagyon tekintetében]; A vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót [az eva alanyiság időszaka alatt megszerzett vagyon tekintetében];

Nyilvántartással összefüggő kötelezettségek Egyéni vállalkozó Bevételi nyilvántartásra kötelezett Kkt., Bt. Egyéni cég Az adózó választása szerint, vagy bevételi nyilvántartást vezet, vagy a számviteli törvény szerint tesz eleget nyilvántartási kötelezettségének. A nyilvántartás vezetésével összefüggő választásról az eva adóalanyiság választásának időpontjáig nyilatkozni kell, mely nyilatkozat később nem változtatható meg és nem vonható vissza. Kft. Szövetkezet, lakásszövetkezet, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyző iroda, erdőbirtokossági társulat, Kft. Számviteli törvény szerint tesz eleget nyilvántartási kötelezettségének

Bevételi nyilvántartást vezető adózók A nyilvántartásokat időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon kell vezetni. Bizonylatokat az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni, ideértve a beszerzésekről kapott bizonylatokat is! Bevételi nyilvántartás tartalma Sorszám A bevétel megszerzésének időpontja A bizonylat sorszáma A gazdasági esemény rövid leírása A bevétel összege Adókról és járulékokról szóló nyilvántartás tartalma Adó, járulék megnevezése Esedékes- ség Adó, adóelőleg járulék alapja Adó, adóelőleg járulék mértéke Csökkentő tételek Fizetendő adó, adóelőleg járulék Megfizetés időpontja Bevallás időpontja Szigorú számadású nyomtatvány Nyomtatvány neve, számjele Beszerzés kelte Tömb sorszámtarto-mánya Használatba-vétel kelte Felhasználás kelte Kiselejtezés kelte

Az eva alapjának minősülő bevételek meghatározása A nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összege Kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása A visszatérített adó Adózó javára elengedett kötelezettség, vagy átvállalt tartozás Igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog EVA BEVÉTELE Pénz, utalvány, dolog Vállalkozási tevékenységgel összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában megszerzett vagyoni érték Értékpapír

Bevételt növelő jogcímek A kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel – valamennyi eva adóalany esetében Az eva adóalanyiság megszűnése kapcsán a meglévő készlet értéke – egyéni vállalkozók esetében A kapott előleg - a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva adóalany esetében Eva adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnésig meg nem szerzett bevétel – valamennyi eva adóalany esetében Az eva adóalanyiság első adóévében az előző üzleti évben kimutatott passzív időbeli elhatárolások összege, illetve a kötelezettségek között kimutatott vissza nem térítendő támogatás összege - bevételi nyilvántartást vezető Kkt., Bt., egyéni cég esetében

Bevételt csökkentő jogcímek Jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj összege – valamennyi eva adóalany esetében A tevékenységhez használt vagyontárgyak károsodására/megsemmisülésére tekintettel a károkozótól kapott összeg – valamennyi eva adóalany esetében Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összege A visszafizetett támogatás összege – egyéni vállalkozók esetében A kapott előlegből a teljesítésre tekintettel elszámolt, vagy visszafizetett összeg - a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva adóalany esetében Az eva adóalanyiság első adóévében a megelőző (bármelyik) üzleti év(ek)ben kimutatott aktív időbeli elhatárolások, és amelye(ke)t vevőkkel szembeni követelés alapján elszámolt összeg - bevételi nyilvántartást vezető Kkt., Bt., egyéni cég esetében

Eva alapja, mértéke Adó mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka (+) Összes bevétel (+) Összes bevételt növelő tételek (-) Összes bevételt csökkentő tételek Eva alapja

Az adóelőleg, adó bevallása és megfizetése Az adóév első három negyedévére adóelőleget kell fizetni; Esedékessége: a negyedévet követő hónap 12. napja (például: 2017.01.01-2017.03.31. időszak tekintetében, 2017.04.12. napjáig); Alapja: összes bevétel módosítva a korrekciós tételekkel. Adóelőleg-kiegészítési kötelezettség Az adóévi várható éves adóra történő kiegészítése, pénzügyi rendezése; Esedékessége: az adóév december 20. napja; Adóévi adó Az adóévi adó megállapítása, bevallása (’43), és elszámolása; Esedékessége: Bevételi nyilvántartást vezető adózó: az adóévet követő év február 25. napja Számviteli törvény hatálya alá tartozó adózó: az adóévet követő év május 31. napja

Eva és az Áfa kapcsolata Főszabály szerint az eva kiváltja az általános forgalmi adót. Az alábbi esetekben az eva alanyát áfa fizetési kötelezettség terheli: A termékimport után Vagyonkivonás esetén Az Európai Közösségen belüli termékbeszerzés esetén Az Áfa tv előírásai szerint fordított adózás alá eső belföldi ügyletek után termékbeszerzőként, szolgáltatás igénybevevőként Szolgáltatás igénybevevőként a külfölditől igénybevett, az Áfa tv előírásai szerint belföldön teljesülő szolgáltatások után. A közösségi adószámmal rendelkező eva adóalanyt bevallási, összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettség terheli a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal létesített kereskedelmi kapcsolatra tekintettel olyan ügyletekkel összefüggésben is, amelyeket nem terhel áfa. Az eva adóalany az áfa megállapítására a pénzforgalmi elszámolást nem választhatja.

