FÓKUSZBAN A MINŐSÉG Stratégiai szemlélettel a közművelődés minőségfejlesztési programjáról.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MINŐSÉGMENEDZSMENT 6. előadás
Advertisements

Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás TÁMOP-3.2.2/08/A/2 Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-Magyarországon.
Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai- szakmai ellenőrzés rendszere
AZ EURÓPAI KIVÁLÓSÁG MODELL ÉS SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN STRATOSZ KIADVÁNY 2003.
Heves megye civil szervezeteinek szervezetfejlesztése A program az Európai Unió támogatásával valósul meg. K á rp á tok Alap í tv á ny – Magyarorsz á g.
Szervezetfejlesztés, vezetésfejlesztés
Az IMIP-ek kötelező felülvizsgálata és kiegészítése
A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress
A szolgáltatások minőségének biztosítása és értékelése
Social label – társadalmilag felelős munkáltató minősítés Garadnay Tea
Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban
Felsőoktatási Minőségfejlesztési Rendszer
12. hét: A TQM és a Minőségdíj Modellek (EFQM)
Minőségirányítás a felsőoktatásban
Közoktatás irányítás Minőségirányítási rendszer Tapasztalatok alapján kiegészítések Farkas Olga Budapest, október 5.
A gyakorlatvezető mentor
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
Szervezetfejlesztési Program
KPSzTI Minőségfejlesztési munkacsoport
MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN TÁMOP kiemelt program VESZPRÉM 2007 november 28.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,
Felkészülés a „Könyvtári minőségfejlesztés 21.” bevezetésére Skaliczki Judit 2002.
A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszere
Minőségdíjak.
Mentorképzés egy lehetséges „háttere”: FÜPI minőségmodell Mentorképzés helyzete és jövője Magyarországon Mentorképzés gyakorlata április 23.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Közművelődési, közgyűjteményi intézmény minőségirányítási programjának lehetséges szerkezete.
LB felkészítő: március
Az intézményakkreditáció eljárásrendje, az LB feladatai
A TÁMOP-2.2.3/07/2-2F projekt megvalósítása Nógrád megyében
A Nógrád TISZK nyomonkövetési és pályakövetési rendszer modelljének, ezen belül a partneri igény és elégedettség mérési rendszerének kidolgozása. Salgótarján.
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
TQM-ISO Minőségügyi kérdések a Pécsi Tudományegyetemen Szellőné Fábián Mária főigazgató-helyettes PTE Egyetemi Könyvtár Budapest december.
A gyakorlati képzés megújítása a pedagógia szakos képzésben
MINŐSÉG A SZAKFELÜGYELETBEN
Intézményi minőségfejlesztés (TÁMOP-3.1.8)
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
2003. A környezeti helyzetfelméréstől a környezetirányítási rendszer auditálásáig Dr. Szegh Imre.
Pedagógus értékelési rendszer
2015. március 26. DÖBRÖKÖZ.
Ki az a mentortanár? „az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként.
Fény vagy Te is, ragyogj, hát” TÁMOP / Társadalmi Megújulás Operatív Program Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő.
TÉMASZIGET Kutatótanárok, vezető-,támogató- és innovatív mesterpedagógusok Mit kutat a kutatótanár? Kik az ezermesterek? Brassói Sándor, Marosi Katalin.
1/38 Elkötelezettség a Kiválóságért /38 Elkötelezettség a Kiválóságért A Kiválóság európai elismerési szintjei Elismerés a Kiválóságért 300 pont.
A kistérségi gyerekesély programok tervezési folyamata Kalmár Ildikó - Dandé István - Herman Szabolcs Regionális koordinátorok Magyar Tudományos Akadémia.
Heves Megyei Pedagógiai Intézet 3300 Eger, Szvorényi u. 27. Pf.:196, Telefon:36/ , Fax:36/ , Honlap:
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület 1119 Budapest, Tétényi. u  Tel/Fax: , web: 
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
A SZAKTANÁCSADÁS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TANFELÜGYELET MINŐSÍTÉS KAPCSOLÓDÁSA.
Minőségirányítás és Akkreditáció Bőhm Zoltán Budapest,
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
„Útban a Minősített Könyvtár cím felé” Gödöllő, 2016.szeptember.28
Minőségi könyvtári szolgáltatások –
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
Tervezési folyamat.
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Az SZMBK Modell alkalmazása az intézmény minőségirányítási rendszerek fejlesztésében 13. előadás 1.
Fenntarthatóság – eredmények hasznosulása 6.2. előadás
Minőségfejlesztési munkacsoport KPSZTI Április 17-
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÖNÉRTÉKELÉSI SZINTEK
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint ADOTTSÁGOK 4. 3
Az SZMBK Intézményi Modell
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

