Kimeneti perifériák

Monitor Legalapvetőbb kimeneti eszköz. Használatához feltétlenül szükség van videokártyára. A számítógéphez VGA porton keresztül csatlakozik. Eleinte nem volt külön monitor, hanem a TV-t használták a megjelenítéshez. a számítógép jele torzul meghatározott a TV felbontása (800x600)

Videokártya Kezdetben csak szöveges megjelenítést támogattak (25x80 vagy 43x80), monokróm megjelenítéssel Grafikus üzemmód esetén már képpontokra bontják a képet, és mindegyik képponthoz külön színt rendelnek Fontos a videokártya memóriájának (RAM) nagysága, mivel minden kép (és képpont) ebben tárolódik (felbontás és színmélység függ tőle, 512MB vagy 1GB)

Videokártya (folyt.) A számítógépek fejlődésével elsősorban a felbontás finomságát próbálták javítani CGA – IBM első színes grafikus kártyája, 16 szín, 320x200 EGA – 16 szín, 640x350 VGA – 16 szín, 640x480 SVGA – kezdetben: 16 szín, 800x600, a mai monitorok videokártya típusa

Videokártya (folyt.) A videokártyák esetében fontos a színmélység is, azaz, hogy hány különböző színt tud megjeleníteni: 4 bites: kezdetben, 16 szín (24) 8 bites: 256 szín (28, SVGA) 16 bit: 65536 szín (216), highcolor 24 bit: több, mint 16 millió szín (224), truecolor 32 bit: a megjeleníthető színek száma ugyanannyi, mint 24 bitesnél

Videokártya (folyt.) Fontos adat még, hogy milyen széles adatbuszt használ a grafikai rendszer. (ma max. 256 bit) Idővel felmerült az igény a 3D-s megjelenítésre, így megjelentek a 3D-s gyorsítókártyák (játékokhoz) A 3D-s megjelenítés megkönnyítésére dolgozta ki a Microsoft a DirectX szabványt

Monitor (folyt.) Típusai: CRT (Cathode Ray Tube – Katódsugárcsöves monitor) LCD (Liquid Crystal Display – Folyadékkristályos kijelző) TFT (Thin Film Transistor – Vékonyfilm Tranzisztor) Plazma monitor

CRT monitor Működése: Egy kúposra kialakított üvegcsőben történik a kép megjelenítése, amelynek a végében elektronágyúk helyezkednek el. Az elektronágyúk hevítés hatására elektronokat bocsátanak ki, amik ütköznek egy foszforral ellátott felületen. Ekkor a foszforréteg rövid ideig fényt bocsát ki. Egy képpont megjelenítéséhez 3 szín szükséges: piros (R), zöld (G), kék (B). Ezekből additív színkeverésekkel állítja elő az adott színt.

CRT monitor (folyt.) Kétféle módon jeleníthető meg a kép: foszforréteg elektron elektronágyú maszk: lyuk- vagy résmaszk Kétféle módon jeleníthető meg a kép: interlaced (képváltásos): először a páratlan, majd a páros sorok kirajzolása, 1 képkocka 2 félképből áll non-interlaced (nem képváltásos): 1 kép megrajzolása ez lépésben, jobb minőségű kép

CRT monitor – képcsövek Delta (hagyományos) képcső: az elektronágyúk és az egy képponthoz tartozó színek háromszög alakban helyezkednek el. Az elektronágyúk csak a hozzájuk tartozó pont-részeket találják el. Inline képcső: az elektronágyúk vízszintesen helyezkednek el, a lyukmaszk erre merőleges, függőleges csíkokból áll

CRT monitor – képcsövek (folyt.) Trinitron képcső: Sony fejlesztés, 60-as évekből. Az elektronágyúk egy vonalban helyezkednek el. A precíz kivitelezés miatt nincs szükség lyukmaszkra. A képernyő felülete hengerpalást (csak vízszintes görbülete van) Diamondtron képcső: trinitronhoz hasonló, nagyobb felbontásra képes Sík képcső: a képernyő teljesen sík, ami jó minőségű képet eredményez