Eva és a járulékok/hozzájárulások kapcsolata Az Eva tv az eva adóalany egyéni- és társas vállalkozók járulék, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulásának vonatkozásába nem tartalmaz előírást, ezeket a kötelezettségeket a Tbj., a Szocho tv., valamint az Eho tv. rendelkezik. Főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében Nyugdíjjárulék (10%) alapja a minimálbér; egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (8,5 %) alapja a minimálbér 1,5-szerese; szociális hozzájárulási adó (27 %) alapja a minimálbér 112,5 %-a Minimálbér: vagy a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, vagy a garantált bérminimum Magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében 2016. december 20. napjáig a 17JNY adatlapon nyilatkozathat a magasabb járulékalap alkalmazásáról 2017. adóév kapcsán. Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, illetve nappali tagozaton tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó esetében (többes jogviszony) A nyugdíjjárulék (10%), az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (8,5 %), és a szociális hozzájárulási adó (27 %) alapja az Eva tv-ben meghatározott adóalap 4 százaléka. Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő eva adózó egyéni vállalkozó esetében Egészségügyi szolgáltatási járulék 7.110,- Ft/hó A nyugdíjjárulék (10%) alapja az Eva tv-ben meghatározott adóalap 4 százaléka.

Eva és a járulékok/hozzájárulások kapcsolata Egyéni vállalkozás esetén a járulékok bevallása Főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig (’58. bevallás) Többes biztosítási jogviszony esetén a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig (’58. bevallás) Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén az adóévet követő év február 25. napjáig (’53. bevallás) Társas vállalkozó járulékfizetése Az Eva tv az eva adóalany a társas vállalkozók járulék, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulásának vonatkozásába nem tartalmaz előírást, ezeket a kötelezettségeket a Tbj., a Szocho tv., valamint az Eho tv. Rendelkezik Szakképzési hozzájárulást nem fizet a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja után.

Áttérés az Szja hatálya alól evára Szja-s bevételként kell elszámolni minden olyan, egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla teljesítési időpontja megelőző az eva adóalanyiságát. Az egyéni vállalkozónak a készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítania és azt adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania eva adóalanyként. Szja hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék, vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette bevételét, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az evás időszak alatt is vonatkoznak rá.

Áttérés a Tao tv hatálya alól az evára Tao tv jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adóhatóság az ütemezett tao előlegeket hivatalból törli. Sztv hatálya alól a bevételi nyilvántartást választó eva adózók esetében: Eva adózóként nem tartozik az Sztv. hatálya alá Az eva adóalanyiságát megelőző üzleti évről készült beszámolója alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig meg kell állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót Osztalék utáni adót kiváltó adót három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni Osztalék utáni adót kiváltó adó alapja Osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 15 % + Eredménytartalék + Saját elhatározásból lekötött tartalék + Adózott eredmény + Jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség - Imm.javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

Áttérés a Tao tv hatálya alól az evára Tao tv hatálya alatt kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezményt, Kis- és középvállalkozási adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék, vagy mikrovállalkozás foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette adóalapját, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az evás időszak alatt is vonatkoznak rá. Részletes tájékoztató: www.nav.gov.hu / (főoldal) Információs füzetek / 5. számú, Az egyszerűsített vállalkozói adó legfontosabb szabályai

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv) figyelemmel a 2017.01.01-jétől hatályos szabályokra Készítette: Krár Anna Aurélia NAV Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatósága Tájékoztatási Osztály

Jogszabályi háttér Az egységes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény [I. Mód.tv] Kihirdetve: 2016.06.15. [Magyar Közlöny, 87. szám] Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény [II. Mód.tv] Kihirdetve: 2016.11.25. [Magyar Közlöny, 182. szám] Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló T/13159. számú törvényjavaslat benyújtva: 2016.12.05., elfogadva: 2016.12.12. (kihirdetés előtt) Az adóhatóság honlapján megjelent tájékoztató: A kisvállalati adó szabályozása 2017. január 1-től, 2016.06.17.