FÓKUSZBAN A MINŐSÉG Stratégiai szemlélettel a közművelődés minőségfejlesztési programjáról

Mire jó a stratégia? Mottó: ” Ne csak történjenek velünk dolgok, hanem csináljuk” Mi jellemző a stratégiai gondolkodásra? - változások generálására törekszik - lehetőség (pro)aktív cselekvés - kreatív tervezési módozat - részek problémáját az egészen keresztül nézi - a múlt és jövő közötti kapcsolat drasztikus megszakítása ( nem hosszú távú terv) - komplex tevékenység

Milyen legyen a stratégiai cél ? Kvantitatív ! Hogyan tesszük megfoghatóvá a célt ? Kritériumok kidolgozásával Olyan követelmény és szempontrendszer, amelyen keresztül értékelhető a cél teljesülése. Indikátorok /mutatók/: segítik a döntést, az ellenőrzést, a teljesítmények minősítését

Minőségfejlesztés a közművelődésben A stratégia fókuszában a minőség áll Önértékelés - értékelés Tények és adatok segítségével végezhető, nem cél, hanem eszköz. A fejlesztés eszköze. A mérhetőség biztosítja a tényszerűséget, és az összehasonlíthatóságot.

Minőségfejlesztés tevékenységek, folyamatok,erőforrások, technikák hatékonyságának növelése PDCA-SDCA ciklus Plan- Tervezd meg Do- Valósítsd meg Check- Ellenőrizd, értékeld értékeld Act- Avatkozz be Standardizálás

A minőségfejlesztési program kidolgozása Előzmények: felismerés „ egyedül nem megy” Marketing –műhely Marketing –műhely Minőség –műhely Minőség –műhely Fordulat: 2004 Minisztériumi megrendelés forrás, minőségügyi szakemberek forrás, minőségügyi szakemberek minőségfejlesztési program kidolgozása minőségfejlesztési program kidolgozása 2 modulos 60 órás akkreditált képzés 2 modulos 60 órás akkreditált képzés képzések indítása 2007-től folyamatosan képzések indítása 2007-től folyamatosan

Miért fontos a közművelődésben? Lehetőség: szakmának, intézménynek Folyamatos fejlesztés lehetősége Folyamatos fejlesztés lehetősége Partnerközpontúság megteremtése Partnerközpontúság megteremtése Versenyképesség növelése Versenyképesség növelése Segítség a forrás elérésben Segítség a forrás elérésben Lemaradás csökkentése, elkerülése Lemaradás csökkentése, elkerülése További kapcsolódási lehetőségek: Szakfelügyeleti rendszer támogatása Szakfelügyeleti rendszer támogatása Statisztikai rendszer továbbfejlesztésének lehetősége Statisztikai rendszer továbbfejlesztésének lehetősége Intézmény - akkreditációra felkészítés Intézmény - akkreditációra felkészítés EU-s pályázatok elérhetősége EU-s pályázatok elérhetősége

Az önértékelési „csomag” tartalma Kategória és fogalomrendszer Kategória és fogalomrendszer Működést szabályozó fontosabb jogszabályok Működést szabályozó fontosabb jogszabályok A közművelődési tevékenységek alapkövetelményei ( minimumszint ) A közművelődési tevékenységek alapkövetelményei ( minimumszint ) Ellenőrző kérdés listák Ellenőrző kérdés listák Értékelőlap a szervezet minőségfejlesztési Értékelőlap a szervezet minőségfejlesztési munkájához munkájához Értékelőlap a szervezeti adottságok értékeléshez Értékelőlap a szervezeti adottságok értékeléshez