CRT monitorok fontos tulajdonságai Felbontás: Az egy sorban kirajzolt vízszintes és függőleges képpontok számát adja meg 4:3-es arány: 1024x768, 1280x1024, 1600x1200 16:9-es arány (widescreen): 1280x720, 1920x1080 Képátló: A képernyő átlóját collban adják meg (1 coll = 2,54 cm). Pl.: 17", 21", 21.5"

CRT monitorok fontos tulajdonságai (folyt.) Képfrissítési frekvencia: megadja, hogy másodpercenként hányszor rajzolódik ki a kép a képernyőre mértékegysége: Hz (Hertz) minél nagyobb ez az érték, annál kevésbé vibrál a kép. minél nagyobbra vesszük a képfrissítési frekvenciát, annál alacsonyabb felbontást bír (fordítottan arányosak)

CRT monitorok fontos tulajdonságai (folyt.) Alacsony sugárzás a monitorban található képcső káros sugárzást bocsát ki, ami elsősorban a szemet károsíthatja. két szabvány foglalkozik a sugárzással (TCO, MPR-II), ezek előírják ennek a maximális mértékét a korszerű monitorok sugárzásának mértéke bőven előírás alatti Színmélység

LCD monitorok a képernyő több rétegből áll a rétegek között folyadékkristályos felület található, melynek kristályai megváltoztatják az állapotukat, a hozzájuk kapcsolódó elektródák feszültségváltozásának hatására a megváltozott állapotban másképp verik vissza a fényt a folyadékkristály nem bocsát ki fényt, csak visszaveri azt

LCD monitorok (folyt.) az LCD monitornak fényforrásra van szüksége ez lehet a kijelző mögött (transzmissziós) vagy a kijelző előtt (reflexiós) a fényforrás nem látható, lehet természetes fény is

TFT monitor TFT (Thin Film Transistor – Vékonyfilm Transzisztor, aktív-mátrixos LCD) Az LCD technológián alapul saját fényforrással rendelkezik a kijelző rácspontjaiban tranzisztorok találhatóak, melyekkel szabályozható a kristályok állapotváltozása

TFT monitor (folyt.) A tranzisztorok memóriaként is szolgálnak megőrzik az állapotváltozást, így lehetővé teszik az állandó működést fényesebb, mintha állandóan frissíteni kéne A színeket a kristályok befesthetősége biztosítja Gyors reagálása miatt megfelelőbb mozgóképek lejátszására

LCD monitorok tulajdonságai Felbontás: az LCD kijelzőknél van egy úgynevezett natív felbontás, amelyben a legélesebb a kép Képátló Pivot funkció a képernyő elforgatható 90°-kal Színmélység Képfrissítési frekvencia: NINCS Mivel a kirajzolt kép úgy marad, nem kell frissíteni

LCD monitorok tulajdonságai (folyt.) Válaszidő: az az idő, ami az új kép kirajzolásához szükséges (azaz amennyi idő alatt a kristályok az állapotukat megváltoztatják mértékegysége: ms (milliszekundum) napjainkban: 2-8 ms között Láthatósági szög: a CRT monitoroknál ez 180°, az LCD kijelzőknél kisebb, de ma már nem sokkal Sugárzás: nincs, így nem káros az egészségre

Plazma monitor A képernyő 2 üveglapja közti teret nemesgázzal töltik ki A két üveglap együttesen rácsszerkezetet alkot, így ha feszültség jut egy rácspontra, akkor ott a gáz világítani kezd

Plazma monitor (folyt.) Előnye: jobb képminőség Hátrányai: nagyobb fogyasztás az elhelyezési magasság hatással van a képminőségre infra használatot zavarhatja

Nyomtatók Az információ papíron történő megjelenítésére szolgál A megjelenítendő információ formája befolyásolhatja a nyomtatótípus kiválasztását Kezdetben párhuzamos (LPT), napjainkban USB porton keresztül csatlakoznak a számítógépekhez

Nyomtatók típusai Karakternyomtató Sornyomtató Mátrixnyomtató Tintasugaras nyomtató Lézernyomtató LED-nyomtató