Mely adózók választhatják a kisvállalati adóalanyiságot. Katv 16 Mely adózók választhatják a kisvállalati adóalanyiságot? Katv 16. § (1) bekezdés A kiva adóalanyiság választása Egyedi elbírálást igényel (kiva kalkulátor elérhetősége: www.nav.gov.hu / (főoldal) ADÓ / Kisvállalati adó / „2017-es kisvállalati kalkulátor elérhető innen” Mérlegelési szempont: ha a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét; továbbá nyereség visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik. Kiva adóalanyok lehetnek Egyéni cég Kkt., Bt., Kft., Zrt. Szövetkezet és lakásszövetkezet Erdőbirtokossági társulat Végrehajtói iroda Ügyvédi iroda és közjegyzői iroda Külföldi vállalkozó Szabadalmi ügyvivői iroda Belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

A kisvállalati adóalanyiság választásának feltételei Katv 16 A kisvállalati adóalanyiság választásának feltételei Katv 16. § (2) és (3) bekezdés, 17. §, 18. § Kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben (2016.) várhatóan nem haladja meg az 50 főt Az adóévet megelőző adóévben (2016.) elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az összeg időarányos részét Az adóévet megelőző két naptári évben (2015., 2016.) adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel Üzleti év mérlegfordulónapja december 31. Az adózó nem határozhatja el a mérlegfordulónap megváltoztatását. Az adóévet megelőző adóévéről (2016.) készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot

Bejelentés a kisvállalati adóalanyiság választásáról Katv 19. § A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. ’T203KV jelű nyomtatvány A 2017. adóévtől az adónem hatálya alatt maradó adóalanyoknak nincs közvetlen bejelentési kötelezettségük.

A kisvállalati adó mértéke Katv 15. §, 21. § Az adó mértéke 14 % [2017.01.01-jétől] 13 % [2018.01.01-jétől] A kisvállalati adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, és a szakképzési hozzájárulás bevallási és megfizetése alól. A kisvállalati adóalany az Szt. rendelkezéseire figyelemmel kell lennie; az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását; a kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik.

A kisvállalati adó alapja Katv 20. § (1) – (5) bekezdés Az adóalap növelő tételeinek és az adóalap csökkentő tételeinek Egyenlege [ + / -] Növelve a személyi jellegű kifizetések összegével, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege

Az adóalap növelő-, csökkentő tételei Katv 20. § (3)-(5) bekezdés Növelő tételek Csökkentő tételek a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét Tao tv 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét a 2017. január 1-je előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai szerint elszámolt csökkentés, e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja és 20. § (6)–(8) bekezdése szerint elszámolt növelés összegével csökkentett, a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével növelt pozitív összegét [az adózó egyszer, abban az adóévben alkalmazhatja, melynek első napja 2017. adóévben van] a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összegét, kivéve ha magánszemély javára történik, vagy kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló vállalkozás javára történik

A pénztár mentesített értéke Katv 2. § 23. pont a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2017. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. Célja a házipénztárral való visszaélések megelőzése Amennyiben a pénztár értéke a pénztár mentesített értékét meghaladja, a Katv 20. § (3) bekezdés c) pontja szerint annak növekménye növeli a kisvállalati adó alapját. A Katv 20. § (4) bekezdés c) pontja szerint, amennyiben a pénztár értéke a későbbi években ismét csökken, a kisvállalati adó összege a pénztár értékének csökkenésével mindaddig csökkenthető, amíg a pénztár mentesített értékét el nem éri.

A minimum adóalap Katv 20. § (2) bekezdés Személyi jellegű kifizetések (minimum adóalap) Azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó járulékalapja nem képezi az adó alapját.

Kedvezményezett munkavállaló Munkavédelmi Akció kedvezményezett munkavállalói Katv 2. § 19., 20. és 21. pont A kedvezményezett foglalkoztatottak után adóalap-csökkentő tétel érvényesíthető. Kedvezményezett munkavállaló Adóalap-kedvezmény 25 év alatti munkavállaló 50 ezer Ft/hó; részmunkaidő esetén annak időarányos része 55 év feletti munkavállaló Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott 25 év alatti pályakezdő (legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal) A foglalkoztatás első két évében 100 ezer Ft/hó, részmunkaidő esetén annak időarányos része; adóhatóság által kiállított igazolás alapján Tartósan álláskereső személy A foglalkoztatás első két évében 100 ezer Ft/hó, a foglalkoztatás harmadik évében 50 ezer Ft/hó, részmunkaidő esetén annak időarányos része; állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolás alapján Anyasági ellátás folyósítása alatt, vagy azt követően foglalkoztatott személy 50 ezer Ft/hó; részmunkaidő esetén annak időarányos része; igazolás alapján

Veszteségelhatárolás Katv 20. § (6) bekezdés Amennyiben az előbbi egyenleg bármely adóévben negatív ez az összeg a következő adóévekben csökkenti az adóalap növelő-, és az adóalap csökkentő tételeinek egyenlegének pozitív összegét, feltéve, hogy a negatív egyenleg a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe: a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe. Az adóalap növelő tételeinek és az adóalap csökkentő tételeinek Egyenlege [-]

Veszteség levonhatósága a minimum adóalapból új beruházás esetén Katv 20. § (7) bekezdés A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségének a tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege, a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját - függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. Az új beruházás összegéig a kisvállalati adózó a tárgyévi negatív egyenleggel, valamint a korábbi évek elhatárolt veszteségével a fő szabálytól eltérően a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkentheti az adóalapját.