Közművelődési tevékenységek információs tevékenység információs tevékenység ismeretterjesztés ismeretterjesztés képzés képzés kiállítás rendezése kiállítás rendezése művelődő közösségek tevékenysége művelődő közösségek tevékenysége rendezvények szervezése rendezvények szervezése közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás nem programszerűen szervezett tevékenységek nem programszerűen szervezett tevékenységek tábor tábor nemzetközi együttműködés nemzetközi együttműködés kiegészítő jellegű szolgáltatások kiegészítő jellegű szolgáltatások származtatott alapszolgáltatások származtatott alapszolgáltatások

Önértékelés lépései 0. adatgyűjtés,tájékozódás 1. Jogszabályoknak megfelelés 2. A szakmai minimumoknak való megfelelés tevékenységenként, min. 1 indikátor 3. Tevékenységenként a minőségfejlesztés kulcsfontosságú mozzanatainak értékelése 4. ( partnerközpontúság, folyamatos fejlesztés, egymástól tanulás) 5. Szervezet értékelése ( vezetés, stratégiai tervezés, HR menedzselése)

M inősített Közművelődési Szervezet Cím

Hogyan jelenik meg a mérhetőség és összehasonlíthatóság? Eszközök, eljárások biztosítják: A tevékenységek értékelésénél minél több, de A tevékenységek értékelésénél minél több, de minimum 1 indikátor használata minimum 1 indikátor használata Az adatgyűjtési eszközökön szereplő kérdésekre mérhető adatokkal kell válaszolni (ellenőrzőlistákon igen/nem válaszok, értékelőlapokon 0-5-ös skála) Az adatgyűjtési eszközökön szereplő kérdésekre mérhető adatokkal kell válaszolni (ellenőrzőlistákon igen/nem válaszok, értékelőlapokon 0-5-ös skála) elvárás a más, hasonló szervezetekkel való összehasonlítás (benchmarking adatok elvárás a más, hasonló szervezetekkel való összehasonlítás (benchmarking adatok A jövőben lehetővé (esetleg szükségessé) válhat ágazati szinten bencmarking-adatbázis létrehozása A jövőben lehetővé (esetleg szükségessé) válhat ágazati szinten bencmarking-adatbázis létrehozása

A folyamat működési logikája

A Minősített Közművelődési Szervezet Címhez kapcsolódó (ön)értékelés specifikuma Tevékenység-akkreditációs elemek Tevékenység-akkreditációs elemek alapkövetelmény: a jogszerű és szakszerű közművelődési tevékenység Intézmény-akkreditációs elem: Intézmény-akkreditációs elem: Minőségdíj-alapú önértékelés elemei Minőségdíj-alapú önértékelés elemei

Címhez kapcsolódó értékelés rendszere Önértékelés Szervezetfejlesztési és vezetési eszköz és eljárás az eredményesség növelése érdekében Szervezetfejlesztési és vezetési eszköz és eljárás az eredményesség növelése érdekében A szisztematikus önértékelés célja az erősségek és a fejlesztési lehetőségek feltárása, a fejlesztések megvalósítása A szisztematikus önértékelés célja az erősségek és a fejlesztési lehetőségek feltárása, a fejlesztések megvalósítása Külső értékelés, audit Független szakértők által végzett eljárás Az audit célja a minőség elismerése, a követelmények teljesülésének igazolása.

A Címhez kapcsolódó (ön)értékelés „haszna” a tudatos minőségfejlesztés  a szervezet tanuló szervezetté (önfejlesztővé) válik a tudatos minőségfejlesztés  a szervezet tanuló szervezetté (önfejlesztővé) válik a Cím elnyerése garancia  szakmai normák, alapkövetelmények érvényesülnek, jogszabályoknak megfelelő és minőségorientált a működés a Cím elnyerése garancia  szakmai normák, alapkövetelmények érvényesülnek, jogszabályoknak megfelelő és minőségorientált a működés feltárulnak, ismertté tehetők a legjobb intézményi fejlesztési gyakorlatok feltárulnak, ismertté tehetők a legjobb intézményi fejlesztési gyakorlatok mérhetővé, összehasonlíthatóvá válnak a szervezetek (működési jellemzői, adottságai, teljesítményei) mérhetővé, összehasonlíthatóvá válnak a szervezetek (működési jellemzői, adottságai, teljesítményei) nő a szervezet presztízse és vonzereje, elégedettebbek lesznek a szervezettel a partnerek nő a szervezet presztízse és vonzereje, elégedettebbek lesznek a szervezettel a partnerek