Karakternyomtatók Egyszerre egy karakter nyomtatására képes Működése: a nyomtatható karakterek egy hengeren helyezkednek el, egy sorban azonos karakterek a henger és a papír között festékszalag a papír mögött egy kalapács van, ami a papírt a nyomtatandó karakter domborképének nyomja

Karakternyomtatók (folyt.) első lépésben az egy sorban található azonos karaktereket nyomtatja ezután a henger a következő karakterhez fordul, majd a megfelelő helyeken ezt üti meg a kalapács ha egy sor kész, akkor sordobás következik

Karakternyomtatók (folyt.) Előnyei: szép nyomtatás alacsony költség festékszalagtól függően színes is lehet a nyomtatás Hátrányai: lassú hangos karakterkészlet cseréje hosszadalmas Ma már nem használják

Karakternyomtatók (folyt.) Speciális verziója: margarétafejes nyomtató a karakterek egy gömbön helyezkednek el a gömb mindig a nyomtatandó karakterhez fordul, majd a fej nekicsapódik a festékszalagnak és a papírnak a hengeres megoldásnál bonyolultabb a mozgatás elektronikája

Sornyomtatók Karakternyomtató továbbfejlesztése A nyomtatható karakterek itt is hengeren helyezkednek el a henger tárcsákból áll, melyen karakterek találhatóak a tárcsákon beállítják a sor tükörképét, majd a kalapács teljes szélességben rácsapódik a lapra egyszerre egy sor nyomtatható így előnye és hátránya = karakternyomtatóéval, ma már nem használják

Mátrixnyomtatók A karaktereket pontokból építi fel A pontok előállítása tűk segítségével történik Legelterjedtebb a 9 és 24 tűs A 9 tű egy sorban, a 24 tű két sorban helyezkedik el A 24 tűs mátrixnyomtató minősége a sokkal jobb

Mátrixnyomtatók (folyt.)

Mátrixnyomtatók (folyt.) Előnye: alacsony nyomtatási költség egyszerre több példányú nyomtatás (leporelló papír) többszínű nyomtatásra alkalmas változatai is vannak Hátránya: hangos a nyomtatott színek minősége nem túl jó Alkalmazása: számlák nyomtatása (pénztárgépek)

Tintasugaras nyomtató A mátrixnyomtatóhoz hasonlóan pontképet alkalmaznak, de nagyobb a felbontásuk A festék (speciális tinta) a nyomtatófejből vékony csövecskéken keresztül jut a papírra a tintacseppekből áll össze a nyomtatandó kép vagy szöveg

Tintasugaras nyomtató (folyt.) A tintacseppek 3 módon juthatnak a papírra: Piezo-technika: elektromos impulzus hatására a nyomtatófejben található piezo-kristály megváltoztatja a méretét, ami „kilövi” a tintát a papírra (pl.: Epson nyomtatók) Thermal-Jet technika: a fúvócsőben lévő tintacsepp térfogata melegítés hatására megnő, így lökődik ki a papírra (pl.: Hewlett-Packard nyomtatók)

Tintasugaras nyomtató (folyt.) Bubble-Jet technika: a fúvócső belső végén buborék található, ennek térfogatváltozásával kerül a tintacsepp a papírra (pl.: Canon nyomtatók) Többszínű nyomtatásra alkalmas A nyomtatás minősége függ a pontok sűrűségétől mértékegyésge: dpi (dot per inch – pont per hüvelyk), azaz egy hüvelyk hosszú vonal hány pontból épül fel Nyomtatási sebesség mértékegysége: lap/perc

Tintasugaras nyomtató (folyt.) Alkalmas színes nyomtatásra, amihez 3 alapszínt (Cyan-Yellow-Magenta) és a fekete színt (Key) használja fel a három szín vagy külön patronokba helyezik el, vagy egyben, de a fekete mindig külön van fekete szín külön használatának oka: gazdaságosabb (a három alapszín összekeverésével kapjuk a feketét, így a színes patron hamar kifogyna) a 3 alapszínből nem lehet teljesen a feketét kikeverni, csak nagyon sötét szürkét ezt hívják CYMK színmodellnek

Tintasugaras nyomtató (folyt.) Előnye: halk jó minőségű nyomtatás (képeknél is) ára kedvező Hátránya: nyomtatási költség magas