Kisvállalati adóelőleg, adó megállapítása és bevallása Katv 22. §, 23 Az adóelőleg összegének megállapítása: a személyi jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és a jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével együttes összegének a 14 százaléka. Kisvállalati adóelőleg bevallása az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettség negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig; az adót az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával kell megfizetni; az adóelszámolásból eredő visszaigényelhető adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától jogosult az adózó. Kisvállalati adó éves elszámolású adó bevallása az adóévet követő év május 31-ig, ’KIVA jelű nyomtatvány kisvállalati adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani

Áttérés a kisvállalati adózásra Katv 27. §, 28 Áttérés a kisvállalati adózásra Katv 27. §, 28. § (1) – (3) és (10) bekezdés, 32. § (5) – (10) bekezdés Jelenleg is kisvállalati adóalanyok 2017. adóévtől kisvállalati adóalanyok Az adóhatóság a törvénymódosításokról 2016. november 1-ig tájékoztatta az érintett adózókat. Az adóalap változása okán a jelenlegi kisvállalati adóalanyok csökkenthetik az adóalapjukat. Az érvényesíthető adóalap-csökkentő tételnek a levezetéséről, annak összegéről az adóhatóság tájékoztatást küld az adózóknak 2017.12.31-ig. A csökkentő tétel az adózó egyszer, 2017. évben alkalmazhatja. A 2017. előtt jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összege is növeli az adóalapot. A 2017. után jóváhagyott osztalék terhére 2016.12.31-ét megelőzően megfizetett osztalékelőlegekkel is korrigálni kell a jóváhagyott, illetve a kapott osztalék összegét. Társasági adóalanyok esetén A társasági adó alanya a Tao tv jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza (’71 jelű nyomtatvány). Az adóhatóság a korábban bevallott adóelőleget hivatalból törli az adózó folyószámlájáról. Ha az adózó társasági adóalanyként a Tao tv előírásai szerint adóalap-, és adókedvezményt érvényesített, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az kivás időszak alatt is vonatkoznak rá. Újonnan alakult vállalkozás esetén Az adózó a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását a létesítő okirat közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítását szabályzó jogszabály szerinti létrejövetelének napjától számított 30 napon belül (jogvesztő) bejelenti az állami adóhatóságnak. [’T203KV jelű nyomtatvány].

Kisvállalati adóalanyiság megszűnik Katv 19. § Az adózó döntése szerint A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (’T203KV), elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kisvállalati adóalanyiság megszűnik az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal, a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával, az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal; az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg,

Kisvállalati adóalanyiság megszűnik Katv 19. § A kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával, az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. Az adóalanyiság az előbbiek során meghatározott megszűnése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.

Kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén Katv 28 Kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén Katv 28. § (4a) – (4b) bekezdés Lekötött tartalék képzése a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel [áttérési különbözet]: az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak; az adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, valamint az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értékével csökkentett értéke, ha pozitív, akkor adózó lekötött tartalékot képez; a lekötött tartalék feloldására a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az adózás előtti eredmény ezzel az összeggel nem csökkenthető, továbbá, a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni. Amennyiben az áttérési különbözet negatív, annak abszolút értéke az elhatárolt veszteséget növeli.

Kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén Katv 28 Kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén Katv 28. § (4a) – (4b) bekezdés Lekötött tartalék feloldása [pozitív összegű áttérési különbözet]: Lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldható fel. A lekötött tartalék nem használható fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék-, a helyi egyedi védelem alatt álló épület. A lekötött tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után a Tao tv 19. §-ának a lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint az adót a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. Az adózót késedelmi pótlék nem terheli.

Kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén Katv 28 Kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén Katv 28. § (4a) – (4b) bekezdés Kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, de fel nem használt veszteség összege a kisvállalati adóalanyiság megszűnése kapcsán: a fel nem használt elhatárolt veszteség összege a társasági adóalanyiság alatti elhatárolt veszteség összegét növeli; az elhatárolt veszteség a visszatérést követő 5 adóéven belül lehet felhasználni [2018. adóévben keletkezett elhatárolt veszteség a társasági adóra történő áttérést követően utoljára a 2023. adóévben lehet felhasználni]; amennyiben a kisvállalati adóalanyiság megszűnésekor képzett lekötött tartalék összege negatív értéket mutat, akkor ennek abszolút értéke az elhatárolt veszteség összegét növeli.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!