Közművelődési Minőség Díj A szervezeti kiválóságot hivatott biztosítani A szervezeti kiválóságot hivatott biztosítani Csak a CÍM birtokosa pályázhat Csak a CÍM birtokosa pályázhat Előfeltétel: a szervezet teljes körű vizsgálata Előfeltétel: a szervezet teljes körű vizsgálata A Díjra tudatos felkészülés, működő minőségirányítási rendszer, és a teljes működést átható minőségfejlesztő munka eredményeként „érik meg” a szervezet A Díjra tudatos felkészülés, működő minőségirányítási rendszer, és a teljes működést átható minőségfejlesztő munka eredményeként „érik meg” a szervezet A szervezet értékelése az EFQM modell sajátos, közművelődési adaptációjával történik A szervezet értékelése az EFQM modell sajátos, közművelődési adaptációjával történik

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ, 30 – 30 ÓRÁS KÉPZÉSI RENDSZER „MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN” 2 MODULOS KÉPZÉS BEMUTATÁSA „MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN” 2 MODULOS KÉPZÉS BEMUTATÁSA

I. modul: Önértékelés a közművelődési szervezeteknél A képzés célja: a résztvevők képessé váljanak a közművelődési szervezetek minőségfejlesztési célú éves önértékelésének megszervezésére, lebonyolítására, az értékelő anyagok elkészítésére. A képzés időtartama: 30 óra A képzési programban való részvétel feltételei: Minimum középfokú iskolai végzettség és legalább 3 éves közművelődési vagy minőségügyi szakmai gyakorlat.

Tematika:  Minőségügyi alapismeretek  A közművelődés minőségfejlesztési modellje  A minőségértékelést segítő eszközök gyakorlati kipróbálása példák alapján, feljegyzések, értékelések készítése példák alapján, feljegyzések, értékelések készítése  A minőségértékelési program megvalósítása a szervezetnél a szervezetnél I. modul: ÖNÉRTÉKELÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI SZERVEZETEKNÉL

A képzés célja: a leendő auditorok képessé váljanak a CÍM-re és a DÍJ-ra pályázó közművelődési szervezetek helyszíni auditjának végrehajtására (audit előkészítése, megtervezése, végrehajtása, értékelő jelentés készítése). A képzés időtartama: 30 óra A képzési programban való részvétel feltételei: -- Felsőfokú iskolai végzettség és legalább 5 éves közművelődési vagy minőségügyi szakmai gyakorlat. -- Az I. modul tanúsítvánnyal igazolt elvégzése. II. modul: KÖZMŰVELŐDÉSI SZERVEZETEK HELYSZÍNI SZEMLÉJE (AUDITJA)

Tematika:  Az audit fogalma, az audit folyamata  Az auditor személyi jellemzői  Az auditori és a szakfelügyeleti tevékenység/rendszer kapcsolata  A pályázati anyagok átvizsgálása, értékelése a Minősített Közművelődési Szervezet Cím és a Közművelődési Közművelődési Szervezet Cím és a Közművelődési Minőség Díj esetében Minőség Díj esetében  Az audit előkészítése  Az audit lefolytatása  A követő audit  A tanúsítás folyamata, a felnőttképzési intézmény-akkreditáció II. modul: KÖZMŰVELŐDÉSI SZERVEZETEK HELYSZÍNI SZEMLÉJE (AUDITJA)

A minőségfejlesztési program szakmai előnyei Azonos fogalomhasználat Azonos fogalomhasználat Tevékenységek végzése a szakmai minimumoknak megfelelően, a jogszabályok betartásával Tevékenységek végzése a szakmai minimumoknak megfelelően, a jogszabályok betartásával Stratégiai tervezés támogatása Stratégiai tervezés támogatása Rendszeres adatgyűjtés – eredmények mérése, tényeken alapuló értékelés – indikátorok használata Rendszeres adatgyűjtés – eredmények mérése, tényeken alapuló értékelés – indikátorok használata Dokumentációs rend kialakítása Partnerközpontú működés, versenyképesség növelése Tudatos fejlesztés – hatékonyság növelése Team-munka kultúrája erősödik

Elérhetőség Dokumentumok: Dokumentumok:  Margittai Katalin Tel: Tel: Brenner Zsuzsanna Brenner Zsuzsanna Tel.: Tel.:

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET KÖSZÖNÖM A FIGYELMET