Lézernyomtatók Működési elve hasonló a fénymásolóéhoz a lézersugár a negatív töltésű szelénhengerre felrajzolja a képet (a képpontok pozitív töltésűek lesznek) a negatív töltésű festékpor (toner) rárakódik a képpontokra (ellentétes töltések vonzzák egymást) a henger továbbfordulva érintkezik a papírral a festékpor nyomot hagy a papíron, amit melegítőhengerekkel rögzítenek

Lézernyomtatók (folyt.) toner papírlap szelénhenger melegítőhengerek helye (rögzítés)

Lézernyomtatók (folyt.) Előnyei: nagyon jó minőség nagy sebesség alacsony nyomtatási költség (hosszú távon jobban megéri) nem maszatolódik a tinta a kész nyomtatás után Hátránya: drágább, mint a tintasugaras nyomtató

LED nyomtatók Működése hasonlít a lézernyomtatóéhoz a képet vagy karaktereket itt nem lézerrel, hanem LED-ek segítségével írják fel a papírra Minősége megegyezik a lézernyomtatóéval Előnye: kevesebb áramot fogyaszt (még alacsonyabb nyomtatási költség)

Rajzgép (plotter) Elsősorban mérnöki munkáknál használják (A0-A3-as méretekig) Asztali vagy síklapos rajzgépek működése: a síkban fekvő papíron egy rajzoló csúccsal ellátott kocsi fut a hengeres vagy dob rajzgépek elve ugyanez, csak egyik irányban a papír tetszőlegesen hosszú lehet

Rajzgép (folyt.) Fontos tulajdonságai: Rajzterület mérete (csak síkplotternél) Felbontóképesség (dpi-ben megadva) Vonalvastagság (csak műszaki rajzeszközzel [csőtoll] rajzoló plottereknél): 0,1 és 2 mm közé esik általában Rajzolási sebesség Ismétlési pontosság: megadja, hogy ugyanazon ábrán (vagy egy részén) újból végighaladva mennyi eltérésre lehet számítani, jobb típusoknál néhány századmilliméter

Hangszóró Az audio anyagok meghallgatásához hangszóróra vagy fejhallgatóra van szükség. Olyan elektronikai eszköz, amellyel elektromos jelet lehet hanggá alakítani Azokat a hangszórókat, amelyek jelerősítő elektronikával vannak egybeépítve, aktív hangszóróknak nevezzük.

Hangszóró - hangrendszerek Több hangszóró megfelelő vezérlésével és elhelyezésével térbeli hangzást lehet elérni. Típusai: monó: egy csatornás rendszer, nem ad térélményt (hordozható rendszereknél, pl.: zsebrádió) sztereó: kétcsatornás, két hangszórós rendszer, ez azonban csak egy pontban (vagy fülhallgatóval) élvezhető (színpad előtti zenehallgatás)

Hangszóró – hangrendszerek (folyt.) 4+1 (Dolby Stereo): A Dolby Laboratories cég mozik számára 4 csatornát vitt fel a sztereó sávra: jobb, bal, közép, surround (környezet). Emellett mély csatornát is elő lehetett állítani. 5+1: ez egy 6 hangszórós rendszer: első és hátsó sztereó, center (elöl középen) és mélysugárzó hangfalak (center szerepe: beszédhangok sugárzása)

Hangrendszerek (folyt.), Hangkártya 7+1: ugyanaz, mint 5+1-es, csak kiegészítve egy pár sztereó hangfallal. Részei: első, középső és hátsó sztereó, center és mélysugárzó hangszórók A hangszórók a számítógéphez a hangkártyán található csatlakozókkal csatlakoztathatóak. A hangkártya feladata az analóg jel digitálissá alakítása és visszaalakítása.

Hangkártya kimenetei A hangkártyán legalább 3 csatlakozó található: (analóg) mikrofonbemenet (rózsaszín) (analóg) kimenet: fő hangszórónak vagy fejhallgatónak (világoszöld) (analóg) bemenet, LINE IN: bármilyen hangkeltő eszköz ráköthető (világoskék) A különböző hangrendszerek kialakításához további csatlakozók is állhatnak rendelkezésre