A nemzeti eszme Magyarországon

Ma mit értünk nemzeten? Szélsőségek: agresszív nacionalizmus elveszett a magyar nemzeti identitás

A múlt: a nemesi nemzet Egy uralkodó alá tartoznak Egy uralkodó alá tartoznak Azonos jogokkal rendelkeznek Azonos jogokkal rendelkeznek Hasonló kiváltságaik vannak Hasonló kiváltságaik vannak (Vö. forrás: Werbőczi: Hármaskönyv)

A 19. század elején két nemzetfogalom: Franciák: „államnemzet” (politikai nemzet) a nemzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára Franciák: „államnemzet” (politikai nemzet) a nemzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára Németek: „kultúrnemzet” a nemzet tagja az, aki a nemzet nyelvét beszéli, a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát. Németek: „kultúrnemzet” a nemzet tagja az, aki a nemzet nyelvét beszéli, a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát.

Más alapállás oka:

A kor két meghatározó eszméje Nacionalizmus: (nemzeti öntudat)  közösségtudat  nemzeti függetlenség kivívása  Ambivalencia: Csoporthoz tartozás érzése, patriotizmusCsoporthoz tartozás érzése, patriotizmus Csoporton kívüliek felé agresszió veszélyeCsoporton kívüliek felé agresszió veszélye Liberalizmus (szabadelvűség)  emberi és polgári szabadságjogokért való küzdelem (gyülekezési-; szólás-; sajtószabadság stb.)

Az egymást feltételező két eszme  „Jelszavaink valának: haza és haladás” (Kölcsey: Búcsú az Országos Rendektől, 1835.) (Vö. Kölcsey: Parainesis)  Elképzelés: az eddigi nemesi nemzetbe egyenjogúként beemelni a jobbágyokat is  „jogkiterjesztés”

„A rang kötelez” „Nem érdemli meg a magyar föld birtokát az, aki soha magyar könyvet venni nem szokott, kinél egyedül kalendáriumok állonganak a dohányos asztalon... ellenben tele a fogas czifra ostorokkal, réz, ezüst fokosokkal. Nem így tartatik fenn a Nemzeti Dísz, nem így a Hazai Fény.” Hangulat: Jókai: Egy magyar nábob Hangulat: Jókai: Egy magyar nábob

A magyar nyelv ügye Nyelvújítás Nyelvújítás Kazinczy Ferenc és köre (pl. Kölcsey, Szemere Pál) Kazinczy Ferenc és köre (pl. Kölcsey, Szemere Pál)

A magyar nyelv ügye Hivatalos nyelv: latin Hivatalos nyelv: latin II. József kísérlete II. József kísérlete A magyar nyelv hivatalossá tételének gondolata (Széchenyi: Stádium) A magyar nyelv hivatalossá tételének gondolata (Széchenyi: Stádium)

Az es országgyűlés Az ellenzék radikális javaslatokkal érkezik, de ezeket nem sikerül keresztülvinni (pl. tized eltörlése) Az ellenzék radikális javaslatokkal érkezik, de ezeket nem sikerül keresztülvinni (pl. tized eltörlése) DE: hivatalos államnyelv a magyar DE: hivatalos államnyelv a magyar Ez már nem tetszik a nemzetiségeknek.. Ez már nem tetszik a nemzetiségeknek..

A korabeli Magyarország

Magyar elképzelések, remények Kossuth: jogkiterjesztés  a politikai nemzet részei a nemzetiségek, de magyar államnyelv (tk: 140. o.) Kossuth: jogkiterjesztés  a politikai nemzet részei a nemzetiségek, de magyar államnyelv (tk: 140. o.) Wesselényi: „veszedelem” a sokféle nyelv (tk: 140. o.)  magyarosítási szándék Wesselényi: „veszedelem” a sokféle nyelv (tk: 140. o.)  magyarosítási szándék Széchenyi: magyarosítás veszélyei, csak látszateredmény a gyors siker (tk o.) Széchenyi: magyarosítás veszélyei, csak látszateredmény a gyors siker (tk o.)

A nemzetiségek válasza „mi is nemzetté kívánunk válni”  egyenrangúság felé „mi is nemzetté kívánunk válni”  egyenrangúság felé „történelmi múlt feltárása”: „történelmi múlt feltárása”: Horvátok: illír eredet,Horvátok: illír eredet, szlovákok: morva eredet, a múlt „szlovákosítása”szlovákok: morva eredet, a múlt „szlovákosítása” pánszlávizmus,pánszlávizmus, dákoromán kontinuitásdákoromán kontinuitás  Vezetők: egyházi értelmiség, horvátok: nemesség

A reformkor összegzése Megszületik az egységes magyar kultúrnemzet. amikor a politikai nemzetről van szó, akkor abba beleértik a nemzetiségeket is, tehát a nyelvtől, nemzetiségtől nem függ a politikai jog (liberalizmus) amikor a politikai nemzetről van szó, akkor abba beleértik a nemzetiségeket is, tehát a nyelvtől, nemzetiségtől nem függ a politikai jog (liberalizmus) a nemzetiségek vezetése ellenezte a magyar államnyelvet és a nemzetiségeknél az egyházak jelentős szerepet kapnak a közhangulat formálásában – az egyházak pedig udvarhűek a nemzetiségek vezetése ellenezte a magyar államnyelvet és a nemzetiségeknél az egyházak jelentős szerepet kapnak a közhangulat formálásában – az egyházak pedig udvarhűek A magyarság és a nemzetiségek konfliktusának veszélye A magyarság és a nemzetiségek konfliktusának veszélye